Miért van, az hogy itthon mindenki kimegy a kicsit sem elnyomott melegek és nők jogaiért tüntetni, miközben a hajléktalanok, mélyszegénységben élők senkit nem érdekelnek?

Kissé teli a tököm azzal, hogy országos hiszti van a pedofiltörvényből, amit nyilván propaganda céllal hoztak és elég aljas módon, de semmiben nem korlátozza a melegeket, tehát pont le lehetne sz*rni. De azért sipákolják, hogy mekkora elnyomás van meg mennyire megverik őket (egyetlen valós eset nem volt).

A mai feminizmus semmi más, mint a közép-felsővezetői női réteg luxuslázadása a magasabb bérekért meg a vezetői helyekért: a ténylegesen alulfizetett nőkért (ápolók, pedagódusok) csak akkor kampányolnak látszat szinten, ha hivatkozási alap kell, máskülönben a követeléseik a zsíros pozíciókból a még zsírosabb pozíciókba való törekvést célozzák, meg a sikeres férfiak gyűlöletét (folyamatos sztár-zaklatási botrányok).

Még a feketék jogaiért is előbb mentek ki tüntetni, akik a büdös életben nem éltek itt Fekete Pákón kívül - míg az előbbiek csak szimplán nevetségesek, ez egyenesen szánalmas és ijesztő hülyeségről tesz tanúbizonyságot.

Eközben a hajléktalanokat szőnyeg alá söprő legalja rendetet miatt senki egy büdös szót nem emelt, nem ment ki tüntetni, senkit nem háborított fel. Még olyan elmebeteg véleményt is hallottam, ami szerint önszántukból vannak az utcán.

Miért látszatproblémákkal foglalkozunk? Miért nem azok mellett szervezünk mozgalmat, akiknek valóban szüksége lenne rá?