Kezdőoldal » Politika » Magyar politika » Erdély volt valaha Magyarorszá...

Erdély volt valaha Magyarország része, vagy volt ott magyar többség, ami a népességet illeti?

Figyelt kérdés

Nem provokatív kérdés, csak próbálok informálódni…


Annyit tudok, hogy Horthy idejében 4 évig Erdélynek egy része(!) a magyar államhoz tartozott…



2022. aug. 31. 10:48
1 2
 11/14 anonim ***** válasza:
76%

Igen, 1921-ig a Magyar Királyság szerves részét képezte.

A népességet nézve a románok a 12-13. század fordulóján jelentek meg Erdélyben, és a 18. század végére előzték meg a magyarokat Erdélyben és a Partiumban, mivel szaporábbak voltak a magyaroknál és tömegével költöztek át Havasalföldről. Tehát a középkor és a kora-újkor során a magyarok voltak többségben.

Egyébként Erdélyben még 1918-ban sem a románok voltak többségben, hanem a magyarok, az 53% román, 35% magyar, 10% szász az összesen a románok által elrabolt magyar földek nemzetiségi arányai, azaz Erdély + a brutálisan elrománosodott Partium nemzetiségi arányai, nem pedig csak Erdélyé.

2022. aug. 31. 13:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/14 anonim ***** válasza:
100%

11-es nem jól tudja, a Partium a mai napig a második legmagyarabb régiója az elcsatolt országrésznek (Erdély, Bánság, Partium, Máramaros), amit közkeletűen Erdélyként neveznek meg manapság a magyarországi és gyakran a romániai köznyelvben is.


A Partiumban még a mai napig is erős magyar tömb él, Szatmár megyében 34,5%, Bihar megyében 25.18% a magyarság aránya (a történelmi Partiumhoz tartozó, de néha Erdélyhez sorolt Szilágy megyében pedig 23.35%).


A valóságban így nézett ki a helyzet az elcsatolt részeken 1910-ben:


ERDÉLY (15 vármegye): 2.638.238 lakos = 100%


Románok = 1.469.450 = 55,69%

Magyarok = 875.997 = 33,20%

Németek = 231. 008 = 8,76%

Egyéb = 61.783 = 2,35%


A 15 erdélyi vármegyéből akkor 4 darab volt magyar többségű (Maros-Torda, Csík, Udvarhely és Háromszék), egy darab volt relatív német többségű (Nagy-Küküllő) és 10 darab volt román többségű (Beszterce-Naszód, Brassó, Kolozs, Fogaras, Hunyad, Szeben, Szolnok-Doboka, Kis-Küküllő, Torda-Aranyos és Alsó-Fehér vármegye), ebből 9 abszolút román többség, 1 darab pedig relatív, enyhe román többség (Brassó).

__________________________________________________________________________


PARTIUM: 1.728.030 lakos = 100%


Magyarok = 841.312 = 48,69%

Románok = 768.544 = 44,47%

Németek = 53.782 = 3,11%

Ruszinok = 32.076 = 1,86%

Szlovákok = 18.073 = 1,05%


(A maradék 0,81% zömmel szerb volt)


A Partium 5 vármegyéjéből 2 darab volt magyar többségű (Szatmár, Bihar), 2 darab román többségű (Arad, Szilágy) és 1 darab ruszin többségű (Ugocsa).


A Partium tehát MAGYAR TÖBBSÉGŰ volt, az elcsatolásnál tömbmagyar, nyugati részeit is elcsatolták, olyan mélyen haladtak befelé a magyar nyelvterületre, amennyit csak a többségi elv megengedett (magyarán csak annyi volt a fontos, hogy az elcsatolt területek összessége román többséget mutasson, ezért az 53%), így lett a színmagyar Nagyvárad, Szatmárnémeti, Nagykároly, Székelyhíd, Margitta, Szalonta, stb. mind-mind romániai város.

__________________________________________________________________________


MÁRAMAROS:


A történelmi Máramaros egyetlen, nagy kiterjedésű vármegyéből állt, Máramaros vármegyéből. Etnikai arányait tekintve 357.535 lakosából:


Ruszin: 159.489 (44,60%)

Román: 84.510 (23,63%)

Német: 59.552 (16,65%)

Magyar: 52.964 (14,81%)


A Máramaros tehát rutén többségű volt, Csehszlovákia és Románia közti elosztásakor a romániai rész román többségű volt (a rutén területek Csehszlovákiához kerültek).


Itt a magyarság még a 15%-ot is csak alulról súrolta.


__________________________________________________________________________


BÁNSÁG (BÁNÁT): összlakosság = 1.582.133


Románok = 592.049 = 37,42%

Németek = 387.545 = 24,5%

Szerbek = 284.329 = 17,97%

Magyarok = 242.152 = 15,31%


(A többiek zömmel szlovákok és horvátok)


A Bánság lakosságán belül tehát relatív román többség volt, de egyetlen etnikum sem alkotott többséget. A területet úgy osztották ketté Románia és Szerbia között, hogy nem vették figyelembe a németek és magyarok (együttesen mintegy 40%!) jelenlétét a területen.

2022. aug. 31. 18:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/14 anonim ***** válasza:
A 11-es állításaival szöges ellentétben tehát az elcsatolt részek közül kizárólag a Partium volt magyar többségű. Erdély román többségű volt, jelentékeny magyar kisebbséggel, a Bánságban és a Máramarosban viszont mindössze 15% magyar élt.
2022. aug. 31. 18:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/14 anonim ***** válasza:

A fentiekhez képest ma így néz ki a magyarság aránya az elcsatolt részeken:


Hargita megye: 85.21% = 257.707 fő (Erdély: Székelyföld)

Kovászna megye: 73.74% = 150.468 (Erdély: Székelyföld)

Maros megye: 38.09% = 200.858 fő (Erdély: Székelyföld, Mezőség és Királyföld)

Szatmár megye: 34.65% = 112.588 fő (Partium)

Bihar megye: 25.27% = 138.213 (Partium)

Szilágy megye: 23.35% = 50.177 (Partium és Erdély)

Kolozs megye: 15.93% = 103.591 (Erdély)

Arad megye: 9.03% = 36.568 (Partium és Bánság)

Brassó megye: 7.69% = 39.661 (Erdély)

Máramaros megye: 7.22% = 32.618 (Máramaros)

Temes megye: 5.57% = 35.295 (Bánság)

Beszterce-Naszód megye: 5.23% = 14.350 (Erdély)

Fehér megye: 4.61% = 14.849 (Erdély)

Hunyad megye: 4.04% = 15.900 (Erdély)

Szeben megye: 2.93% = 10.893 (Erdély: Királyföld)

Krassó-Szörény megye: 0,31% = 4.528 (Bánság)

2022. aug. 31. 18:25
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!