Miért csodálkoznak rajta sokan, hogy az átlagos fiatalok nem vállalnak gyereket?

Az átlagos fiatalokon azt a nagy többséget értem, aki nem kap lakást/milliókat/nem örököl, tehát akinek tényleg önerőből kell megteremtenie mindent az életben.

A lakásárak az egekben vannak, még otthon élve is nehéz összespórolni egy 1+2 szobás lakás árát, ahova hosszútávon lehet gyereket vállalni, nemhogy albérleti díj fizetése mellett. Persze fel lehet venni 20 millió forint hitelt havi 100 ezres törlesztőre meg albérletbe gyereket vállalni - de ki meri ezt manapság megtenni, mikor olyan baromi bizonytalanok a munkahelyek?

Még csak 30 éves vagyok, de már a húszas évem első évei is a nagy világ válsággal teltek el, aztán tessék, megint itt egy válság, az ország megint tele munkanélküliekkel. Egy komolyabb hitelt nem lehet fizetni két gyerek eltartása mellett, ha valamelyik fél kiesik a munkából.

És akkor még ott van az, hogy nőként tök nehéz összeegyeztetni a gyereknevelést a munkával, sehol nem örülnek, ha valaki táppénzre megy a gyerekkel vagy hamar szeretne végezni, hogy elhozhassa az oviból.

A támogatások csak azoknak kedveznek, akiknek alapból van pénzük, hisz mit ér egy átlagos fiatal a 10 milliós vissza nem térítendő csokkal, ha azt csak új házra lehet felvenni, ami van vagy 40-50 millió? A többi pénzt honnan veszi?

És akkor itt szó sincs IPhone-ra, még külföldi nyaralásról még tervezői gyerek cuccok ról, csak akkor hogy már a biztos lakhatást is olyan nehéz megteremteni ilyen ingatlanárak és ennyire bizonytalan munkahelyek mellett.