Ebből sem esik le a választóknak, hogy átverték őket a választási kampányban?

#20 "Nézd, a helyzet az, hogy egészen a most áprilisi választásokig számszerűen többen akarták leváltani a Fideszt, mint ahányan hatalomban tartani."

csak a választás nem arról szól kit nem akarsz kormányon látni, hanem arról szavazol ki legyen aki megnyerje a mandátumokat. A többséget szerző fog kormányozni.

Márpedig attól mert a választók fele nem a fidesz-kdnp-t akarta, a másik fele viszont igen. A többi pártot, jelöltet még kevesebben akarták. Ott van az ellenzéki összefogás, amiben tokkal vonóval együtt volt most mindenki és a választók 65%-a nem kért belőlük. Többen, mint a fidesz-kdnp-ből. De korábban is így volt.

"A kétfordulós rendszerben ha egy jelölt nem szerzett abszolút többséget, második fordulót tartottak. A második fordulókban lett volna a szavazóknak lehetőségük az eredeti preferenciájukhoz képest erősebb ellenzéki jelöltre szavazni."

Igen. de ahogy a balliberálisoknak volt erre módjuk, azoknak is akik meg velük szemben máshol álltak. Azt hiszitek a 2 fordulós rendszerben tuti az ellenzéki jelölt szerezne többséget a második fordulóban, de ez nem igaz. Rengetegen szavaznának akkor inkább a fidesz jelöltjére a ballib dk-val összeálló jelölt helyett. Ezt nem értitek meg, és ezért (is) van egyre kevesebb szavazótok.

A körzetek jelentős részében eleve 50% feletti aránnyal győztek a jelöltek most is. Ellenzéki és fideszes jelöltek vegyesen. Korábban is így történt. Ahogy régebben a 2. fordulóban sokkal kevesebben mentek el szavazni. Hol jobb az, hogy először 60-65% szavazó nem tud dönteni, majd a második fordulóban már csak 30-50% megy szavazni és nekik már sikerül, Az a többség nem az eredetileg szavazó emberek többsége.

"Nem volt továbbá olyan mértékű győztes-kompenzáció, mint ami a Fidesz által kialakított rendszerre jellemző. "

Ez megint annyit jelent csak, hogy nem érted mi az a győztes kompenzáció. Nem a választás győztesének segít, mert az már csak akkor derül ki ki nyerte a választást amikor ezzel a kompenzációval már kiszámolták a mandátumokat. A KÖRZETBEN győztest kompenzálja. vagyis ha egy dk-s jelölt nyert akkor a dk-nak szól, ha egy jobbikos, akkor a jobbiknak szól és ők kapnak "győztes kompenzációt". ami semmi mást nem jelent, mint hogy ha nagyon nyertek, akkor ez a többlet is megjelenik amikor kiszámolják a listás szavazatokkal és kompenzációs szavazatszámokkal a listás mandátumok elosztását.

nem kap a választás győztese semmi pluszt a győztes kompenzációval, ez nem olyan, minta görög rendszer, hogy aki győzött az kap plusz 50 mandátumot a parlamentben. Itt annyi történik, hogy ha 10000 szavazattal győzött az összefogás jelöltje és 6000-t kapott másodikként a fideszes, 2000-t harmadikként a mi hazánkos, akkor nem csak ezt a 6000 meg 2000 szavazatot veszik figyelembe a kompenzációs szavazatszámoknál, hanem a 10000-ből azt a 3999-t is, ami már nem volt szükséges az összefogás jelöltjének a győzelemhez.

Ha ez kicsi különbség az 1. és 2. helyezett között, akkor nem számít sokat, de ha nagyon győz a jelölt, mint a Bp. 7. körzetében Hiszékeny Dezső, aki 60%-t szerzett a fideszes 30%-val szemben, akkor már némileg dob a kompenzációs listájukon, hogy ott annyival többen szavaztak rájuk.

De összességében ez 1-2 mandátum sorsáról dönthet csak. Továbbra is kevesebb mandátumot szerez a listás mandátumokból a listás szavazatszázalékánál aki több egyéni körzetet nyert, mint aki kevesebbet. 2010-ben a fidesz 53%-t szerzett listán, de a listás mandátumok 43%-t szerezték meg vele. 2022-ben listán 54%-t szereztek, és a listás mandátumoknak 52%-t szerezték meg, az összefogás a 35%-kal listás mandátumból 41%-t szereztek. 2006-tal jobban összehasonlítható, mert akkor közel volt a 2 nagy csoport eredménye. A győztes mszp-szdsz listán kapott 43%-t, megkapták a listás helyek 42%-t, a vesztes fidesz-kdnp listán szerzett 42%-t, és a listás mandátumoknak 46%-t kapta meg - mert kevesebb egyéni körzetben győzött.

Valóban okoz eltérést, de nem olyan mértékűt amit tulajdonítanak neki és nem az számít, hogy ki nyeri a választást, hanem hogy ki nyerte azt a körzetet.

"Zanzásítva az egész, általuk kialakított rendszer eredménye, hogy konzerválja a szekértáboros rendszert, és megakadályozza az egészséges, többpárti parlamentáris demokrácia működését."

Nem!

Pont ez a rendszer tenné lehetővé egy új párt előretörését. Ez történt a jobbikkal is. Mivel nem álltak be egyik oldal mellé sem, sikerült 2018-ban úgy 26 mandátumot szerezniük, hogy egyéniben csak 1 helyen győztek.

Azért vált mostanra kétpólusúvá a rendszer mert akik a fidesz-kdnp-vel szemben álltak azok mind összeálltak egy csapatba ahelyett, hogy külön-külön akartak volna saját célokkal, elvekkel, programokkal szerepelni.

#20 "Teljesen normálisnak tartom, hogy az ellenzéki oldal széttagolt, ez egy normálisan működő demokráciában azt jelzi, hogy a különböző vélemények és víziók mind megfelelően reprezentálva vannak. "

Csak ez a különbözőség ont miattuk tűnt el, mert összeálltak - és nem kellett volna.

2018 megint. Külön indult a jobbik, mszp, lmp, dk. Momentum még nem volt. Mind tudott egyéniben győzni, tehát meg lehetett csinálni összeállás nélkül is. az ő döntésük volt, hogy nem több helyen indítanak külön jobb jelölteket hanem összegyúrnak mindent egybe. Egyáltalán nem a választási rendszer kényszerítette rá őket, hanem mert kevés volt a szavazójuk - csak éppen nem lett több attól hogy összeálltak. Mivel a szavazóik nem egy dk-val, jobbikkal közös összefogást akartak, hanem azt amiért arra a pártra szavaztak korábban.

"Lehet, hogy a Fidesz-KDNP nyert volna, az pedig, hogy a második fordulóban hogy szerepelt volna a Fidesz, egy ordas nagy "mi lenne ha". "

Ugyanúgy, ahogy az hogy az ellenzéki pártok a 2. fordulóban hogy szerepeltek volna "egy ordas nagy "mi lenne ha".

"Az aktív választók csaknem fele semmilyen képviselettel nem rendelkezik."

Ez meg sima hazugság. Mivel a parlamentben 2022-ben bent ül 9 párt képviselője, így mindazok akik rájuk szavaztak azok képviselve is vannak. Ezért van vegyes választási rendszerünk, hogy ne olyan legyen, mint a briteknél, hogy vagy megnyerte a mandátumot akire szavazott vagy nincs képviselete. A parlamentben ülő pártok vitték el az összes leadott szavazat 95%-t, vagyis alig 5%-a a szavazóknak olyan, hogy nincs a parlamentben olyan aki az akaratukból került oda.

"Részemről ez arról szól, hogy a Fidesz visszaélt a hatalmával, és kialakított egy olyan autokrata hibrid rezsimet, amelyben gyakorlatilag leválthatatlan, és amelyben önkényesen uralkodhat. Ez így nem demokrácia, vagy legfeljebb annyira, mint a rendszerváltás előtt volt."

nem. Részedről arról szól, hogy könnyebb a rendszert hibáztatni miközben csak alkalmatlan politikusokat szavaztál meg.

A rendszer jó és minden egyes választás előtt maguk az ellenzékiek állítják, hogy győzni fognak, bizonyosan. mert tudják hogy győzhetnek, még simán 2/3-uk is lehetett volna bármikor.

2010-ben a régi rendszerrel is vesztettek és most is vesztenének. Mert szavazó nem volt a győzelemhez.

"De összességében ez 1-2 mandátum sorsáról dönthet csak."

Inkább 7-8-ról és eddig ez (a győzteskompenzáció) döntötte el, hogy folyamatosan kétharmadot kapott a fidesz. Nem becsülném le a hatását.

"Valóban okoz eltérést, de nem olyan mértékűt amit tulajdonítanak neki és nem az számít, hogy ki nyeri a választást, hanem hogy ki nyerte azt a körzetet."

Csakhogy ott kellene kezdeni, hogy magának a győzteskompenzációnak nincs semmi elvi értelme. Ez kifejezetten egy olyan kreálmány, ami az aktuális erőviszonyok alapján a fidesz hozott létre saját maga érdekében.

"Pont ez a rendszer tenné lehetővé egy új párt előretörését."

Ez egyszerűen nem igaz. A listaállításhoz szükséges jelöltek számának a növelése határozottan az új pártok érvényesülését akadályozza, akik nem feltétlenül rendelkeznek helyi erővel az egész országban. A kamupártok kezelése (lógni hagyása) is kifejezetten demotiváló a szavazók számára, hogy valami újnak adjanak esélyt. Kampányt illetően a plakáttörvény is megérne egy misét. Egyszerűen nem értem, hogy miért gondolod előnyösebbnek ezt a rendszert egy új párt számára.

#24 "Inkább 7-8-ról és eddig ez (a győzteskompenzáció) döntötte el, hogy folyamatosan kétharmadot kapott a fidesz. Nem becsülném le a hatását."

Ez nem igaz. Szeretném ha bemutatnád honnan vetted ezt, én is levezettem neked számokkal amit mondtam!

"Csakhogy ott kellene kezdeni, hogy magának a győzteskompenzációnak nincs semmi elvi értelme. Ez kifejezetten egy olyan kreálmány, ami az aktuális erőviszonyok alapján a fidesz hozott létre saját maga érdekében."

Szóval el sem olvastad amit leírtam róla. Pontosan megmutattam neked a Bp. 7. sz. választókerülettel, hogy ez miért NEM csak a fidesznek az érdeke. Figyelj már oda legalább arra amire reagálsz!

Ha mindenhol közel azonosak az eredmények az 1. és 2. helyezett között akkor lényegtelen, hogy van-e győztes kompenzáció vagy nincsen. Azonban ha nagy a különbség, sokkal több szavazattal nyert az az egyéni jelölt, akkor legalább a listás szavazatok számolásánal használt kompenzációs lista töredékszavazataiban jó ha ez meg is jelenik.

Ha mindenhol a fidesz csak épp picivel, pár 10 vagy pár 10 szavazattal nyert volna, ellenben a 106-ból a 44 körzetben nagy többséggel nyert volna az ellenzék jelöltje, te lennél legjobban felháborodva hogy ennek nincs hatása az eredményre. Most van.

"A listaállításhoz szükséges jelöltek számának a növelése határozottan az új pártok érvényesülését akadályozza"

Mivel nem volt igazad a korábbi állításodban most bedobsz egy teljesen új dolgot.

A listaállításnál valóban emelkedett a jelöltek száma. Mivel ORSZÁGOS listát kellett állítani, szerintem nem nagy elvárás egy jelölő szervezettől, hogy a 106 egyéni körzetből tudjanak legalább 14 megyében, legalább 71 helyen jelöltet állítani. Pont ez kedvez azoknak akik győzni szeretnének, hiszen így nem megy el a listás szavazat azokra akik országosan nem eléggé támogatottak.

"Kampányt illetően a plakáttörvény is megérne egy misét. Egyszerűen nem értem, hogy miért gondolod előnyösebbnek ezt a rendszert egy új párt számára."

Megint egy új téma. Szó sem volt eddig a plakáttörvényről.

Mi a bajod vele? Miért baj az, hogy nem adhatnak senkinek - egy nagy pártnak sem kedvezményt a plakáthelyek áraiból a cégek?

"Szóval el sem olvastad amit leírtam róla. Pontosan megmutattam neked a Bp. 7. sz. választókerülettel, hogy ez miért NEM csak a fidesznek az érdeke. Figyelj már oda legalább arra amire reagálsz!"

Először is, azzal, hogy leírod a győzteskompenzáció működését, azzal nem adsz plusz információt. A működés leírása az nem az elvi értelem, az nem az elvi legitimáció megmagyarázása. Te kevered a miértet és hogyannal.

Ez egyrészt, másrészt pedig kudarcot vallasz abban is, hogy rendszerszinten szemléld a dolgot és értelmezd az írásomat. A 7. kerületes példád semmit sem bizonyít. Az, hogy a kaszinóban néha nyerek a rulettasztalon, nem jelenti azt, hogy a szabályok e a háznak kedveznének. Értsd: csakmert a győzteskompenzáció az esetek elenyésző számában az ellenzéki jelöltet támogatta, nem jelenti azt, hogy rendszerszinten ne a fidesznek kedvezne.

Erre mondhatod azt, hogy nem egy konkrét pártot támogat a rendszert, hanem csak a nyertes felet, aki bárki lehet, csakhogy akkor megint kudarcot vallasz abban, hogy értelmezd az írásomat, ugyanis azt mondtam, hogy a fidesz az aktuális erőviszonyoknak megfelelően hoz döntéseket. Az aktuális erőviszonyok pedig azt diktálták, hogy alkossák meg a győzteskompenzáció rendszerét, mert az érdemlegesen jobban segíti majd őket, mint az ellenzéki pártokat. Ezt pedig ahhoz tudnám hasonlítani, mint mikor pókerben van egy 1000 zsetonos, meg 10 fő 100 zsetonos játékos. Az 1000 zsetonos játékos eldönti egymagában, hogy az alaptét mostantót pont 50 zseton. Namármost, ez az új szabály mindenkire egyformán érvényes, a lapkiosztást sem befolyásolja, bárki nyerhet, ellenben belátható, hogy ez egy a nagyobb játékosnak kedvező szabály, ugyanis az ő mozgásterét tágítja, míg a többi játékosét pedig szűkíti. Beszélhetsz nekem itt arról, hogy ez a szabály emígy és amúgy működik és elméletileg nem bánt senkit, de ezt kizárólag úgy vagy képes csak mondani, ha maradsz elméleti talajon és nem veszed bele a valóságot. Ne magyarázz nekem olyan elméleti eseteket, hogy mivan, ha csak nagyon pici a különbség, mert a valóság az nem ez. Vedd bele a számításodba a valóságot, hogy nem kétpártrendszerben működünk, ahol 2 jelölt van fej-fej mellett mindig.

Vegyünk egy példát, ahol a győztes 10.000, míg a második 5000 szavazatot kap, és csak a számítás kedvéért tegyük fel, hogy nem volt más induló, holott a valóságban ugye számos induló szokott lenni. Ebben az esetben a győztes pártra a választópolgárok kétharmada, azaz 67 százaléka szavazott, így a párt megszerezte a kerületi mandátumot, vagyis ezek a preferenciák száz százalékban teljesültek, ahhoz képest, hogy számarányuk csak 67 százalék a kerület érvényesen szavazó választópolgárai között. Láttuk, hogy a győzteskompenzációnál figyelembe vett 4999 szavazat semmiképpen sem tekinthető elveszettnek, éppen ellenkezőleg, számarányuknál nagyobb mértékben számítottak bele a végeredménybe. Ezzel szemben az 5000 szavazat, amelyet a második helyezettre adtak, valóban nem érvényesült, hiszen az általuk kifejtett preferencia egyáltalán nem valósult meg, hiszen az egyéni képviselő nem az lett, akire ők szavaztak.

A 2018-as választásokon a küszöb alkalmazása után a listás ágra összesen 8,8 millió szavazat került. Ebből 5,3 millió közvetlenül a listákra leadott szavazat, míg 3,5 millió töredékszavazat volt. Ez azt jelenti, hogy a listás szavazatok 60 százaléka volt közvetlenül leadott szavazat, míg 40 százaléka töredékszavazat. Mivel a nemzetiségi mandátum kiosztását követően 92 mandátum maradt, így elvileg 55 mandátumot döntöttek el a közvetlenül leadott, míg 37 mandátumot a töredékszavazatok. Ez azt jelenti, hogy a 106 kerület aránytalan jellegét 37 mandátum hivatott ellensúlyozni.

Ez már önmagában kétségessé tenné, hogy az 5000 töredékszavazat effektív mértékben tudja-e majd ellensúlyozni az egyéni kerület aránytalanságát, de még ehhez jön, hogy ezen a 37 mandátumon meg kell osztoznia a győztes töredékszavazatokkal. 2018-ban 972 ezer győztes töredékszavazat volt, amelyek valójában nem kompenzációs szavazatok (mivel az egyéniben már mandátumot szerzett jelöltet segítik), és 2,5 millió valódi kompenzációs szavazat. A győzteskompenzációs szavazatok tehát csökkentették a többi töredékszavazat súlyát, gyengítették a rendszer kompenzáló hatását.

Ebből is látható, hogy az 5000 töredékszavazat egy olyan ágra kerül, ahol arányaiban sokkal kevesebbet ér, hiszen arányaiban sokkal kevesebb mandátumot befolyásol majd, mint az egyéni ág szavazatai. A 4999 győztes töredékszavazat pedig tovább aránytalanítja a rendszert; a jogintézmény a 2018-as választásokon, ahogy az a Political Capital elemzéséből is kiderül, azt eredményezte, hogy az egyébként is felülreprezentált győztes koalíció még nagyobb mértékben győzött. Ez pedig azt jelenti, hogy a győzteskompenzáció a már eleve „túlértékelt” szavazatokat súlyozza még tovább.

A győzteskompenzáció tehát a jelenlegi magyar politikai rendszerben egyedül azt a célt szolgálta, hogy csökkentse az ellenzéki erők kompenzációs mandátumainak a számát. Lényegében a "kompenzáció", mint olyan, kiüresedett, hisz a győztest nem szokás kompenzálni a fent leírt okokból sem. Ezért mondtam, hogy a győzteskompenzációnak nincs elvi értelme, egy oximoron az egész.

"Mivel nem volt igazad a korábbi állításodban most bedobsz egy teljesen új dolgot."

Esetleg behoztam egy új aspektust, de teljesen új dolgot nem dobtam be, mert te állítottad, hogy egy új pártnak milyen jó ez a rendszer. Szerintem meg nem, erre hoztam érveket.

"Mivel ORSZÁGOS listát kellett állítani, szerintem nem nagy elvárás egy jelölő szervezettől, hogy a 106 egyéni körzetből tudjanak legalább 14 megyében, legalább 71 helyen jelöltet állítani. Pont ez kedvez azoknak akik győzni szeretnének, hiszen így nem megy el a listás szavazat azokra akik országosan nem eléggé támogatottak."

Nem érzed az ellentmondást a soraid között? Azért jó az új pártoknak ez a rendszer, mert megnehezíti az országos listaállítást, ezért pedig kevesebb párt közül kell majd válogatnia a szavazóknak? Szögezzünk már le egy elemi tényt: Bárhol bárminek növeled a bejutási küszöbét valahogyan, attól nem könnyebb lesz átlépni azt a küszöböt, hanem nehezebb.

"Mi a bajod vele? Miért baj az, hogy nem adhatnak senkinek - egy nagy pártnak sem kedvezményt a plakáthelyek áraiból a cégek?"

A plakáttörvény ennél jóval többről szólt, de ha ezzel nem vagy tisztában, tényleg ne erőltessük.

#26 "Először is, azzal, hogy leírod a győzteskompenzáció működését, azzal nem adsz plusz információt. "

Mivel láthatóan fogalmad sem volt arról mi az a győztes kompenzáció, igenis plusz információt kaptál azzal, hogy leírtam. de ezek szerint nem is érdekel téged, nem hagyod hogy a tények megzavarjanak abban amit képzelsz.

"A működés leírása az nem az elvi értelem, az nem az elvi legitimáció megmagyarázása. Te kevered a miértet és hogyannal."

Márpedig a működés leírása mutatja meg mekkorát tévedsz abban amit hiszel, hogy ez a fidesznek kedvez egyedül és azért csinálták mert csakis nekik kedvezhet. Nem kevertem semmit. Megmutattam a valóságot hogy megértsd, tévedtél. nem sikerült - elismerem.

" másrészt pedig kudarcot vallasz abban is, hogy rendszerszinten szemléld a dolgot és értelmezd az írásomat. "

Én vallottam kudarcot? Mikor te nem is tudtad mit jelent valójában a győztes kompenzáció és sorra bizonyítottam be hogy tévesek az állításaid? Fura egy elképzelésed van arról mit jelent a kudarc.

"A 7. kerületes példád semmit sem bizonyít. Az, hogy a kaszinóban néha nyerek a rulettasztalon, nem jelenti azt, hogy a szabályok e a háznak kedveznének. Értsd: csakmert a győzteskompenzáció az esetek elenyésző számában az ellenzéki jelöltet támogatta, nem jelenti azt, hogy rendszerszinten ne a fidesznek kedvezne."

De, pontosan ezt jelenti. Azt amit leírtam, hogy NEM kedvez egyik pártnak sem. Azt nem érted meg ami a lényeg. Éppen úgy nem kedvez a fidesznek sem, mint másnak sem célzottan. Mindig annak kedvez aki egyéni körzetben nagy többséggel nyert.

"csakhogy akkor megint kudarcot vallasz abban, hogy értelmezd az írásomat, ugyanis azt mondtam, hogy a fidesz az aktuális erőviszonyoknak megfelelően hoz döntéseket. Az aktuális erőviszonyok pedig azt diktálták, hogy alkossák meg a győzteskompenzáció rendszerét, mert az érdemlegesen jobban segíti majd őket, mint az ellenzéki pártokat. "

Csakhogy a választási törvényt a 2010-es győzelem után hozták amikor mindenki tudta, hogy azért győztek ilyen többséggel mert annyira rossz volt az mszp-szdsz kormányzása előtte. Az ég világon semmi nem biztosította - még ez a választási törvény sem - hogy a következő választásokon is ez lesz. Azóta meg volt 3 másik parlamenti választás. Egy 2012-es törvénymódosítás mégis hogyan hozhatja a fejedben azt, hogy a MOSTANI aktuális helyzet szerint hoznának döntést benne?

De még mindig nem érted a győzteskompenzációt. Az csak a töredékszavazatoknál jelenik meg. A listás szavazatok száma MELLETT a listás mandátumok elosztásakor figyelembe veszik a töredékszavazatokat IS. Ezek között jelenik meg az a kevés szavazat amit a győztesre adtak le az egyéni körzetben de már nem kellett a győzelméhez. Az esetek többségében ez néhány száz szavazatot jelent és a kirívó helyeken, mint a 7. sz. körzet amit mutattam is, ott lesz +15000 szavazat a töredékszavazatokhoz adva, miközben az összes listás szavazata az összefogásnak 1,9 MILLIÓ volt. Valami nagy csodát hisztek ennek a győzteskompenzációnak, de ez olyan mint amikor egy diák hiszi, hogy a 100 pontos dolgozatban csak 1 pont hiánya miatt lett neki kettese, miközben nem, amiatt a 60 pont miatt amit pont úgy nem tudott megszerezni a 100-ból, mások meg igen.

#23 - Azért vagyok bajban, mert nehéz a személyeskedés vádja nélkül nekiállnom érvelni. Ennek az az oka, hogy szemlátomást vagy nem érted, hogy mi történik ma Magyarországon, vagy nem akarod érteni, hogy mi történik. Jóindulatú leszek, és feltételezem, hogy elfogult és naiv vagy.

Először is tisztázzuk, hogy mi a különbség a "de facto" és "de jure" fogalmak között: az előbbi azt jelenti, hogy "tény szerint" az utóbbi pedig hogy "jog szerint", ahol a jog a jogrendszerben leírtakat jelenti. Vesszőparpipám, hogy Magyarországon jelenleg nincs meg a teljes népképviselet, ezért nem beszélhetünk demokráciáról, de facto autokrácia van. Maradjunk ezen a vonalon.

A Fidesz kétharmadot szerzett a választások során. Kitértem korábban arra, hogy az általa létrehozott rendszer miért aránytalanabb, mint a korábbi, illetve a kolléga is részletezte, ezek egyszerű logika mentén belátható dolgok. Érdemes kitekinteni más rendszerekre, vizsgálni, hogy melyiknek mi az előnye és a hátránya. (A "Primer" nevű csatornán remek anyagok érhetőek el, kezdésnek nagyon ajánlom!) Foglalkozzunk most az eredménnyel. A Parlamentben ül jelenleg 199 képviselő, közülük 134 a Fidesz frakciójához tartozik. Ők képviselik a szavazók 52%-át. Velük szemben osztozik 64 helyen az ellenzék, akik a választók 48%-át képviselik. Pusztán arányok tekintetében ez azt jelenti, hogy egy Fidesz képviselő durván kétszer erősebb szavazati súlyt kap. (66% képvisel 52%-t, és 33% képvisel 48%-ot)

Nagyobb baj, hogy a Fidesz kizárja az ország vezetéséből az ellenzéket: rendeletekkel kormányoz, a törvényjavaslataikat és módosítási javaslataikat lesöpri az asztalról, az ellenzéki kezdeményezésű Országgyűléseket bojkottálja, a bizottsági munkát ellehetetleníti (nem is beszélve az ellenzéki vezetésű önkormányzatok pénzügyi kivéreztetéséről) A házelnök folyamatosan és aránytalanul bünteti az ellenzéki figyelemfelkeltő akciókat.

Vagyis az ellenzék parlamenti munkáját a Fidesz aktívan ellehetetleníti. Ez azt jelenti, hogy az ország fele hiába rendelkezik de jure képviselőkkel, de facto nem érvényesül a képviseletük. Ezért nem az ellenzék a hibás, hiszen kaptak szavazatokat, a szavazók csaknem fele rájuk szavazott, bennük bízik. Ez - de facto - azt jelenti, hogy alkalmasak a parlamenti munkára.

Vedd észre, hogy a Fidesz rabul ejtette az államot, és kizárt a döntéshozási folyamatokból mindenkit. Ezért mondom, hogy nem valósul meg Magyarországon a demokrácia, és mivel egy kisebbség kormányoz, autokrácia van. Hiába volt 75%-os a részvétel, a teljes szavazókorú lakosságra vetítve pusztán 39% van ténylegesen is képviseltetve a Parlamentben. Ez önmagában kimeríti az autokrácia fogalmát. Ismerve a Fidesz szervezeti működését még kevesebb kétség marad, hiszen egy erősen hierarchikus szervezetről beszélünk.

Apropó: egy akkora szervezetet, mint egy Magyarország méretű ország, nem lehet hierarchikus módon vezetni. Igazság szerint már egy sokkal kisebb szervezetet sem. Egy ekkora szervezet csak akkor működhet hatékonyan és jól, ha a vezetők megbíznak a beosztottjaikban, és az alszervezetek nagy autonómiát kapnak. A Fidesz által felépített államirányítási szervezet ezzel szemben durván hierarchikus, a "kézi vezérlés" emlegetése pedig bizalmatlanságot jelez (és mikromenedzsmentet sejtet) Ezek mind-mind arról árulkodnak, hogy a szervezet vezetői valójában alkalmatlanok a vezetésre.

#26 "Lényegében a "kompenzáció", mint olyan, kiüresedett, hisz a győztest nem szokás kompenzálni a fent leírt okokból sem. Ezért mondtam, hogy a győzteskompenzációnak nincs elvi értelme, egy oximoron az egész."

Ezzel tökéletesen meg is mutattad hogy minimálisan sem fogod fel mit jelent a győzteskompenzáció.

Akkor megpróbálom újra. NEM a győztest kompenzálják vele.

Az egyéni mandátum győztesének azt a szavazatszámát IS figyelembe veszik a minden pártnak egyformán létrejövő kompenzációs listájában, aminek segítségével elosztják a listás mandátumokat. maga a listás mandátumok kompenzálják azt az aránytalanságát az egyéni rendszernek, hogy csak a győztesek szereznének mandátumot. Csak a NEVE az hogy győztes kompenzáció, de a parlamenti választás VESZTESEI IS megkapják a maguk részét amikor egyéni körzetben ők nyertek.

Még azt is leírtam neked, hoyg nem olyan, mint a görögöknél, ahol a választás győztese kap még 50 mandátumot.

Szerintem figyelj arra ami le van írva, mert nem írtam azt amiket odaképzelsz. Ott van olvashatóan: "Pont ez a rendszer tenné lehetővé egy új párt előretörését."

Nem jobb vagy rosszabb nekik, hanem lehetővé tenné az előrelépésüket. Ami tényszerűen meg is történt a jobbiknál és megtörténhetett volna a momentumnál is ha nem állnak be az összefogásba.

"A plakáttörvény ennél jóval többről szólt, de ha ezzel nem vagy tisztában, tényleg ne erőltessük."

De, erőltessük!

Te dobtad be a témát, én megkérdeztem mi bajod vele, akkor válaszolj!

"Csak a NEVE az hogy győztes kompenzáció, de a parlamenti választás VESZTESEI IS megkapják a maguk részét amikor egyéni körzetben ők nyertek."

És én ezt soha nem is tagadtam. Hoztam egy példalevezetést, ami alapján láthattad volna, hogy abszolút értem a töredékszavazatok szerepét a választásban. Ebbe a példába szemmel láthatóan nem is tudtál belekötni. Az már csak a te egyedüli félreértelmezésed, hogy a győzteskompenzáció kifejezésben a választás győztesét értem, nem pedig a választókerület győztesét. Megértem, hogy félreértetted, de ez elsősorban a hanyag olvasásodnak köszönhető.

"Csakhogy a választási törvényt a 2010-es győzelem után hozták amikor mindenki tudta, hogy azért győztek ilyen többséggel mert annyira rossz volt az mszp-szdsz kormányzása előtte. Az ég világon semmi nem biztosította - még ez a választási törvény sem - hogy a következő választásokon is ez lesz."

A választási törvényt 2010 óta számtalan alkalommal módosították már, szóval az első pillanatban, mikor úgy gondolták volna, hogy nem elégséges az épp aktuális szabályozás az érdekeik számára, akkor lazán átírhatták volna. Nem pont a győzteskompenzációval, hanem a jelöltállítással kapcsolatban ezt meg is csinálták, szóval nemcsak elméleti síkon mondom ezt. Tényszerűen kimondhatjuk, hogy a fidesz a saját érdekeinek megfelelően hozza a választással kapcsolatos törvényeket.

"Egy 2012-es törvénymódosítás mégis hogyan hozhatja a fejedben azt, hogy a MOSTANI aktuális helyzet szerint hoznának döntést benne?"

2012-ben hoztak egy törvénymódosítást, aminek célja volt, hogy 2014-ben segítse őket. 2014 után pedig fenntartották a rendszert, mert továbbra is érdeküket szolgálta. Útközben pedig ha találtak még dolgokat, amik őket segítené (pl. plakáttörvény), azt meg is hozták, amiről pedig úgy gondolták, hogy már nem szolgálja érdeküket (pl. listaállításhoz szükséges jelöltek száma), azt pedig megváltoztatták. Szóval nem tudom hogy gondoltad ezt, véletlenül sem vádolok senkit jövőbelátással, de nem is kell ezt feltételeznem ahhoz, hogy tudjam, pártérdekek és rosszhiszeműség szűlte és tartotta fenn ezt a rendszert.

"Nem jobb vagy rosszabb nekik, hanem lehetővé tenné az előrelépésüket. Ami tényszerűen meg is történt a jobbiknál és megtörténhetett volna a momentumnál is ha nem állnak be az összefogásba."

Vezesd már le nekem, hogy a győzteskompenzáció hogyan segítette meg a jobbikot. Mert szerintem amire te gondolsz az a veszteskompenzáció belső megoszlása.

"Az egyéni mandátum győztesének azt a szavazatszámát IS figyelembe veszik a minden pártnak egyformán létrejövő kompenzációs listájában, aminek segítségével elosztják a listás mandátumokat. maga a listás mandátumok kompenzálják azt az aránytalanságát az egyéni rendszernek, hogy csak a győztesek szereznének mandátumot."

Megint nem érzed az ellentmondást a soraid között, igaz-e? Hadd bontsam részekre, hogy megértsd:

Szerinted az egyéni rendszer aránytalanságot okoz azzal, hogy csak a győztesek szereznének mandátumot.

Szerinted a listás szavazatok ezt az aránytalanságot kompenzálják.

Ebből viszont következik az, hogy az egyéni győztestől származó töredékszavazatok csak növelik az aránytalanságot, hisz az egyéni győztesnek a pártját segítik hozzá további mandátumokhoz. Ez a győzteskompenzáció.

De figyelj, indokolt meg nekem, hogy az egyéni győztesnek a pártját miért kell továbbtámogatni? Mi az elvi értelme ennek a többlettámogatásnak? Már megkapta a mandátumát, győzött, az történt, amit az emberek akartak, akkor minek tovább segíteni?

A példalevezetésemből abszolút kiolvasható, hogy a győzteskompenzáció csak gyengíti a rendszer "kompenzációs" jellegét egy többpártrendszerben. Kétpártrendszerben pedig egyenest semmi értelme, ha létezik mellette veszteskompenzáció is.

"De, erőltessük!

Te dobtad be a témát, én megkérdeztem mi bajod vele, akkor válaszolj!"

A plakáttörvény egy újabb tipikus példája az aktuális erőviszonyok szerint kialakított pártérdekű szabályozásnak. A plakáttörvény nemcsak a plakáthelyek árazásáról szólt. Kudarcot vallottál annak felismerésében, hogy a plakáttörvény részét képezte az is, hogy hol plakátolhatnak az egyes pártok és kiknek az engedélyével (önkormányzatok). Hozzáteszem, ezeket a jogi kereteket elég hanyagul fektették le, amire az Alkotmánybíróság is felhívta a figyelmet, bár sokat nem tettek ezellen: [link]

Továbbá idetenném azt is, hogy a fidesz kormányzati pénzekből tart fenn olyan pártpolitikai ernyőszervezeteket mint pl. a CÖF és ezekre a szabályozás nem vonatkozott. Jogilag minden pártra ugyanaz vonatkozik, a gyakorlatban viszont versenyelőnyt eredményez az egyiknek a másikkal szemben.