Jó, támogatandó a Paks II atomerőműépítés vagy le kellene mondani?

[tegnap 23:20]: Csak belepillantottam a videóba...

A farm, ahol élünk romantikája sokakat megszédít, de ellentétben a valóságban is létezett prérilakó telepesekkel (beleértve a valóságban is létezett Ingalls családot), akik tényleg jószerivel mindent maguknak állítottak elő, illetve amit nem, azt egyszerű terménykereskedelemmel szerezték be, az általad linkelt videóban a pár nagyiparban előállított termékeket használ, illetve az azok megvásárlásához szükséges pénzt már korábban gyűjtötték, feltételezem, olyan módon, hogy a modern társadalomból vették ki a részüket. Esetleg örökölték a szüleiktől, akik a modern társadalomban végeztek hasznos munkát.

A napelemet nem a szomszéd tanya tulajdonosa gyártja, akivel el tudod cserélni répáért, de elég a konyhapultra rápillantani, az edényeikre. Laptop is van, gondolom, mobiltelefon is. Ezeket sem a férj barkácsolta össze. Ez a modell nyomorultul nem A farm, ahol élünk. Ez a modell úgy vonul ki a városi élet forgatagából, hogy előtte ezerrel bevásárol a modern nagyipar termékeiből (melyeket brutálisan sok energiát használva, rosszabb esetben szenet égetve, kőolajszármazékokból állították elő).

Ha a mobil tönkremegy, vagy a laptop elavul, akkor rohan vissza a civilizációba vásárolni. Ha beteg lesz, rohan vissza a civilizációba vásárolni. Mert sem a mobil vagy a laptop integrált áramköreit nem tudja az otthoni satuban legyártani, sem a gyógyszert nem tudja otthon köpülni. De mondok még egyszerűbbet: a ruháik nyilvánvalóan tömeggyártottak.

Egyébként a párral semmi bajom, ami keveset néztem, egy percig nem fikázták a városiakat, és azt se mondták, hogy ez mindenki számára elérhető, vagy hogy a társadalom akár három napig fenn tudna maradni, ha mindenki ezt próbálná csinálni. A konkrét pár biztosan tudja, hogy ez nem A farm, ahol élünk (a férj IT-s, távmunkában dolgozik, nyilván tudja, hogy a munkájához szükséges szerverparkok rengeteg energiát zabálnak).

Ennek a párnak a története nem arról szól, hogy kiköltözöl a természetbe, és akkor minden jó lesz, fenntarthatóan. Ennek a párnak a története arról szól, hogy ők ki akartak költözni a természetbe, megtehették (= volt rá pénzük), ezért kiköltöztek. De ugyanúgy részei maradtak a modern, iszonyatosan sok energiát használó társadalomnak.

Elhiszem, hogy szeretnél így élni. Csak ennek nyomorultul nincs köze a fenntarthatósághoz (vagy hogy honnan nyerjük a nagyiparban használt energiát), mert ez az élet is nagyon energiaigényes.

Az ilyen filmekre azért haragszom, mert a nézők megszédülnek tőle. Bár ez ugye nemcsak a filmkészítők hibája.