Ha nem lett volna a Rákosi-rendszer, akkor ma Magyarország még mindig egy félfeudális ország lenne, hatalmas társadalmi különbségekkel, tele gettókkal, egyetemre meg csak a gazdagok járhatnának?

13 Melyik ponttal nem értettél egyet? Hogy nem volt a Horthy-rendszerben még általános nyugdíj sem? Tényekről írtam.

Az én őseim meg 1945 után tudtak tovább tanulni gimnáziumban, mert azelőtt még kitűnő bizonyítvánnyal is csak néhány elemit járt a vidéki lakosság nagyrésze.

A Horthy-rendszerben volt magánnyugdíj. Az egészségüggyel is foglalkoztak, volt minisztérium, stb.

Nekem meg zsellér dédapám fia, a nagyapám mégis tanár végzettségű lett, a Horthy-korszakban, Orosházán, ez hogy van? A Horthy-rendszerben építettek rengeteg oktatási épületet, általános iskolait, gimnáziumit, szakmunkást, de egyetemi épületet is (Szegeden pl.). És akkor sem volt sokkal kevesebb gimnázium sem. Jobb volt a közbiztonság is.

Én nem azt tagadom, hogy szegénység volt, hanem azt mondom, hogy a Horthy-rendszer előremutató volt, míg a szocializmus nem. A Horthy-korszakban közelítettük meg legjobban Ausztriát, a finnek még csóróbbak voltak mint mi. A Horthy-korszakban kiváló színvonalú volt a magyar oktatás jól megfizetett tanárokkal, míg a komcsik a nehézipart meg a prolisodást erőltették.

Zsellér volt a dédapád fia, és a Horthy-rendszert dicsőíted... Ehhez csak "gratulálni" tudok. :D

1938-ban 700 ezer emberre terjedt ki a társadalombiztosítás... Tényleg nagyon foglalkoztak az egészségüggyel... Magasról tojt rá az arisztokrácia, hogy mekkora nyomorban éltek a lakosság.

Építkezés terén az 1945 és 1990 közötti világ verhetetlen. A Kádár-rendszerben évente átlagosan 75 ezer lakást építettek fel.

Ausztriától meg pont a Horthy-rendszerben kezdtünk el távolodni (1938 után persze ideológiailag közeledtek, meg is lett az "eredménye"). Akkoriban Ausztriában már javában épültek ki a közszolgáltatások. Az ország villamosítása is 1948-tól kezdődött meg rohamléptékben.

Már ne is haragudj, de a dédapám volt zsellér, az ő fia, a nagyapám lett tanár, nem tudsz magyarul? Egyébként meg a dédapám az összes gyerekére tudott annyi földet hagyni, amiből meg lehetett élni.

Nem volt tömegnyomor, ez egyszerűen hazugság. A tbc-vel is Horthyék kezdtek el foglalkozni.

Az meg, hogy 1939-ben Ausztria GDP-jének 2/3-át tette ki a magyar, az a Horthy-rendszerben volt, se előtte, se utána nem állt olyan közel a magyar gazdaság teljesítménye az osztrákéhoz, mint akkor, ez tény. Megint hazudsz.

A Kádár-korszakban pedig azért kellett annyi lakást építeni, mert erőltetve telepítették be vidékről a városokba az embereket a Rákosi-korszakban, mert egy kis lakásban több család is lakott. Na akkor volt tömegnyomor. A panelok pedig szar minőségűek, lelketlen falanszterek. Amikor kellett lakást építeni, akkor a Horthyék is építettek, 1 millió háborús menekültnek épült lakás.

Ha a dédapád zsellér volt, kötve hiszem, hogy a fia nem zsellér körülmények között nevelkedett. -.- Zsellér felmenőkkel a Horthy-rendszert mosdatni... Nem kis szolgalelkűségre vall.

A Horthy-rendszerben akkora volt a nyomor, hogy 1938-ban minden tizedik halálesetet a tbc okozott. Magyarországon a 20. század első felében a tbc a nemzetközi helyzetnél is sokkal súlyosabb közegészségügyi probléma volt, ezért is nevezték „Morbus hungaricus”-nak.

1946-ban kezdődött a tbc elleni védőoltás tömeges alkalmazása, 1948-ra már minden járásban volt tüdőgondozó.

1953-ban kötelező lett az újszülöttek oltása, majd az ötvenes évek végétől a bizonyos életkorokban előírt újraoltás. Az 1960-as és 70-es években 150 röntgenállomás évente több mint 7,5 millió vizsgálatot végzett. Az 1944-es 6000 ágyról 1965-re 16 000-re emelkedett a tüdőbetegek kezelését szolgáló kórházi ágyak száma. Díjmentessé vált a gyógyszerellátás (PAS és bizonyos esetekben az akkor még rendkívül drága Streptomycin is). A tüdőbaj elleni küzdelmet szakmailag az Országos Korányi Tbc Intézet irányította. Mindezek eredményeképpen a halálozás az 1938. évi szint egy tizedére csökkent.

Nem csak panelek épültek a Kádár-rendszerben. Mi is téglaházban laktunk, a Kádár-rendszerben építették a lakóparkot. Nem erőltette senki, hogy a család városba költözzön, a család akart városba költözni, amire a Horthy-rendszerben esélye nem volt. A legtöbben a falu határát alig lépték át a Horthy-rendszerben, a társadalmi mobilitás már a Horthy-rendszer összeomlásával kezdődött.

1945-ig Bécset leszámítva Ausztria is egy akkora fos volt, mint a Horthy-rendszer. Bécstől viszont olyan messze volt Magyarország akkor, mint soha azóta. Minden emigráns úgy csodálkozott Bécsen, mintha valami sci-fi filmben lennének, annyira hihetetlennek tűntek azok a közszolgáltatások, amelyekről otthon álmodni sem tudtak volna (nádfedeles viskókban).