Miért csodálkoznak rajta sokan, hogy az átlagos fiatalok nem vállalnak gyereket?
Az átlagos fiatalokon azt a nagy többséget értem, aki nem kap lakást/milliókat/nem örököl, tehát akinek tényleg önerőből kell megteremtenie mindent az életben.
A lakásárak az egekben vannak, még otthon élve is nehéz összespórolni egy 1+2 szobás lakás árát, ahova hosszútávon lehet gyereket vállalni, nemhogy albérleti díj fizetése mellett. Persze fel lehet venni 20 millió forint hitelt havi 100 ezres törlesztőre meg albérletbe gyereket vállalni - de ki meri ezt manapság megtenni, mikor olyan baromi bizonytalanok a munkahelyek?
Még csak 30 éves vagyok, de már a húszas évem első évei is a nagy világ válsággal teltek el, aztán tessék, megint itt egy válság, az ország megint tele munkanélküliekkel. Egy komolyabb hitelt nem lehet fizetni két gyerek eltartása mellett, ha valamelyik fél kiesik a munkából.
És akkor még ott van az, hogy nőként tök nehéz összeegyeztetni a gyereknevelést a munkával, sehol nem örülnek, ha valaki táppénzre megy a gyerekkel vagy hamar szeretne végezni, hogy elhozhassa az oviból.
A támogatások csak azoknak kedveznek, akiknek alapból van pénzük, hisz mit ér egy átlagos fiatal a 10 milliós vissza nem térítendő csokkal, ha azt csak új házra lehet felvenni, ami van vagy 40-50 millió? A többi pénzt honnan veszi?
És akkor itt szó sincs IPhone-ra, még külföldi nyaralásról még tervezői gyerek cuccok ról, csak akkor hogy már a biztos lakhatást is olyan nehéz megteremteni ilyen ingatlanárak és ennyire bizonytalan munkahelyek mellett.
Mert az élet értelme, hogy örökké élj! Ezt a gyermek adja meg. Belőled és a szerelmedből összegyúrt genetikai halmaz. Benne éltek tovább és amíg ő is így gondolkozik addig él ez a vonal.
Elmondom neked, hogy a kommunizmusban a szüleim a semmire szültek és tissztességben neveltek fel engem és a testvérem. Nem vettek drága játékokat. Nem volt videonk sem, de sosem szégyenkeztem, mert szeretet volt. Boldog voltam a kismatchboxal is karácsonykor. Egészséges, boldog fiatalságom volt, ájfon és XBox nélkül is.
1) ezt a baromságot úgy tanították neked?
a 80-as évek más idők voltak,más volt az emberek igényszintje.ma dömping van,ma már egy kamasznak ajándékot sem tudsz venni mert mindene megvan amire szüksége van.
Én is a kommunizmusban szültem 3 gyereket. Csak akkor mindkettőnknek volt biztos munkája, nem volt hátrányom abból, ha otthon maradtam a beteg gyerekkel. 5 év takarékoskodás után vettünk egy lakást. Igaz, hitelre, aminek a kamata 3 % volt minden egyéb sallang nélkül. Az iskola valóban ingyen volt, az egyetemen kaptak annyi ösztöndíjat, hogy csak ruhára kellett nekik pénz.
Ma viszont csak a propaganda megy.
En egyébként alapból nem akarom gyereket dehát szeretnék is akkor se vallalnek be gyereket erre a világra.En így védem meg a nem létező gyerekemet.Legalabb nem fog hozzám jönni és engem hibáztatni hogy miért csináltam meg egy ilyen ocsmány helyre
Meg mégis ha szinte lehetetlen normális munkát találni akkor hogy neveljek fel egy gyereket?
Három dolog kérdező:
1. Senki nem csodálkozik hogy nem akar a 25-35 réteg gyereket vállalni, ma megszokott dolog
2. Aki mer az nyer - csomó ismerősöm felvette a (szar) hiteleket az házra és még így is jobban jártak hogy léptek, és nem csak gyujtogettek és vartak, mert közben a lakás értéke is nőtt.
3. szerintem ez a lakhatási kérdés csak Bp-en ennyire durva, el lehet jönni. Én léptem is, ma se lenne ott lakásom 30+ vagyok.
+1 párban kell gondolkozni S nem egyedül úgy máris könnyebb.
De amúgy tudom milyen nehéz nekem se volt támogatás.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!