Az igaz, hogy már rég kihaltak belőlünk a honfoglaló gének és már csak magyarul beszélő szlovákok vagyunk?

n ez áh idnogermán fåszság

----------

Nem beszélsz magyarul?

beszélsz egyetlen egy germán nyelvet sem?

-----------

Magyart, németet és egy picit angolt és egy picit gótot.

A magyar nyelv A germán nyelv, és nem tűn fel, sőt, hát magyarból rakom a németet és az árját is.

Jah, nyelvésznek nem kell lenni, hisz azoknak dolguk a nyelvvel nem vahn, hisz finugorizálnak, de a magyar nyelv indogermán és germán.

A magyar nyelv csumnyelvje, 70 százalék germán, a dubbja is inogermán, a grammmatikája jól láthatóan indogermán és germán legalább 95 százalékban, sőt a magyarban a legépebb az indogermán grammatika.

Nyelv rendrakás, Humboldt rekkint:

1. Sprachen, in welchen Gleichheit oder Aehnlichkeit concreter grammatischer Bezeichnungen sichtbar ist, (und nur solche) gehören zu demselben Stamm.[356]

2. Sprachen, welche, ohne eine solche Gleichheit concreter grammatischer Bezeichnungen, einen Theil ihres Wörtervorraths mit einander gemein haben, gehören zu demselben Gebiet.

3. Sprachen, welche weder gemeinsame grammatische Bezeichnungen, noch gemeinsamen Wörtervorrath besitzen, allein Gleichheit oder Aehnlichkeit in der grammatischen Ansicht (der Sprachform dem Begriff nach) verrathen, gehören zu derselben Classe.

Az egyes rekkint a magyar nyelv indogermán és germán nyelv.

concreter grammatischer Bezeichnungen sichtbar

-------------

Pár példa:

indogermán om: bírom, protogermán beram, indogermán mé-ma-ból

indogermán s-sz: bírsz, gót bers, és a latinban is

indogermán d-t: bírod, ez az újkurdban és a brit nyelvekben

bírja:

ja indogermán kausatív-presenz és a bíró, ez egyben

bírtam: indogermán és germán múltidó, to-da-ta, és a protogermán ma

imperatívban: bírtajam, a gót forma bertaja,, ta-to és rája a germán optatív, ana optatív lett a germánban

Konkrét grammatikai jel:

- ja imperatív

- ja kausatív-presenz

-ja bíró, possesív

Vagy: ana és a nak:

A ma és me az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdban, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdban. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarban a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana.

És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat.

Konkrét grammatikai jel: ho-ana, honnan.

Nem követ izé. A követ egy jöevényhang, nem nagyon rakható kez-vel, hülye bullshit hang, itt rakja jobban az ember a ranakeredvát:

Ez sokkal jobban rakhatóbb, ahogy a köz iz, hisz:

ra: indgoermán ar, ra gyök, ebből a rakjan, rak, a regyó, rend, germán hang, így magyar, rakvány, regu, remu, remer...

nak: indgoermán enek, ír aig-icc, nach-nahe

er: indgoermán er gyök, az er-ered lehet, ahogy a dühderegben is, a germán dider

ed: germán kausatív-presenz, skeidan, szakad, ered

va: indgoermán au, az és ott így táveredés is, vá

naker: odajut, nyúl

nakered: nahert sich

ranakered: folge, folgernd

ranakeredva: folgerung

A nak-nek is konkrét grammatikai jel: nakered nak, vagy nähert sich nach.

A közel hang helyett: nakott, vagy nakva: enek, az ana-k és ott vagy va. Az ott és az itt és az így, az indogermán ta gyökből ered. Az anak, nak az ana és a k, a k a hé, vagy ki, indgoermán ki lehet. A ki az hé magyarul, de itt a k nem lesz h, csak az olyan hangokban ahogy nehu vagy nehéz, a német nach-noch is átmenet, de a nahe nem.

A nakva az au, va-vá, ahogy a witwe, az odva-ban is ott a va.

Egy példa: honnan, hwannan nakered nak, az annyi ahogy wann nähert sich nach.

Konkrét grammatikai jel:

indogermán ar gyök, ebből ra és re: rend, rak, rakjan, regyni, rekni,rekenni... Ez egy konkrét grammatikai jel.

Neked az sem tűnik fel, hogy a német flektáló, az angol meg ma már inkább izoláló nyelv?

Egyik sem agglutináló nyelv, mint a magyar.Hogy lennének már rokonok?Nagyobb hasonlóságot lehet kimutatni a magyar és kb akármilyen tetszőleges keleti nyelv közt, mint a germán nyelvekkel.