A jelenlegi választási rendszerben egy falusi szavazat többet ér mint egy városi?

Nem, ez nem így működik...

Amiről te beszélsz az az elektori rendszer, az az usaban van.

Értjük: vidék szar, Pest jó.

Kicsit le kéne szállnotok a magas lóról...

Kérdező, nagyon nem érted a rendszert.

Az adott TERÜLETEN élő ÖSSZES ember választ magának országgyűlési képviselőt. Ezért egyéni KÖRZET a neve. Éppen így lehetne azt a hülyeséget is állítani, hogy a városiaknak van értékesebb szavazata, mert hát azokban a körzetekben elviszik a szavazást és a vidékiekkel ellentétben az ő véleményük miatt lesz ott másmilyen a győztes.

Azért van a magyar rendszerben egyszerre egyéni körzet IS és listás szavazás IS, hogy mindkettő érvényesüljön, az egy területen élők közötti többség is meg az országosan összesen egy politikai csoportot támogatók is.

Ahogy már írták, ez nem elektori rendszer, itt kivétel nélkül minden szavazónak ugyanannyit ér a szava. Nem darabszám kell a jelölt győzelméhez, hanem többség az adott körzetben. Mindegy hogy 72 ezres körzet vagy 100 ezres körzet, az ott szavazók között az nyer akire többen szavaznak. Utána már országosan a listás szavazatban mindenkinek szintén 1 egyenlő nagyságú szavazata van.

Az amerikai rendszer az ami súlyozza a vidéket és terület alapon nagyobb befolyása van az ott élő kevesebb lakosságnak, mint a nagyvárosokban élőknek, de nálunk nem így van. Legfőképpen pont amiatt mert minden körzetben van város is meg vidék is, másrészt mert a nagyvárosokban is éppen úgy jelen van minden politikai oldal, ahogy vidéken is.

Kérdező: nem, körülbelül mindenki szavazata ugyanannyit ér, mert a körzetek körülbelül ugyanakkorák. Plusz van a listára adott szavazat is, ami még egy kicsit egyensúlyozza is a kerületi alapon adódó aránytalanságokat.

A trükközés a választókörzetek manipulációjával történik (gerrymandering), ezzel élt a Fidesz, de nem Magyarországon csináltak ilyet először, nem is utoljára, sajnos ez a demokráciák velejárója. Tömören: a választási körzetek még teljesen azonos méretek mellett is kijelölhetők úgy, hogy az valamennyire eltorzítsa a választói akaratot. Egy nagyon jó ábra, ami ezt elmagyarázza: [link]

[ma 01:02]: Szerintem félreérted az elektori rendszert (gondolom, az amerikai elnökválasztásra gondolsz), mert az is nagyon hasonló. Írod ugyanis, hogy

"Az adott TERÜLETEN élő ÖSSZES ember választ magának országgyűlési képviselőt. Ezért egyéni KÖRZET a neve."

- Az elektori rendszer is pont így működik, az adott területen élő összes ember választ magának elektorokat. Tehát Wyoming államban szavaznak, és a többségi alapon győztes párt elküld 3 elektort Wyomingból az Elektori Kollégiumba (ez a testület választja meg a végén az elnököt). Kaliforniában ugyanez van, csak onnan 54 elektort küld a győztes párt, mert ott sokkal többen laknak. A legtöbb tagállamban pont ugyanígy működik, Maine és Nebraska a két kivétel, de ott is nagyon hasonlóan, többségi elven lehet elektorokat elnyerni. Tehát nagyon hasonló történik ahhoz, ami Magyarországon van: egy-egy területen (nálunk választási körzet, az USA-ban tagállam) a többség szava szerint alakul ki a képviselet (nálunk országgyűlési képviselő, az USA-ban elektor), és azok megválasztják a végrehajtó hatalmat (nálunk a kormányt, az USA-ban az elnököt).

"Nem darabszám kell a jelölt győzelméhez, hanem többség az adott körzetben."

- Pont így van az elektorok elnyerésével is: többség kell az adott államban.

"Az amerikai rendszer az ami súlyozza a vidéket és terület alapon nagyobb befolyása van az ott élő kevesebb lakosságnak, mint a nagyvárosokban élőknek, de nálunk nem így van."

- Egy-egy államon belül nincs súlyozás a vidék javára, a manhattani (New York állam) tőzsdecápa szavazata pont annyit ér, mint a New York állam nyugati részén élő, falusi földművesé.

Mellesleg az elektorok számának kialakításában van egy torzítás, de nem területi alapon, hanem a lakosság szerint. A nagy lakosságú államok (pl. Kalifornia, Texas) rosszabbul járnak, a kis lakosságúak (pl. Delaware, Wyoming) pedig jól. Például a fent említett Kaliforniában 40 millióan laknak, Wyomingban 600 ezren, 67-szer annyi lakosra csak 18-szor annyi elektor jut (54, illetve 3). De ennek az államok méretéhez semmi köze, Delaware például csak akkora, mint egy magyar megye, mégis nagy nyereséggel jön ki az elektorok számának meghatározásából. Ez a torzítás a Szenátus összetételéből adódik, és semmi köze nincs az elektori rendszerhez.

Van persze egy jelentős politikai eltérés a mi országgyűlési képviselőnk és az amerikai elektor között, mégpedig az, hogy az amerikai elektornak csak elnökválasztó szerepe van. Amerikában sokkal inkább el van választva a törvényhozói (parlament, ott kétkamarás Képviselőház és Szenátus) és a végrehajtó hatalom (elnök), ezt a lakosok külön-külön választják (sőt, a képviselőket és a szenátorokat is külön). Nálunk egykamarás a parlament, és az választja meg a kormányt, parlamenti szavazás kereteiben. Ha nálunk is elektori rendszer lenne a kormány megválasztásához, az azt jelentené, hogy ugyanúgy, ahogyan az országgyűlési választások vannak, választanának a választókörzetek (vagy éppen a megyék) néhány "kormányválasztót" maguknak, akiknek csak az a dolguk, hogy egyszer összejöjjenek, és akkor megválasszák a kormányt. De ennek az arányossághoz semmi köze nincs.

Kicsit hosszúra nyúltam, de remélem, sikerült érzékeltetni, mit jelent az elektori rendszer, még egyszer, sokadszor is, semmi köze nincs ahhoz, hogy a választás torzít-e a vidék javára.

#8

1. gerrymandering: Magyarországon 2006 őszén narancsszín lett az ország. Az egész. Aztán 2010-ben tavasszal és ősszel ismét. 2009-ben is az EP választáson egyértelmű és hatalmas fidesz-kdnp többség mutatkozott meg az egész országban a leadott szavazatok szerint. Nincs olyan verzió, akárhogy is próbálod szeletelgetni - hogy az évek óta mindenhol narancs országot úgy tudd felosztani 199 helyett 106 egyéni körzetre, hogy abban más lenne az eredmény. Nincs ilyen. Nem lehetett játszani a körzethatárokkal mert nem volt mivel játszani. Nem lehet arra alapozni, hogy 6 évvel korábban még talán ilyen vagy olyan volt ott a szavazóbázis összetétele, hiszen már 4 választás megmutatta hogy ez megváltozott. Ez a gerrymandering mese éppen olyan, mint a "leálltaszoftver" mese - nem létezik.

2. az elektori rendszer szándékosan - amúgy érthetően - több elektort rendel a ritkábban lakott területekhez, mint a zsúfolt városokhoz, pont amiatt hogy a népsűrűség ne okozza a többi terület feletti kizárólagos döntést. Nálunk egy körzet = egy képviselő. Ott meg az összes körzet elektora választ 1 képviselőt, azaz az elnököt. Nem is összehasonlítható a rendszer. Ahogy te is írod, az USA elektori rendszere olyan, mintha az 1.sz választókerületben (Budapest I. kerületében) a 20 szavazókörben más lenne a szavazatok ereje és abban, hogy ki lesz az 1.sz választókerület parlamenti képviselője, kétszer annyit érne az Úri utca 38. alatt szavazó első körzet szavazóinak a döntése, mint a Tárnok utcában, a 2.szavazókörben szavazók véleménye. Ehelyett minden egyes szavazat 1-t ér és úgy kerül összesítésre. Valóban okoz aránytalanságot az ha az egyéni körzet maga nagyobb vagy kisebb lakosságú, ezt orvosolták amennyire lehetett az új körzetkialakításokkal. Korábban tényleg volt olyan, hogy egy budapesti egyéni körzetben kb. feleannyi ember választhatott parlamenti képviselőt, mint egy vidéki egyéni körzet - mert olyan sokan kiköltöztek onnan a körzethatárok kialakítása óta. De most már nincs ilyen nagyságrendű különbség. De ettől még nem lesz hasonló az elektori rendszerhez, pont amiatt hogy valóban a lakosságszámtól függetlenül már konkrétan előre meg van adva hány elektort ér az az állam.

A határon túli szavazat nem ér annyit, mivel ők csak országos listára szavaznak. Az országos lista eredményeihez ráadásul hozzá is adódnak az egyéni körzetek kompenzációs szavazatai (amit a győztesek is vesztesek is kapnak), így egy határon túli szavazat "egynél is kevesebb szavazat" az országos listán.

A falusi, városi arányokról a választókörzetekben fogalmam sincsen.