Élnél a Kádár rendszerben?

Éltem benne, és nem szoktam az akkori rendszer után nosztalgiázni.

Amire sokat gondolok vissza mostanság, az nem rendszer függő, nem a 'politikai jólét", de mivel egypárt rendszer volt az emberek sem álltak szemben egymással politikai pártok mögé felsorakozva, mint manapság.

Viszont ez akkor sem érdekelt, és nincs az "akkor minden jobb volt" gondolatom sem , akkor is voltak priblémák, pedig sokkal kisebbek voltak az igények, a lakosság többsége mégis fizetéstől-fizetésig gazdálkodott. Mi volt abban a jó, ami után ma sóvárogni kellene?

A "mindenkinek volt lakása"sem igaz.

Mindenkinek volt hol lakni.

A szerencsésebbeknek, ügyesebbeknek, akár összkomfortos, de a többség milyen lakásokban élt?

Társas házakban a WC kint a folyosón (közös), kertes házaknál az udvaron, fürdőszoba nincs, kályhákban fűtenek, központi fűtés luxusnak számít, ahogy a vezetékes telefon is, és sok lakásban 3 generáció (nagyszülők, szülők, gyerekek) él együtt, autó csak nagyon kevés családban volt.

Akkor ez elfogadott, megszokott volt, ma már nem az.

Amire én nosztalgiával gondolok vissza, hogy mennyire más volt a környezet.

Iható volt több folyó vize is, sokkal több volt körülöttünk az élőlény.

A gyerekek a nyári szünetekben pillangókra vadásztak, sokféle lepke rröpködött. Ették a papsajtot, a szedret az árokpartokon.

A mezőkön teljesen megszokott állat volt az ürge, sőt a hörcsög is, amit egyesek csapdáztak is, mert eladhatta a bőrét (nem tudom mi készülhetett hörcsög, pézsma pocok irhából)

Lehetne még sorolni, de ezek nem a politikai rendszertől függő változások miatt vesztek a múltba, hanem a technikai fejlődés sötét oldala.

Semmi bajom nem volt a Kádár kirszakkal, nem lázadoztam ellene, söt, amikor széthullott, akkor jött el az az időszak, amire csak kevesen gondolnak vissza nosztalgiával, de a jelenlegi életszínvonalunk az összes hibájával együtt is fölötte van már a Kádár nevével fémjelzettnek, csak közben az emberek egymáshoz való viszonya is megváltozott... rosszabb, sokkal rosszabb lett (megjegyzem, globális jelenség)

Nekünk volt először televízió készülék az utcában, egycsatornás Duna TV, rendszeresen jöttek a környéken lakók TV-t nézni ('60-as évek közepe)

Az egész utcában egyetlen családnak volt saját autója, egy Wartburg ('70-es évek)

Volt videómagnó az utcában, a tinédzserek összetzsúfolódva ültek a szobában, a plafonról csöpögött vissza a lecsapódott izzadság.

A filmek egy része narrátoros volt, egy része szinkronizálatlan, de nézték. Akkor volt nálunk a kung-fu filmek reneszánsza, "videó diszkók" tömege üzelemelt, ahol hangot nem adtak a filmekre, a tánczene szólt, de közben lehetett csodálni a hong-kongi harcművészeket, ahogy a levegőben lebegve küzdenek egymással ('80-as évek)

A fejlődés megkérdőjelezhetetlen volt.

Lehet írni, hogy kinek mennyi autója volt, minden évben nyaralni jártak, stb... elhiszem, hogy volt olyan is, de nem az volt a jellemző.

A jellemző az volt, hogy nagyon sok minden elérhetetlen volt, ami nyugaton már alapnak számított, de annak is volt közösség formáló ereje, ha valakinek már volt (pl videómagnó).

Akkor az volt a természetes, hogy nincs minden, sőt igen sok dolog volt nehezen, vagy sehogy sem elérhető, ahhoz voltunk "idomítva".

Nem nyafogtunk, hogy nincs banán, nincs narancs, örültünk, ha néha volt.

17-es, mert ti MSZMP párttagok voltatok nyilván 😃.

Az én szüleim soha nem léptek be a pártba, nem is vitték sokra. Apámat még jól meg is verték az orosz katonák, akik itt állomásoztak.

Köszi, nem tetszik.

19-es, tehát, amiért a saját szüleid suttyók voltak és nem vitték sokra, mások csak párttagként érhettek el bármit is?!

Nem csodálom, hogy nem tetszik...