A magyar kormány miért ennyire elutasító a megújuló energiával szemben?
Ahelyett hogy mégsem nyitnák meg a szénerőművet vagy bezárnák a meglévőket, a napelem-telepítést korlátozzák mondván hogy a hálózat nem bír el több betáplálást.
Nálunk miért van ekkora ellenszenv a napenergiával szemben? Vagy csak rájöttek hogy a napelemmel nem lehet folytatni a megszorítást, mert a napfényre nem tudják ráfogni hogy hétszeresére drágult?
"#5 Csak hogy az áramfelhasználás többnyire nappal érvényesül, mikor valamennyire süt a nap. És a napelem valamennyit akkor is termel ha felhős az ég."
nem, a csúcsterhelés akkor van, amikor hazamennek az emberek
#11 A csúcstermelés napközben van, mikor mindenki az irodában van, a számítógépek, a gyárakban a gépek működnek, illetve mikor haza ér az ember a munkából, az év nagy részében még világosban:
de akkor süt a nap te süket
este nyolc körül mennyi napsütés van?
Két okból:
-ezen kevesebbet lehet lopni, mivel ez decentralizált energiaforrás
-ez tényleg kaksi a hálózat szempontjából
Kicsiben:
a rezsicsökkentésnek volt egy olyan hozadéka, hogy elmaradtak a hálózati fejlesztések ezért hiába pakolsz fel sok napelemet a háztetőkre, nem tudsz visszatáplálni az utcai transzformátoron túlra...
Nagyban:
a napenergia baromi jó, gyorsan telepíthető és nagyon nagyon el tudja szúrni a meglévő energiaellátó rendszer működését. Kirkasz x MW kapacitást, az nem minden nap fog x MW-ot termelni és nem minden nap ugyanabban az időben. E mellé szükséges valami ami akkor is termel amikor ez nem, tehát ugyanannak az időszaknak a lefedésére KETTŐ erőmű szükséges. Vagy veszteséges lesz az időszakosan üzemeltetett (csúcs)erőmű vagy kompenzáljuk és ezzel drágul az áram.
A másik gond: éjjel nem süt a nap. Pontosabban az évi 8760 órából kevesebb,mint 2100 órában süt a nap. A maradék 6660+ órában kell valami a napelemek mellé, az megint költség >> drágább áram.
Ezzel szemben fogod a visontai erőművet és az 7/24/365-ben képes ugyanazt a mennyiséget termelni, csak bírd lapátolni a kazánba a lignitet.
A napelem sem rossz amúgy, csak akkor igazán hatékony, ha:
-a csúcsfogyasztás és a csúcstermelés átfedésben van ( ezért működik jól pl Kaliforniában vagy akár Svájcban )
-ha tudod tárolni a megtermelt energiát. Erre nagyjából egy jó megoldás van: a tározós erőmű. Amit nappal nem tudzs felhasználni/túltermelsz azt eltárolod egy szivattyús tározóban és éjjel felhasználod. Ezen nyilván van némi veszteség meg járulékos költség, de működik >>drágább áram.
A gond ezzel, hogy Magyarországon nem tudsz hova tározós erőművet építeni, összesen talán 2-3 igazán alkalmas hely van erre az egész országban. Ebből kettő a Dunakanyarban ami ellen mindenki tiltakozik.
Az lehetne egy megoldás, hogy összefognánk a szomszédokkal és közösen építenénk valami tározót, vagy za ő területükön építenénk tározót. Ha ez mind mind költség...
Évek óta nagy vita van a gyakorin PAKS-2ről, vissza tudod keresni a 3-5 évvel ez előtti kérdéseket, akkor is többen leírtuk hogy az olcsó villamosenergia korszakának leáldozott, csak senki nem akarta elhinni. Paks jelenleg 11-13 Ft/kWh áron termel ami azért ilyen olcsó mert 40 éve épült, az akkori költésgeken. Ha ezt be kell zárni és jön Paks-2 amit majd most fogunk megépíteni a 2022-2030-as költségekkel ( ha megépül egyáltalán valaha ) az sokkal drágábban fog tudni termelni, mint a meglévő. Már 2014-ben is nagyon vad számokkal dobálózott mindenki, ez pl 2017-ből:
" Ma Magyarországon 37 euró/MWh annak az úgynevezett zsinóráramnak az ára[1], mely az atomerőműnek, mint alaperőműnek a terméke. A REKK számításai szerint optimista esetben 66, realista esetben 106, pesszimista esetben pedig 176 euró/MWh óra értékesítési ár szükséges a projekt megtérüléséhez. Az épülés előtt álló angol Hinkley Point atomerőmű inflációkövető garantált átvételi árát mintegy 115 euró/MWh-ban határozták meg, hogy az EDF számára megtérülhessen a beruházás."
forrás:
Amikor felmerülnek olyan kérdésel, mint a :
"mert a napfényre nem tudják ráfogni hogy hétszeresére drágult?"
akkor a kérdést feltevők nagyvonalúan figyelmen kívül hagyják a bekerülési költségeket és a napenergia esetén a felmerülő egyéb szükséges infrastrukturális költségeket. Itt a gyakorin többen leírtuk már 5-7 évvel ez előtt, hogy a "rezsicsökkentett" lakossági áramár hosszú távon nem fenntartható, mert a szükséges új bekerülő termelő kapacitások drágábban termelnek, mint a régiek. Nem most, nem a háború kezdetén,hanem már évekkel ez előtt.
Nyilván a magyar kormány f'asz, mert az elmúlt 10 évben csak a zabot hegyezte és egy nagyon elhibázott energiapolitikát folytatott, de ettől függetlenül egy rakás szolár panel önmagában még nem oldja meg a problémát.
A hálózat valóban nem bír el bármennyi betáplálást.
Ennek részint műszaki okai vannak, másrészt most érik be a rezsihazugság.
Amikor 10 évvel ezelőtt a szolgáltatóknak megtiltották az áremelést és megadóztatták a hálózatokat, akkor a hozzáértők már figyelmeztettek, hogy ebből baj lesz, mert csak a karbantartáson és a fejlesztésen tudnak spórolni. Úgy is tettek.
Azán ugye "ha lúd legyen kövér" alapon kiszorították a külföldi szolgáltatókat, így most úgyszólván minden a miénk, magyaroké, csak nekünk pont úgy nincs pénzünk a fejlesztéseke, mint ahogyan a rendszerváltáskor sem volt.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!