A tanári bérek alakulása miért ilyen rendszerváltás óta létező, soha meg nem oldódó probléma?

20-as vagyok:

Imádtam tanítani és a diákok is szerettek. Nagyon jó eredményeket értünk el közösen.

Viszont szélmalom harc az egész. Nem csak a társadalmat nem hatja meg az, hogy 142 nettó volt az utolsó fizetésem (2020), de a saját családomat sem. Jöttek azzal, hogy különórát adok úgyis iskola után és nem is kérek keveset, amúgy is miért akarnék többet ennyi munkára. Nekem erre először az volt a válaszom, hogy a munkaidőtökön kívül ti is mehettek napszámba vagy pultozni (nem lenézés, mindkettőt csináltam én is). Aztán pedig meguntam az egészet és otthagytam. Szinte 0 empátia van ebben a társadalomban a pedagógusok iránt, ami pedig szépen lassan kontraszelektáltá tette a tanárokat. De ne legyen senkinek az az illúziója, hogy csak a legelhivatottabbak maradtak, mert ez nem így van. Persze van egy olyan réteg is, de a többség az, amit a 20-as kommentben írtam. Tapasztalatom, nem statisztika alapján. Bár meglepődnék, ha valaki 160 nettóból (amennyit most kap egy kezdő) meg tudna élni saját lábon.