Miért lehet az hogy a mostani választáson még többen szavaztak a Fideszre, mint a nagy 2010es kormányváltó hangulatnál?

#17

"A Fidesz oly módon alakította át a választási törvényt, hogy elég legyen egyszerű többséggel nyerniük egy parlametni kétharmadhoz."

A Fidesz nem alakított semmit a választási törvény ezen részén. Korábban sem volt arányos a választási rendszerünk, a mérleg mindig a győztes felé billent.

#17 "Sokkal kevesebben szavaztak rájuk, mint akkor, csak éppen a Fidesz oly módon alakította át a választási törvényt, hogy elég legyen egyszerű többséggel nyerniük egy parlametni kétharmadhoz."

Nagyon unalmas már ez a szöveg, ráadásul nem értem miért hazudsz olyasmiben ami könnyen ellenőrizhető lett volna?

2010-ben 2 706 292 db szavazatot kapott listán a fidesz-kdnp. 2022-ben pedig 3 060 706 db-t.

[link]

végtelen közénzből végtelen média erőfölénnyel, végtelenül hazug propagandával a demokrácia felszámolása mellett lett ez az eredmény.

(mondhatnánk, hogy csalással, csak nem a szavazásnál, hanem a kampányban)

#25

Még Hitlerék is jobbak?

"nem értem miért hazudsz olyasmiben ami könnyen ellenőrizhető lett volna?"

Nem hazudtam, hanem tévedtem. Valóban egyszerű volt utánanézni, csak valamiért határozottan emlékeztem egy rossz adatra, ezért nem vizsgáltam felül, csak a megkérdőjelezés hatására. Ha tovább olvasol, láthatod azt a hozzászólásomat is, ahol ezt utólag beismertem és visszavontam.

"A Fidesz nem alakított semmit a választási törvény ezen részén."

A választási törvénynek volt korábban egy kompenzációs összetevője. Az egyéniben veszítő jelöltek elnyert szavazatai megjelentek listás szavazatként, és a vesztes pártok még így összegyűjthettek néhány mandátumot.

2011-ben a Fidesz bevezette, hogy ugyanez jár a győztes jelölteknek is. Magyarán az egyéniben nyertes jelölt a többletszavazatait még pluszban átviszi listára is. Ha egy párt jelöltje fölényesen nyer egy körzetben, akkor az még egy csomó plusz szavazatot hoz a pártnak.

Ez eddig csak simán a nyertes pártot segíti, de biztos, ami biztos rendesen átszabták a választókörzeteket is úgy, hogy nekik legyen jó. Thf van egy konokul balos város, Bivalybasznád, és a folyó túloldalán egy hagyományosan jobboldali, Bivalyröcsöge. Jellemzően az aglomerációs falvak inkább jobbra dőlnek. Akkor csináljuk azt, hogy a jobboldali aglomerácios falvakból csináljunk egy harmadik körzetet, a balos falvakat meg csapjuk oda Bivalybasznád mellé.

A lényeg, hogy eddig volt két kb kiegyensúlyozott körzetünk, az egyik hagyományosan balra, a másik jobbra billenő. Most lett három: egy jobbos, egy nagyon jobbos, meg egy nagyon balos, és a győztes mindháromban még pluszban visz szavazatot listára.

Szóval szerintem nagyon is tettek a választási törvénnyel a hatalmuk bebiztosításáért. Ez nem választási csalás, nem diktatúra: ha egy ellenzéki párt összehozza ugyanezt, ugyanilyen kétharmada lesz 49% szavazattal is. Ugyanakkor a győztes ilyen mértékű megerősítése, teljesen antidemokratikus intézkedés.

#27 "A választási törvénynek volt korábban egy kompenzációs összetevője. Az egyéniben veszítő jelöltek elnyert szavazatai megjelentek listás szavazatként, és a vesztes pártok még így összegyűjthettek néhány mandátumot......"

Akkor nem azt írom le hogy megint hazudsz, hanem hogy megint nem néztél utána és tévedsz.

Most pontosan így megvan ez a kompenzáció, ezt nevezik most győztes kompenzációnak. Soha nem ment át egy az egyben listás szavazatnak az egyéniben vesztes pártokra leadott szavazat, csak egy kompenzációs számításban vették figyelembe. Annyi változott csak, hogy korábban kizárólag az egyéniben vesztes pártok szavazatszámai jelentek meg kompenzációs számításban, most meg a győztesre leadott azon szavazatok is bekerülnek amire már nem volt szüksége a győzelemhez.

Konkrétan: Ha A jelölt kapott 1000 szavazatot, B 500-t, C meg 200-t, akkor korábban B és C szavazatait figyelembe vették a kompenzációs számításkor kiosztandó 1-2 mandátum elosztásában az összes listás szavazat között, most meg az A jelölt pártjának kompenzációs listájába bekerül az ő "felesleg" szavazatszámuk IS, azaz 1000-500-1=499. mert ennyivel "túlnyerte" magát a jelölt, hiszen 1 szavazattal is elég többet szerezni a győzelemhez.

Ennek csak akkor van hatása - a győzteskompenzációnak - ha nagy többséggel nyernek a párt jelöltjei a többi jelölthöz képest. Ha kicsi a különbség akkor semmi hatása nincsen, hiszen ez csak töredékszavazatnak számít valójában és nem módosít a mandátumok elosztásán. Ahol viszont az ellenzéki összefogás jelöltje megszerezte a szavazatok 60%-t, a fidesz-kdnp jelöltje másodikként viszont csak 30%-t, mint a Bp. 7. választási kerületében, ott már számít, hogy az ellenzéki összefogás kompenzációs listájában ezt a 30%-nyi pluszt is figyelembe vették, hiszen 31%-kal is a jelöltjük győzött volna. De ez nem jelent nekik 1-el több mandátumot, csak annyit, hogy a listás mandátumok elosztásánál ez a 19000 szavazat is figyelembe lett véve a rájuk leadott 1,947 millió listás szavazat mellett a kompenzációs lista számításakor.

[link]

[link]

"Ez eddig csak simán a nyertes pártot segíti, de biztos, ami biztos rendesen átszabták a választókörzeteket is úgy, hogy nekik legyen jó. "

Mint bemutattam, ez nem a győztes pártot segíti, hanem minden olyan pártot aminek van egyéniben győztes jelöltje és nagy többséggel nyert. Ha a fidesz mindenhol csak pár szavazattal előzte volna meg az ellenzéki összefogást ahol győzött, ellenben ők mindenhol ahol a jelöltjük győzött nagy többséggel győztek volna, mint a 7. számú választókerületben, akkor te lennél felháborodva a legjobban azon, hogy ez miért nem látszik meg a választási rendszerben és miért nem jut miatta több listás mandátumhoz az ellenzéki összefogás, mint a fidesz.

A választási körzeteket nem átszabták, hanem az országot a korábbi 176 egyéni körzet helyett most 106 egyéni körzet alkotja. Nem tudsz úgy megrajzolni 106 körzetet, hogy az ne változtassa meg a 176 körzet határát. Ahogyan 2006 őszén az egész országban a fidesz tarolt, 2010 tavaszán és őszén is, az EP választáson is 2009-ben. Mikor az új választási törvény körzethatárait kijelölték akkor már 5 éve az egész ország narancs színű volt. Teljesen mindegy hogyan és merre rajzolják a körzethatárokat 5 ilyen totálisan győztes választás után, az eredmény ugyanaz lett volna. Ez csak egy ellenzéki mese, hogy ez a fidesznek kedvez, mert ezzel könnyebb nyugtatni a szavazóikat, hogy nem is ők, a politikusaik az alkalmatlanok.

"Szóval szerintem nagyon is tettek a választási törvénnyel a hatalmuk bebiztosításáért. Ez nem választási csalás, nem diktatúra: ha egy ellenzéki párt összehozza ugyanezt, ugyanilyen kétharmada lesz 49% szavazattal is. Ugyanakkor a győztes ilyen mértékű megerősítése, teljesen antidemokratikus intézkedés."

Akkor állj neki és nézd meg a korábbi választási eredményeket, nem fogsz látni semmi különbséget!

1994-ben úgy lett 2/3-os parlamenti többsége az mszp-szdsz kormánynak, hogy a listás szavazatok 53%-t szerezték meg csak együtt - miközben egymás ellenében indultak, az szdsz-re én is szavaztam, mert a kampányban aktív antikommunistaként jelentek meg. Azért szerezhettek 2/3-os többséget a mandátumok 72%-val, mert megszerezték az egyéni szavazatok 94%-t. Most 2022-ben a fidesz-kdnp a listán szerzett 54%-t, egyéniben a mandátumoknak 82%-t szerezte meg és így lett nekik 68%-os többségük a parlamentben. Nincs jellemző eltérés. Nem ezért van most is fidesz kormány.

A jelenlegi választási törvény alapján sokkal könnyebb egyéniben győzni, hiszen csak 1-el több szavazatot kell szerezni mint a többi jelölt. Így sokkal könnyebb nagy többséget, akár 2/3-t is szerezni, egy olyan kormányváltást csinálni ahol a 2/3-os törvények módosításához is van ereje az új kormánynak. Szimplán azért nem történt ez meg mert az emberek nem szavaztak elegen az ellenzékiek jelöltjeire. nem a körzethatárok miatt, nem a győztes kompenzáció és nem a külhoniak szavazata miatt, hanem mert itt ebben az országban nem szavaztak rájuk elegen. Ennyi.

#27

"Nem hazudtam, hanem tévedtem. Valóban egyszerű volt utánanézni, csak valamiért határozottan emlékeztem egy rossz adatra"

Aha, tehát rossz adatra emlékeztél, 2,2 millióra. És a 2010-es 2,8 millió, vagy a 2022-es 3 millió helyett emlékeztél 2,2 millióra?

Ha a 2010-esre emlékeztél 2,2 millióra, akkor továbbra is hülyeség az állítás, hogy akkor többen szavaztak a Fideszre. Ha meg a két héttel ezelőtti választásokra hitted, hogy 2,2 millió szavazójuk volt, akkor minek mész bele vitába, ha ilyen aktuálpolitikai dolgokat sem vágsz?

"Ez eddig csak simán a nyertes pártot segíti, de biztos, ami biztos rendesen átszabták a választókörzeteket is úgy, hogy nekik legyen jó. Thf van egy konokul balos város, Bivalybasznád, és a folyó túloldalán egy hagyományosan jobboldali, Bivalyröcsöge. Jellemzően az aglomerációs falvak inkább jobbra dőlnek. Akkor csináljuk azt, hogy a jobboldali aglomerácios falvakból csináljunk egy harmadik körzetet, a balos falvakat meg csapjuk oda Bivalybasznád mellé."

Ez mese. Vidéken hatalmas a Fidesz fölénye, átlagosan 60-65%-os arányban nyertek a körzetekben. Itt úgy játszol a választási körzetekkel, ahogy akarsz, mindenhogy ilyen arányban viszi a körzeteket a Fidesz.

Amire hivatkozol az is fikció; a konokul balos Bivalybasznád nem létezik. Mára már nincsenek konokul balos települések, legfeljebb egy-két zsákfalu 500 fővel.

#28, egyről beszélünk, csak nem elég pontosan fogalmaztam. A magyar választási rendszer a nagyon erős pártokat segíti. Olyasmi, mint az egykulcsos adó. Nem ettől nyer nagyon a Fidesz, de annak idején több cikket is olvastam, hogy e nélkül sem 2014-ben, sem 2018-ban nem lett volna meg a kétharmad, "csak" a bivalyerős győzelem.

"minek mész bele vitába, ha ilyen aktuálpolitikai dolgokat sem vágsz?"

Jól van már! Beismertem a tévedést, ez nem elég? Milyen frusztrációdat vezeted le rajtam?

Egyébként a 2014-es adatokra emlékeztem, és valamiért az maradt meg a fejemben, hogy a 2010-es nagy győzelem után van egy stabil szavazótáboruk, ami amúgy a régi választási törvénnyel nem jelentett volna stabil kétharmadot. Igen, rosszul tudtam, húzzanak érte deresre...