Honnan ered az a legenda, hogy aki kimegy nyugatra, az tömegszálláson lakik, alantas munkát végez, nyomorog, majd úgyis hazajön, ha megjön az esze?
Volt évfolyamtársaim közül viszonylag sokan mentek ki külföldre (10-12 ember kb.), abból 3 jött haza. (Egyik nem beszélte rendesen a nyelvet, másik inkább dolgozik itthon a szülei vállalkozásában, harmadik egyetemre ment, nem járt sikerrel, inkább hazajött.) A többi külföldre távozott viszont ott nevel már gyereket, ott van karrierje, stb.
Ehhez képest a magyar legendárium olyan történeteket tartalmaz például, hogy a nyugatiak csak az olyan munkákat engedik nekik végezni, amire ők lusták (mosogatás, takarítás, ilyenek). Ez nyilvánvalóan hülyeség, a magyar mérnökök, programozók, szakmunkások, stb. nem mosogatni mennek meg egyáltalán nem nyomorognak, sőt! Meg hogy "majd rájönnek hogy itt sincs kolbászból a kerítés, jól pofára esnek, aztán hazajönnek". Szerintem értelmes ember nem is feltételezi, hogy bárhol kolbászból lenne a kerítés. Még olyat is hallottam egy egyetemi oktatótól ráadásul, hogy a migránshelyzet olyan tűrhetetlen lesz, hogy sírva menekülnek majd haza.
Ezek az emberek valami hülye álomvilágban élnek? Vagy hogyan születnek ezek a teljesen abszurd képzetek? Mondom mindezt úgy, hogy én sem mentem külföldre.
"Többnyire mindenki munkás szállón kezdi"
Az én említett ismerőseim nyilván reprezentatív minta, de ők sima albérletben kezdték.
Álomvilág, párhuzamos valóság amit orbán eléjük rak és meg eszik.
Elhiszik mert el akarják hinni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!