Magyarországon miért az országgyűlés választ köztársasági elnököt?

[link]

Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?

igen -50,07%

nem - 49,93%

A másik 3 kérdésre 95% volt az igen.

A 'nem' jelentette volna a közvetlen szavazást, az 'igen' meg azt, hogy az országgyűlés válassza.

Egyszerűbb volt 4 igennel kampányolni, mint azzal, hogy 'nem-igen-igen-igen'.

#12 Teljesen mindegy ki választaná meg a Köztársasági elnököt, akkor is ugyanúgy szimbolikus maradna a hatalma, mert nálunk nem elnöke van az országnak, mint a kormány feje és az ország vezetője, hanem miniszterelnöke.

Ugyanúgy csak 1 ilyen funkció lenne és ugyanúgy a parlamenti erőviszony határozná meg a személyét.

Azon kívül, hogy sok milliárd elmenne egy szavazásra, semmi értelme nem lenne. Maradna ugyanaz a hatásköre.

Kérdező, igen ez egy szimbolikus pozíció.

Lényegében az őt oda helyező párt aláírója.

Nagyon ritka, hogy valamit nem írna alá, amit a párt elé tesz.

#14 - Az is mindegy, hogy aláírja-e.

Ha visszaküldi a parlamentnek, akkor ha változatlan formában újra elfogadják másodjára, már KÖTELEZŐ aláírnia.

Vagy elküldheti az alkotmánybíróságnak norma kontrollra.

Ennyiben ki is merül a parlamenttel szembeni fék és ellensúly szerepkör.

#15 Igen, mivel Magyarországon a legfőbb közjogi hatalom a parlament kezében van és egy ember se bírálhatja felül a parlament által hozott törvényeket.

Ez a lényeg, a Köztársasági elnök a jogszerűséget hivatott vizsgálni, nem magát a döntést, a törvényt. Ha a parlament jogszerűen, a törvények betartásával fogadja el, hogy ezentúl mindenkinek bikiniben kell járnia dolgozni, akkor ezt is törvénybe iktathatják. A köztársasági elnök azt vizsgálhatja hogy a kötelező bikiniviselés nem ütközik-e más törvényekkel, pl. a munkavédelemmel kapcsolatos törvényekkel és a nemzetközi szerződésekkel. Ha ezekkel összhangban lenne akkor alá kellene írnia.

Közvetlen elnökválasztásnak akkor van értelme, ha vagy a köztársasági elnök a végrehajó hatalom feje (USA például), vagy hatalommegosztás van a köztársasági elnök és a miniszterelnök/kormány között (mint Franciaországban). Ilyen esetekben a közvetlen elnökválasztás erős demokratikus legitimációt ad.

Magyarországon ellenben az elnök szerepe jelképes, ceremoniális, nincs valódi hatalma. Ezért elég, ha az országgyűlés választja.