A jelenlegi választási rendszerben egy falusi szavazat többet ér mint egy városi?

[ma 08:45]: 1. Nem 2010-ről beszélek, akkor a Fidesznek valóban óriási győzelme volt, aminek reális kivetülése, hogy majdnem minden körzetet elvigyenek (emlékeim szerint csak két angyalföldi, hagyományosan nagyon balos körzetet nyert meg a szoci jelölt, illetve valahol Borsodban nyert egy Molnár Oszkár nevű független, minden más körzetet a Fidesz vitt - elnézést, ha tévedek, mindent végképp nem akarok megwikizni). De 2014-re (új parlamenti összetétel, új választási körzetek) már visszaesett a Fidesz népszerűsége a sztenderd tartományba, listán már kb. 5%-kal az ellenzék mögött végzett. Ennek ellenére egyéniben 96 képviselői helyet húzott be, mindössze 10 csorgott le az ellenzéknek. Nyilván ebben benne volt az ellenzék töredezettsége is, de azért az új körzetek néhány helyen nagyon is a Fidesz szája íze szerint alakultak, ez néhány helyen nagyon szembeszökő a térképet megnézve. Egyébként én ezt nem tartom szemétségnek (céloztam is rá az előző kommentemben, hogy a demokrácia velejárójának tartom). Mivel a demográfia változik, időnként át kell rajzolni a választási körzeteket. Amikor a Fidesz átírta, akkor már nagyon nagy restanciája volt ebben az országnak, hiszen - ahogyan írtad is - például Budapest agglomerációja miatt körülbelül 2-es szerzó is előállt már választókerület és választókerület között. Ezt a restanciát az MSZP-SZDSZ nem akarta rendezni, hiszen nekik nem állt érdekükben, nélkülük pedig nem lehetett. A Fidesz kétharmaddal rendezte 2010 után, és igen, a saját szája íze szerint rendezte. És ha a mostani felosztás túlhaladottá válik (20-30 évnél nem hosszabb a szavatossága egy ilyennek, a demográfia változik), akkor megint módosítani kell majd. Erről vagy megegyeznek majd az akkori pártok, vagy nem egyeznek meg, és akkor egy olyan tudja majd rendezni, aki egyedül is elég erős lesz. Utóbbi esetben a saját szája íze szerint fogja rendezni. Még egyszer, ez szerintem nem akkora probléma. Vagyis hát nem jó, hogy ez van, de gyarló az ember, ha nem szent, maga felé hajlik a keze. Ezen nincs értelme vitatkozni.

2. Problémásabbnak tartom, hogy nem érted az amerikai rendszert, abban azért megpróbállak meggyőzni.

"az elektori rendszer szándékosan - amúgy érthetően - több elektort rendel a ritkábban lakott területekhez, mint a zsúfolt városokhoz, pont amiatt hogy a népsűrűség ne okozza a többi terület feletti kizárólagos döntést"

- Semmi ilyet nem csinál az elektori rendszer, pláne nem szándékosan. Az elektori rendszerben minden államnak annyi elektora van, ahány képviselője és szenátora a Képviselőházban és a Szenátusban összesen (a D.C.-re más szabályok vonatkoznak). A képviselők száma körülbelül lakosságarányos. A szenátorok száma pedig minden államban pontosan kettő. Ez a plusz kettő nyilván jelentéktelen az óriási lakosságú Kaliforniában (52+2), de sokat dob a kis lakosságú Wyomingban (1+2). A vidéki vagy városias jellegnek, népsűrűségnek semmi szerepe nincs, a legkisebb területű, de második legnagyobb népsűrűségű, iszonyatosan urbanizált Rhode Island (kb. Zala megye méretű) 4 elektort küld az Elektori Kollégiumba, eggyel többet, mint az óriási (legnagyobb, 18 Magyarországnyi), területének nagy részén teljesen lakatlan Alaszka, mely 3 elektorral bír. A szintén brutálisan nagy Montana (4 Magyarország) szintén 4 elektort küld, Wyoming (2,5 Magyarország), mint már írtam, 3-at, Delaware is 3-at (Pest megye méretű). Senkit nem érdekel, hogy mi lakott ritkán, és mi lakott sűrűn. A lakosság számából kiszámítják a képviselők számát. Ehhez jön a két szenátor. És ennyi elektort választ az állam. A kutyát nem érdekli, hogy az állam sűrűn vagy ritkán lakott. A leírt példáim mutatják (Delaware, Rhode Island), hogy sűrűn lakott területek is jöhetnek ki nagyon jól ebből a buliból, és ritkán lakottak is (Alaszka, Montana, Wyoming). Csak az számít, hogy hányan laknak ott.

"Nálunk egy körzet = egy képviselő."

- Igen, mert nálunk választási körzetek vannak. Az USA-ban pedig az elnököt a tagállamok választják.

"Ott meg az összes körzet elektora választ 1 képviselőt, azaz az elnököt."

- Pfff... az elnök nem képviselő, hanem a végrehajtó hatalom feje. Amit most írtál, annak az a megfelelője, hogy nálunk az összes parlamenti képviselő (összes körzet képviselője plusz listán bekerültek) választ egy kormányt.

"Ahogy te is írod, az USA elektori rendszere olyan, mintha az 1.sz választókerületben (Budapest I. kerületében) a 20 szavazókörben más lenne a szavazatok ereje és abban, hogy ki lesz az 1.sz választókerület parlamenti képviselője, kétszer annyit érne az Úri utca 38. alatt szavazó első körzet szavazóinak a döntése, mint a Tárnok utcában, a 2.szavazókörben szavazók véleménye."

- Ha az Úri utca 38.-hoz kétszer annyi szavazó tartozik, mint a Tárnok utcához, akkor az Úri utcához tartozó szavazók döntése összességében kétszer annyit nyom a latban, mint a Tárnok utcához tartozó szavazók döntése. Kalifornia államban több a szavazó, mint Alaszkában, ezért a döntésük nagyobb súllyal számít az elnökválasztás során. De(!!) egy konkrét kaliforniainak a szavazata nem(!!) számít nagyobb súllyal, mint egy alaszkaié. Hiába küld ő 54 elektort, az alaszkai pedig csak 3-at, a kaliforniainak sokkal kisebb a súlya az 54 elektor megválasztásában, mint egy alaszkainak a saját 3 elektorának megválasztásában. (Sőt, a szenátori torzítás miatt még az alaszkai jár jobban.)

Képzeld el a következőt. Magyarországon két választókerület kitalálja (és mondjuk a parlament törvénnyel rábólint), hogy ők egyesülnek. Tehát ők kétszer akkorák lesznek, mint korábban. Cserébe ők nem egy, hanem két képviselőt küldenek a parlamentbe. Változik-e ezzel egy ottani szavazó súlya, jelentősége? Nem: kétszer annyi képviselőt küld, mint korábban (nem 1-et, hanem 2-t), de ezek megválasztásába feleakkora beleszólása van, mint korábban (nem 70e között szavaz, hanem 140e között). Na, ilyenek az USA államai, csak már előre össze vannak állva.

Sokadszor is: az elektor olyan, mint egy parlamenti képviselő, annyi, hogy a képviseleti jogköre egyedül az elnökválasztására terjed ki. Csak ezeket nem egyenként küldik a választókerületek, hanem az államok maguk küldenek annyit belőlük, amennyit lehet. És az kb. lakosságarányos is lenne, ha nem lenne a szenátori torzítás.

Valami nagy kavar van itt. " Ha an külön sem képviselőt, sem elektort. Egyszerűenaz Úri utca 38.-hoz kétszer annyi szavazó tartozik, mint a Tárnok utcához, akkor az Úri utcához tartozó szavazók döntése összességében kétszer annyit nyom a latban, mint a Tárnok utcához tartozó szavazók döntése. "

NEM!

Mivel nem választanak az úri utcában csak egy hely arra hogy ott adják le a szavazataikat, utána viszont simán összeadódnak és együtt döntenek 1 képviselőről. Mindegy hogy többen vagy kevesebben laknak abban a szavazókörben - épp ez a lényeg - az csak egy gyűjtőpont. Ahogy az USA-ban az állam különböző szavazóhelységeiben is csak összegyűjtik a szavazatokat és együtt döntenek arról ki kapja az elektorokat. UTÁNA lesz már az elektori rendszerrel az hogy függ a lakosságszámtól. Nálunk meg nincs ilyen - ez a lényeg és ezért nem lehet összevetni a kettőt.

Teljesen ugyanarról beszélünk csak kétféle módon.

[ma 11:47]: Miért ne lehetne összevetni a kettőt? Mind a kettő területi alapon felosztja az országot, az egyes területek pedig lakosságarányosan (a szenátori torzítást nem számítva) képviseltetik magukat a parlamentben, illetve az Elektori Kollégiumban. Annyi a különbség, hogy nálunk a választókerületek mesterségesen vannak kialakítva, hogy kb. azonos lakosságúak legyenek, ezért a súlya mindegyiknek 1, mindegyik 1 képviselőt küld. Az USA-ban nem alakítottak ki mesterségesen választókerületeket, hanem azok maguk az államok. Mivel ezek lakossága eltér, a súlyuk is eltér, eltérő számú elektort küldenek.

Mindennek a világon semmi köze nincs ahhoz, hogy mely területek lakottak sűrűn és ritkán, hol vannak nagyvárosok, hol pedig falvak. Emlékeztetlek, hogy az alaptézised [ma 01:02]-ben az volt, hogy az elektori rendszer a ritkán lakott területeknek nagyobb súlyt ad, illetve [ma 08:45]-ben még azzal is megfejelted, hogy ez szándékos, hogy "(...) több elektort rendel a ritkábban lakott területekhez, mint a zsúfolt városokhoz, pont amiatt hogy a népsűrűség ne okozza a többi terület feletti kizárólagos döntést". Ami nincs így.

{Felmerül persze, hogy az elektori rendszer mennyire igazságos. Ha X párt Kaliforniában 51%-ot csinál, Y pedig 49%-ot, akkor X nagyot nyer azzal, hogy mind az 54 elektort ő delegálja, noha a lakosság majdnem fele Y-t támogatja. De ugyanez a jelenség a választókerületes felállásban is megvan: ha az A jelölt 51%-kal visz el egy körzetet, B pedig 49%-ot ér el, akkor A pártja nyert a körzetből egy parlamenti helyet, B pártja pedig nem, noha a két párt támogatottsága az adott körzetben közel egyenlő. Tehát ez a kerületi-többségi elv minden felállásban igazságtalanságokhoz vezet. A megoldás erre a listás választás, de azzal meg más bajok vannak. Ezért van nálunk vegyes rendszer.}