Az,hogy a magyar oktatás alacsony színvonalú, nem ellentmondásos (részben)?

"A közoktatás viszont más tészta.Azért is írtam a kérdésben,hogy részben.Az viszont tényleg alacsony színvonalú."

Nem alacsony. Csak nem mindegy hogy egy lepukkant, cigányokkal teli helyre mész, vagy egy normális gimibe.

Angliában tanulok, az egyik tanárom egyszer nekem fakadt ki, hogy javítani kell az alap oktatási rendszert, mert a "kontinentális" diákok (minden ami európa, de nem brit) verik a helyieket.

Sokan háborognak, hogy nem tanították meg.

Nem kell háborogni, neked kell megtanulni.

Beülnek az emberek az iskolába és várják a csodát, hogy majd megtanítja az oktató a szakmát.

Hány csodálkozó friss diplomást láttam az első munkahelyén. Hát ő még erről nem hallott. A másik srác hallott róla. Vajon miért ?

Mert amig az egyik a Balaton sound-on vedelte a sört addig a másik gyakornok volt egy gyárban. Ilyen egyszerű.

Nem alacsony színvonalú a magyar közoktatás. Ez egy ordas nagy hazugság.

Szimplán nem olyan, mint amit a liberálisok megfelelőnek tartanának.

Nem egy napközi, ahol nem osztogatnak jegyeket, csak szeretgetik a diákokat és játszanak, hanem egy más típusú oktatási rendszer.

Egy olyan nemzetközi mérés eredményei alapján minősítik le a magyar oktatás színvonalát amit nem az ilyen oktatásokra találtak ki.

Valóban nem erőssége az alkalmazása a tanultaknak és a kompetencia fejlesztése tényleg hangsúlyosabbá kellett váljon a magyar oktatásban is. De a magyar iskolások tudása jó.

A nemzetközi tudományos versenyeken nagyon jól szerepelnek a magyar diákok, ahogy rengeteg magyar diákot vesznek fel külföldi egyetemekre is éppen a megfelelő képzettségük miatt. Egész Európában könnyen találnak munkát mind a magyar diplomások, mind a szakmunkások. Ha nem lenne jó a magyar oktatási rendszer, akkor hogyan lennének ezen rendszer által kitermelt fiataljaink annyira keresettek?

"A közoktatás a 21. századra teljesen elvesztette a jelentőségét."

Ez hülyeség. A közoktatás a lényege a teljes 21. századi rendszernek, hiszen minden a tudáson, ismereteken, információn alapul.

Kevered azt, hogy egy érettségi már kevés, azzal, hogy mit jelent a közoktatás. Éppen az mutatja meg a közoktatás fontosságát és jelentőségét, hogy ma már általános az érettségi és hogy az érettségizettek nagyobb része tovább tanul.

Pont, hogy a közoktatás jobb. Egyik haveromék még általános iskolában kiköltöztek az UK-ba, itt átlagos tanuló volt, de a briteknél a szintfelmérőt mégis rohadt jól megírta.

A felsőoktatásról viszont azt hallottam ismerősöktől, hogy Nyugaton sokkal jobb, mint itt.

"Hány csodálkozó friss diplomást láttam az első munkahelyén. Hát ő még erről nem hallott. A másik srác hallott róla. Vajon miért ?

Mert amig az egyik a Balaton sound-on vedelte a sört addig a másik gyakornok volt egy gyárban. Ilyen egyszerű."

Az meg van, hogy ezzel pontosan azt bizonyítottad, hogy hiába tanul valaki egyetemen, ha mellette nem szerez tapasztalatot versenyszférában akkor nincsen meg a szükséges tudása.

Persze. Nem mindenhol alacsony a színvonal. Nagyok a különbségek. Vannak jó iskolák, egyetemek és vannak gyengék is.

A diákok között is nagyok a különbségek. Valaki kiváló tudós, orvos, mérnök, informatikus lesz, aki Amerikában, Nyugaton is jól megállja a helyét, más meg 8-10 osztályt végez csak, de azután is gyakorlatilag analfabéta marad.

Amiben Magyarország, a közoktatás és a környezet biztosan óriási lemaradásban van, az a nyelvoktatás.

Általában manapság a tanítás, tanulás helyett a készségfejlesztést szokták emlegetni és a PISA eredményeket. Ebben Magyarország középszerű a ranglistrán, hasonló eredményeket produkál, mint Svájc, Franciaország, Olaszország, Oroszország, Izrael, Lettország, Litvánia. Ezen országok között nagy fejlettségbeli különbségek vannak, így látható, hogy a gazdasági versenyképesség nem pont ezen műlik.

Kína viszont Szingapúrhoz, Tajvanhoz hasonlóan ott van a topon PISA eredményekben, fejlődik is gazdaságilag, de még mindig csak egy közepes jövedelmű ország, ami még éppen csak eléri a világátlagot GDP/főben.

Van olyan szakma ahol kell a gyakorlat a versenyszférában, de például az IT több területén az internet a kimeríthetetlen tudás tárháza.

Szinte bármit meg lehet lehet tanulni önképzéssel.

#5 nyugaton a felsőoktatás megrendelő-szolgáltató viszonyon alapszik, nálunk meg még mindig sok egyetemi oktató kiskirályként szivatja az alattvalóit a vizsgákkal, ahelyett hogy mint szolgáltató, a lehető legjobbat nyújtaná.

Most kezd már változni ez a rendszer a fenntartó váltással, de vannak is egyetemek ahol már normális a szemlélet így is, legalábbis az oktatók többségénél.

Most diplomáztam - másoddiploma - és az első egyetememhez képest ez a másik ég és föld az oktatók hozzáállásában. A régi egyetememen most egy egyik gyerekem tanul és pont ugyanúgy szemétkednek vele egyes oktatók, mint régen velünk, pont annyira nincs értelme sok tárgynak, mint nálunk sem volt.

A fenntartó váltással az oktatók már nem állami alkalmazottak lesznek akik bármit megtehetnek, mert olyan kevés fizetésért nem találnak helyettük mást így nem lehet őket kirúgni - hanem jól fizetett, szerződéses alkalmazottak, akik ha nem felelnek meg valamennyire a hallgatók elvárásainak is, akkor a következő félévben már nem fognak oktatni.

A külföldi egyetemeken sokszor ez az ami más és amiért a diákoknak jobb, mert az oktatók, az egyetem maga másképp áll hozzájuk. Nem az a cél, hogy bebizonyítsák mit nem tudtak megtanulni.

De tényleg sokat változtak már egyes egyetemek, hiszen azért jön egyre több külföldi tanulni magyar egyetemre, mert itt is megtalálja azt amit várt a felsőoktatástól.

"Szimplán nem olyan, mint amit a liberálisok megfelelőnek tartanának."

Elárulnád, hogy egy állítólagos liberális és konzervatív miket tart megfelelőnek, mik ennek a jellemzői, erősségei, gyengeségei?

Én tanultam és dolgoztam magyar illetve belga vidéki egyetemen. A leginkább szembetűnő a szervezés, hogy kis csoportokban tanulnak és vannak az órák nem több száz fős előadások. Amúgy itthon is hatalmas a különbség ugyanazon a képzés között, ha Egerben végzi el az ember, mint Debrecenben vagy az ELTE-n.

Második nagy különbség a mérhetetlen bürokrácia. Adminisztratív munkára is igaz, meg a oktatásszervezésre, sokkal könnyebben és gyorsabban tudnak képzést módosítani, ha indokolt, pedig ugyanúgy állami intézményekről beszélünk.

Harmadik a oktatók felé támasztott elvárások, nincsen ez a nagy megfelelési kényszer, hogy valakinek doktorit kell csinálni, habilitálni ilyenek.

Negyedik a nyelvoktatás, folyamatosan zajlik a nyelvképzés, nem szégyen az, ha valakinek nincsen nyelvvizsgája, de interaktívan is bevonják a hallgatókat, volt olyan tárgy például, amit csak azért volt angolul, hogy fejlesszék az előadás módjukat. Nem háttérbe vannak szorítva, hogy ott a nyelvi sáv, de igazából az összes tanszék figyelmen kívül hagyja.

Itthon például a projektmunkák, prezentációk nagyon háttérbe vannak szorítva és sok helyen sokkal nagyobb lexikális tudásra, ami nem teljesen valós, hiszen azt tanulják meg sokan, hogyan alkalmazzák a tanultakat, hanem azt, hogy adott mennyiségű anyagot hogyan magoljanak be rövid idő alatt, ami viszont rövid idejű tudást is szül.

Ugyanez igaz a szakmunkásoknál is, legalább 20 évet dolgozott gyárba soron, most pedig szakoktató és pont azért keresték meg, mert szerettek volna olyan embert, aki látott valós munkakörnyezetet, nem csak ezt tanítja 30-40 éve.