A társadalmunkban mi hozta létre ezt a sajnos napjainkban jellemző nagyfokú flegmaságot és az emberek egymás közötti empátia nélküliséget?

Itthon negatív hatások sokaságát szerezte a drog, alkesz, energiaital, és tsi. A zemberek túlgondolják, hogy fejlődnek: ha félig elolvasnak egy cikket a neten, akkor ők már képzett pl.: pszichológusok, tanárok, informatikusok lesznek. A politikában eőteljesen 2006 óta csakis az uszíítás megy teljes mértékben, amin a zemberek önmaguktól nem akarnak változtatni.

Kevés az a zembertömeg, aki ezen gonddolkodik, Kérdező, és tenne is érte: olyan, mintha élveznék sokan e helyzetet.

Kadar rendszerben nem lehetett ossze-vissza koltozkodni, mindenki ott elt ahol szuletett es szocializalodott, ezert minden kornyeknek volt egy stilusa amit az ott elok megszoktak. Tehat ha Szabolcsban voltal vagy Borsodban, akkor ugy is viselkedtel de senkinek nem szurt szemet, hiszen mindenki szabolcsi vagy borsodi volt.

Manapsag ossze-vissza koltoznek az emberek es egy-egy lakotelepulesen tobb fajta ember is talalhato, akik nem hagytak otthon a 'fajta jelleguket' viszont a masikat akarjak a sajat stilusukra formalni. Ez az oka, hogy manapsag az egyik ember nem tudja elfogadni a masikat, mert az egyik borsodi a masik szabolcsi, de minketten fennt parasztkodnak a fovarosban :)

#12#

Ez így totális hülyeség, a Kádár rendszerben sem voltak jobbágyként röghöz kötve az emberek, sőt....

Kötelező volt dolgozni, és a jobb megélhetés reményében sokan költöztek az ipari területekre, a születési helyüktől akár több-száz kilométerre, plusz tízezrek ingáztak, éltek munkásszállókon, akik ugyan nem költöztek el, de több időt töltöttek az otthonuktól távol, mint a családjukkal.

Gyanítom, akkoriban volt több vidéki Budapesten, nem mostanság, manapság pedig vidéken is ugyanúgy széthúzás van, amint a nagyobb városokban.

13-as ... rosszul emlekszel, vagy ami valoszinubb - nem is eltel akkoriban.

Debizony, hogy roghoz volt kotve mindenki ... videken a tsz-ben dolgozott mindenki, nem volt magantulajdon, hogy adni-venni lehetett volna az ingatlanokat, sot meg olyan buntetesi forma is letezett, hogy 'Budapestrol kitiltas'. Alberlet nem nagyon letezett, hiszen tanacsi volt minden lakas.

Persze akkor is voltak okoskodok es ervenyesulni akarok, de nem nagyon szedelegtek az emberek ossze-vissza.

70-es evek vegen kezdtek el az emberek ide-oda koltozni, megjelentek az epito szovetkezetek es elkezdodott a panel lakotelepek epitese. Onnantol keveredik az orszag nepe ... azota utalja az egyik a masikat, mert nem birjak elviselni egymast a kulonbozo alapbeallitasu emberek.

Meg a konyha is valtozik tajankent ... ma meg megy a vitatkozas, hogy akkor melyik toltottkaposzta az igazi.

Még a Rákosi rendszerven sem volt megtiltva a költözés, a kulák listára kerültek, és egyéb szankciók miatti korlátozásokat leszámítva, az országon belül lehetett költözni, és sokan meg is tették, a jobb megélhetés, magasabb fizetések reményében.

Az ipar a háború végétől, a '80-as évekig folyamatosan szívta fel a munkaerőt, darálta a munkásokat a szénbánya, a vasipar, azokhoz képest az építőiparban dolgozók ózondús levegőn voltak.

Az én szüleim, és azok testvérei 1945-ben még a születési helyeiken éltek, pedig már akkor is volt közöttük felnőtt.

A '60-as évek végére többen kerültek távolra a szülői háztól, mint ahányan a közelében maradtak.

Kettő Budapestre költözött, kettő Tatabányára (bányászat), kettő Leninvárosba (vegyi művek), kettő Sajószentpéterre (üveggyár), egy Hajdúszoboszlóra (földgáz), egy Miskolcra (vasüzem), egy Komlóra (bánya).

Ez úgy értsd, hogy ő, és a családja, de ez csak a szüleim családjából kiemelt minta, és ők is úgy ismerkedtek meg, hogy apámat az otthonától közel 40 kilométerre küldték el gépészként dolgozni.

Ma már nem távolság, de kerékpár volt a közlekedés eszköze, igaz nem napi szinten, mert egy lakókocsiban laktak a munkások, hétvégén jártak haza.

A Fekete vonat című dokumentum filmet sokan ismerik, hasznos kortanulmány a '60-as évek végéről, de azt már kevesebben tudják, hogy 1962-ben is készült egy rövidebb dokumentumfilm, amiben szöveg is alig van, de elhangzik egy lényeges adat: 80 ezer ember ingázik hetente Budapest, és az otthona között.

Nem az országosan ingázók száma, csak azoké, akik a fővárosba járnak fel dolgozni, nem ott van az állandó lakhelyük, akik már oda költöztek, azok ebben a statisztikában nem szerepelnek.

A vonaton zötykölődés nem is annyira érdekes, nincs beszélgetés a filmben, de lehet látni néhány érdekes pillanatképet az akkori fővárosról.

https://www.youtube.com/watch?v=b-WXLoy0wbw