Ha esni fog a hó, nem mész szavazni? Csúszni fog akkor. Befyolsáolja ez a kedvet?

ha akármilyen idő lesz akkor se megyek.

ha hétágra süt a nap és 25 fok lesz akkor se mennék.

Sajnos már ittvannak az oroszok, viktor beengedte őket.

[link]

Kérdést ilyen hülyén megfogalmazva csak a Nemzeti Konzultációban láttam.

"Ha esni fog a hó, nem mész szavazni?"

Nem, nem megyek.

De, igen megyek.

"Befyolsáolja ez a kedvet?"

Nem, nem befolyásolja.

Igen, befolyásolja, mert nem megyek, ha rossz az idő.

Ha igent, ha nemet választasz, bármit jelenthet.

"Hogyan lehetséges, hogy tucatjával buknak le az orosz kémek Európában, de Magyarországon nem találtak egyet sem?"

Sok fronton zajlik a küzdelem az Ukrajnát lerohanó Oroszország és a demokratikus világ között, ezek egyike a diplomáciai.

Az orosz agresszió miatt kialakult, akár a háború eszkalálódásával is fenyegető biztonsági helyzetben minden ország elemi érdeke a területén működő orosz hírszerző hálózatok felszámolása. Békeidőben is illik odafigyelni potenciálisan ellenséges országok kémtevékenységére, de ilyenkor különösen aktív mindenki, hiszen a túloldal érdeke pedig nyilvánvalóan a külföldi hírszerzés felpörgetése.

Nyilván e két faktornak is köszönhető, hogy az utóbbi hetekben-hónapokban annyi hírszerzőként lebukott orosz diplomatát utasítottak ki a világ és Európa országaiból, amennyire a hidegháború óta nem volt példa. Sőt, ha a kiutasító országok számát és sokféleségét nézzük, a jelenség általában is példátlannak mondható az eddigi dilopmáciatörténetben. A jelenséget persze az is magyarázza, hogy a demonstratív kiutasítások alkalmasak az Ukrajna ellen indított háborút elítélő álláspont hangsúlyozására.

A 444 összesítése szerint csak márciusban és csak az Európai Unió oszágai 148 kémként azonosított orosz diplomatát utasítottak ki. Ha pedig ideszámoljuk azt az 54 orosz diplomata-kémet, akik tegnapelőtt, kedden szálltak fel a moszkvai repülőjáratra Prágában, de akiknek a kiutasításáról még tavaly döntöttek, akkor 202-nél tart az EU-s országból márciusban eltávolított oroszok száma.

A legtöbb orosz kémet az egykori Szovjetunió érdekkörébe tartozó volt szocialista kelet-európai országokban találták: a 202-ből 42-t utasítottak ki Nyugat-Európából és 160-at keletről és középről.

Hogy képbe tudjuk helyezni ezt a 202 kiutasítottat: az eddig legnagyobb hasonló akció majdnem napra pontosan 4 évvel ezelőtt zajlott le, miután kiderült, hogy Putyin titkosszolgálati emberei a nagy-britanniai Salisbury városában Novicsok nevű, orosz fejlesztésű idegméreggel próbálták meggyilkolni Szergej Szripal egykori orosz titkosszolgálati tisztet és a lányát. Az egyik reakció erre világméretű volt: az Egyesült Államok, Európa, Kanada és Ausztrália összesen 151 hírszerzőként ismert diplomatát utasított ki. Ez akkor a legnagyobb hasonló megmozdulás volt a hidegháború óta.

Nézzük, hogyan is történtek az események most márciusban!

Március 30., szerda

Öt uniós ország összehangolta, hogy ezen a napon (tegnap) egyszerre utasítsa ki a területén diplomáciai fedésben dolgozó, lebukott orosz hírszerzőket, összesen 78-at.

Belgium

Sophie Wilmes belga külügyminiszter bejelenti, hogy 21 diplomatát utasítanak ki kémkedés miatt Oroszország brüsszeli nagykövetségéről és antwerpi konzulátusáról.

Hollandia

A holland külügy közli, hogy 17 hozzájuk akkreditált orosz diplomata valójában titkosszolgálati tiszt, kiutasítják őket.

Íroroszág

A dublini orosz nagykövetség négy magas beosztású diplomatája „nem a nemzetközi diplomáciai normáknak megfelelő tevékenységet végzett”, ezért kiutasítják őket.

Csehország

Aránylag nagy hal a V4-es hálóban: a csehek ezen a napon csak egy orosz diplomatát utasítottak ki, 72 órát adva neki az ország elhagyására. De az az egy a nagykövet helyettese. „Szövetségeseinkkel együtt csökkentjük az orosz kémjelenlétet az Unióban” - tweetelte ki utána a cseh külügy.

Szlovákia

Sok hal a V4-es hálóban: Szlovákia 35 orosz diplomatát utasít ki. „Tevékenységük nem állt összhangban a Bécsi Egyezmény előrásaival” – indokolta a döntést a Twitterén Eduard Heger miniszterelnök. Ez a diplomácia udvarias nyelvén azt jelenti, hogy ezek a „diplomaták” valójában diplomáciai fedésben dolgozó orosz hírszerzők voltak, amire az is utal, hogy Heger szerint a döntést „az illetékes szlovák titkosszolgálatok jelentései alapján” hozták meg.

Március 29.

Csehország

Közös repülőgépen hagyta el Csehországot az az 54 orosz ál-diplomata (plusz a családjaik), akiknek a kiutasításáról még 2021. áprilisában döntött a cseh kormány. Összesen 63 kémet találtak, a maradék 9-nek május 31-ig kell távoznia. A döntést azután hozták meg a csehek, hogy titkosszolgálataik bizonyítékot találtak arra, hogy még 2014-ben két orosz ügynök robbantott fel egy lőszerraktárat Csehországban, a robbanás két embert meg is ölt. Az oroszok azt gyanították, hogy a raktárból Ukrajnának szállítanának lőszert. Az akciót azok a GRU-ügynökök hajtották végre, akik a nagy-britanniai Salisburyban Novicsok kevű idegméreggel megmérgezték Szergej Szkripal Amgliába menekült egykori orosz titkosügynököt és a lányát valamint több helyit civilt.

Március 23.

Lengyelország

Mariusz Kaminski lengyel belügyminiszter nem használta a diplomáciai nyelv finomkodó kódjait, amikor a múlt héten bejelentette, hogy kiutasítanak 45 orosz hírszerzőt: „Lengyelország kiutasított 45, magát diplomatának álcázó orosz kémet. Országunkban felszámoljuk az orosz szolgálatok hálózatát.”

Március 18.

Észtország, Lettország, Litvánia

Három balti ország együtt jelenti be, hogy összesen tíz orosz diplomatát utasítanak ki: Litvániából négyet, Lett- és Észtországból pedig 3-3-at. A baltiak két dologgal indokolnak: az illetők nemzetbiztonsági veszélyt jelentettek és az elküldésük egyben tiltakozás Ukrajna inváziója ellen.

Március 18.

Bulgária

A bolgár külügyminisztérium 72 órát adott tíz lebukott orosz diplomatának az ország elhagyására.

Március 14.

Szlovákia

Nem elég, hogy a szlovák titkosszolgálatok jelzése alapján kiutasítanak három orosz diplomatát a pozsonyi nagykövetségről, a Denník N információja szerint az oroszoknak való kémkedés vádjával letartóztatnak három szlovákot is, nem is akárkiket. Egyikük a védelmi minisztériumban dolgozó ezredes, a másik a szlovák kémelhárítás tisztje, a harmadik pedig egy álhíreket terjesztő weboldal szerkesztője.

Március 2.

Bulgária

Két, a szófiai orosz nagykövetségen dolgozó diplomatát utasít ki Bulgária, miután a kémelhárításuk hírszerzőként azonosította az illetőket. Vád alá helyeznek egy nyugalmazott bolgár tábornokot, akit azzal gyanúsítanak, hogy titkokat adott át az oroszoknak. A dolog csak azért nem lepi meg annyira a bolgár közvéleményt, mert a 2019. októbere és ezen eset közötti két és fél évben 9 lebukott orosz áldiplomata jutott erre sorsra.

Magyaroroszág: SEMMI

Mint a listából látható, bár északkeletről dél-délnyugat felé haladva a volt szovjet tagköztársaságok és csatlósállamok utódaiban valósággal hemzsegnek a diplomata útleveles orosz kémek – Észtországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában is –, sőt akár az oroszoknakl kémkedő katonák, Magyarországon viszont nincs ilyen: nem találtak egyetlen diplomáciai fedésben tevékenykedő orosz hírszerzőt sem.

Ezt a kis drónt elkapkodják a polcokról! Az árán elájulsz majd

Hird.

Hird.

DroneX Pro

Ezt a kis drónt elkapkodják a polcokról! Az árán elájulsz majd

A jelenség értelmezéséhez érdemes tudni, hogy az ilyen csoportos diplomatakiutasítós sztorik esetében a fogadó országok természetesen nem akkor hirtelen leplezik le az érintett diplomatákat, hanem hosszabb ideje ülnek a területükön ügyködő diplomatajelmezes kémek listáján, aztán, amikor valami okból akcióba kell lépni, erről a listáról választanak. A diplomataként fellépő kémekről gyakran már az országba érkezésük pillanatában tudják, mi a valós munkájuk. A frissen akkreditáltakat ugyanis alaposan megvizsgálják a fogadó országok szolgálatai.

A fentiek a mi esetünkben azért érdekesek, mert a magyar hatóságoknak – függetlenül attól, hogy ők maguk aktívan dolgoznak-e egyáltalán az orosz fenyegetés elhárításán – egészen biztosan vannak információi Magyországon tevékenykedő orosz hírszerzőkről, ha máshonnan nem, hát külföldi társszolgálatoktól. Az tehát objektíve politikai szándék kérdése, hogy kiutasítanak-e közülük valakit.Mint látjuk, márciusban ilyen politikai szándék nem volt..

Egyszer esett meg

2010 óta az Orbán-kormány egyetlen alkalommal utasított ki nyíltan diplomata álca alatt dolgozó orosz kémet. A Salisbury novicsokos mérgezés után, 2018. márciusának végén, az Unió legtöbb tagországa, az USA, Kanada és Ausztrália a britek javaslatára tiltakozásképp egyszerre tiltott ki összesen 151 GRU-s oroszt. Az akcióban résztvevő Magyarország is kiutasított egy orosz diplomatát, aki az orosz kémként lebukott volt jobbikos Kovács „Kágébéla” Béla GRU-s kapcsolata volt.

De a magyar politikai vezetés még ezt az ügyet is barátilag intézte az oroszokkal: bár titkos akció folyt Kovács leleplezésére, az ügyet kinyomták a sajtónak, időt és lehetőséget adva az oroszoknak, hogy eltűntessék Kovács kapcsolatainak nyomait, az érintett GRU-st pedig akkor utasították ki, amikor amúgy is lejárt az itteni kiküldetése, és enélkül is hazautazott volna.

Amikor mégis lebuktak orosz kémek Magyarországon, az Orbán-kormány az összes többi esetben csendben küldte haza őket. A Direkt36 oknyomozó cikke szerint 2010-től 2016-ig tíz orosz hírszerző bukott meg Magyarországon, de az Orbán-kormány minddel kíméletesen bánt.

„Ilyen, úgynevezett »csendes kitiltás« lett a sorsa annak az orosz GRU-s kémnek is, aki korábban egy magyar neonáci csoporttal, a Magyar Nemzeti Arcvonallal (MNA) állt kapcsolatban"

– írja a Direkt36.

A GRU által behálózott MNA – előfordult, hogy a fegyveres magyar neonácik GRU-ügynökök részvételével tartottak airsoftos harci gyakorlatot – vezetője volt az a Győrkös István, a győri militáns hungarista, aki a házában agyonlőtt egy rendőrt. Feltehetőleg maga a GRU hozta létre Győrkösék online lapját, a Hídfőt, ami bár elvben hungarista blog volt, a beköszönő posztját cirill betűkkel írták. Az orosz titkosszolgálatok később már-már nyíltan átvették a lapot, ami hungarista hírek helyett rövid idő elteltével már csak Kreml-propagandacikkeket közölt. De Orbánék ezt az orosz ügynököt is csendben hagyták elfutni.

Hogyan lehetséges, hogy tucatjával buknak le az orosz kémek Európában, de Magyarországon nem találtak egyet sem?

© Technológia: 444.hu

Hogyan lehetséges, hogy tucatjával buknak le az orosz kémek Európában, de Magyarországon nem találtak egyet sem?

Ha valaki meg akarja érteni, hogy Putyin titkosszolgálatai miért finanszíroznak nevetségesnek és jelentéktelennek tűnő apró szélsőjobboldali és náci csoportokat és pártokat Európában, próbálja meg játékból elképzelni, hogy mi lenne, ha Győrkös nem kattan be, és lő agyon egy hozzá kiérkező rendőrt. Putyin titkosszolgálatának ma lenne egy befolyásolható fanatikusokból álló, valamilyen szinten ki is képzett, Kárpátalján vagy máshol Ukrajnában is bevethető, magyar neonácikból álló, de bárminek eladható egysége.

Kísért a múlt

A Hídfőnek egyébként fontos szerepe volt egy olyan, sokak által talán rég elfelejtett ügyben, ami egyszerre illusztrálja, hogy Orbánél miket nyelnek be az oroszoktól és magyarázhatja meg a mostani háború elejének egyik rejtélyét. Mégpedig azt, hogy Orbán Viktor – bár a többiekkel együtt megszavazta, hogy az Unió fegyvert szállítson Ukrajnának – miért ragaszkodik ahhoz, hogy magyar területen át ne szállíthassnak fegyvert a megtámadott országba.

2014. augusztusának közepén az Orbán-kormányt valósággal sokkoló közlemény jelent meg az orosz külügyminisztérium honlapján. A tárca – az Index (még a normális Index, persze) botrányt kirobbantó cikke szerint – azt írta, hogy

„Magyarország megsérti az uniós fegyverexport szabályait azzal, hogy egy közvetítőn keresztül T-72-es tankokat szállít Ukrajnának.”

Hogy honnan vette ezt az orosz külügy? A közleményük az akkor még totálisan ismeretlen hidfo.net cikkére utalt. Az elvileg egy szélsőséges mikroszervezet néhány önkéntes hungaristája által szerkesztett lapocska meghökkentően jól értesültnek tűnő, az aktuális fegyverpiaci trendeket is ismertető anyagában arról írt, hogy a magyar hadsereg azért adta el egy Excalibur nevű cseh fegyvergyártó cégnek ócskavasáron a leselejtezett T-72-eseit, hogy felújítás után az ukránoknak adja tovább a tankokat.

A cikket egy „szemfüles olvasó” fotója illusztrálta: állítólag a nyíregyházi pályaudvaron készült és vasúti kocsikon álló T-72-eseket mutatott.

A kínos helyzetbe került magyar kormány cáfolta, hogy bármilyen konstrukcióban fegyvert szállított volna Ukrajnába.

Az Index egy másik, akkoriban publikált cikkében azt írta, a tankügy az orosz titkosszolgálat kommunikációs akciója lehetett. 2014-ban az oroszok ugyanis tényleg szállítottak fegyvert a szakadár kelet-ukrajnai megyékbe és kreálni akartak egy ügyet, amiből az derül ki, hogy egyik kutya, másik eb, hiszen a Nyugat meg az ukránokat támogatja fegyverekkel. Az Indexnek még az orosz egyetemi kutató is azt nyilatkozta, hogy Moszkva az akcióval jelezhette a magyar kormánynak azt is, hogy az addigi szövetségesi teljesítményük szerintük nem elég „konstruktív”.

Orbán és Szijjártó a jelek szerint jól emlékeztek a 8 évvel ezelőtt Putyintól kapott körmösre.

Még mindig nem világos, hogy Orbán miért épített ki ilyen szoros – az általa néha sugalmazott ügyes üzletelésen messze túlmutató – kapcsolatot Putyinnal és rendszerével, például titkosszolgálati vonalon is. Az ilyen ügyekben jellemzően jólértesült HVG cikke szerint:

„A magyar titkosszolgálatokat az »orosz vonalon« takaréklángra állították. (...) Az Alkotmányvédelmi Hivatalon belül azt a szakembert, aki a kémelhárításnál hosszú éveken át foglalkozott az oroszokkal, áthelyezték egy másik vonalra.”

Aminek persze meg is lettek a következményei:

„Részben az orosz vonalon meggyengített kémelhárításnak köszönhetően az elmúlt években az orosz katonai hírszerzés, a GRU könnyedén tudott bázisokat kiépíteni Magyarországon, ezenkívül a kibertérben is értékes információkhoz jutott. Európai titkosszolgálati körökben ma már tényként beszélnek arról, hogy a nyugati partnerszervezetek nem szívesen osztanak meg a magyar társszervekkel hírszerzési információkat Oroszországgal kapcsolatban, mert attól tartanak, hogy azok az oroszok kezére jutnak.”