Miért van az, hogy van digitális táblára pályázat az iskoláknak. De pl iskolafelújításra, fűtéskorszerűsítésre nincs, vagy egyszerűen nem megnyerhető? Kinek jó ez? Mert sem gyereknek sem tanárnak, szülőnek nem.

Kicsit "mélyebben" belelátok az uniós pénzek újraosztásába, így tudok egy-két jó tanácsot adni.

Az, hogy egy pályázatot nem tud megírni a pályázatot beadó fél, az nem hiszem, hogy a pályáztató hibája.

Az uniós pénzek NAGYON meg vannak címezve, és bizony elég faramucin kell megfogalmazni egy pályázati kiírást ahhoz, hogy végül jusson másra is, mint amire az unió ad.

Ilyen pl. a digitális táblák esete. Nyugodtan bele tudja írni, mint járulékos költség az elektromos hálózat felújítását, ha nem azt írja bele, hogy elektromos hálózat felújítása, hanem BEÜZEMELÉSI KÖLTSÉG! Csak tudod, kérdezni kellene, és szívesen elmondanánk...

Az pedig, hogy szegény iskolákban fáznak a gyerekek megint csak egy nagy csúsztatás. Spórol a fenntartó. De miért? Mert cseszik pályázni bármire is. Inkább sír. Hát sírjon. Attól nem lesz melegebb.

Jártam vidéken, 1800 fős település talán 150 fő diákkal, nyolc általános suli. GYÖNYÖRŰ TERÜLETEN, pöpecül rendbetett iskola, tömörfa ajtókkal, lakkozza, a tantermek rendbetéve, parkettázva, új ablakokkal stb. Csak lestem, hogy aztán ez meg hogy lehet, mikor épp arról tárgyal az iskola évek óta a kistérségével, hogy ne zárják be. Az volt a válasz, hogy pályázni tudni kell, és merni kell a szülőktől segítséget kérni. Ismét mondom: 150 diák tanul ott. Ja és nem politikus lakik a településen, tehát a pályázati források újraosztásánál az ésszerű, jól összerakott pályázat az ami segítette az iskolát. A település 250 milliós költségvetésből gazdálkodik. És eltart egy ilyen iskolát, lehetősége van fejleszteni. Vajon hogyan? Hát nem úgy, hogy ül és sír!

Digitális tábla? Igen. Számítógép? Igen. Laptop? Igen. Ha erre adnak, meg kell találni a lehetőséget, hogy hogy kapd meg.

Több civil szervezettel dolgozom együtt. És bizony napi szinten hallom, hogy miért pályázzunk húszmilliót kulturális kompetenciafejlesztésre, mikor enni nem tud az a szegény gyerek. Hát azért, mert erre van keret. De ha megnézed, napi 3e Ft-os összeg erejéig ADHATÓ a célcsoportnak étkezés amikor részt vesz a képzésen vagy a tevékenységen. Ja, hogy nem írt bele a kedves pályázó ilyen összeget? Ez már nem a MI BAJUNK. Tessék elolvasni. Mindenben ott van a segítség. CSAK MEG KELL TALÁLNI. És máris jut egy kompetenciafejlesztő pályázatból párizsira is...

Sírni lehet, amíg ti sírtok, addig két pályázatot megírok két civil szervezetnek, akik kb. öt évig biztosítják a hathatós és jó működésüket és fejlesztik a saját településüket. Együttműködés, nyitott szem és fül. Ezen múlik. Semmi máson.

Kevesebb beadott pályázat nagyobb nyerési esély :) Tehát NE pályázzatok, és az iskolás se pályázzanak. Minek. Úgysem tudják hova tenni...