Meseország mégsem mindenkié?

#49

Nem írtam, hogy kinek címeztem bocsi.

#45-ös írta rám "44: az előtted hozzászóló is felnőtt ezek nélkül, és látod milyen lett. Pont ezért van szükség, hogy..."

Erre reagáltam, hogy nem vagyok homofób vagy nem tudom mire utalhat másra hogy "milyen lettem".

(Csak úgy megemlítem, hogy biológiag érnek hamarabb a mai generáció, szellemileg és fizikailag is.)

Gondolt bárki is arra, hogy ezek a gyermek lehet, hogy hasonló helyzetben vannak/lesznek és nem fogadják el magukat és másokat sem, mert ő más?

Nekem egy 5 éves kisfiú ismerősöm mesélte múltkor, hogy Petivel megpuszilták egymást. Nem mondtam semmit(nem akartam nagy dobra verni, hiszen normális), ő sem mesélt tovább. Csak elmondta és mosolygott. Máskor meg azt mondta, hogy a rózsaszín a kedvenc színe. Nincs a közelében meleg ember, nem láthatott a a Tv-ben csókolózó fiúkat, mégis megpuszilta Petikét!

Tudják mi tetszik a kicsiknek, akár elfogadjuk, akár nem.

A könyv csak az elfogadásban segít.

Igen, lehet befolyásolni a gyerekeket:hogyan viselkedik a szülő. Mire, hogyan reagál. Kikkel, hogyan bánunk.

Én 9 évesen(nem tudtam, hogy léteznek azonos nemű párok) szájon pusziltam több alkalommal a legjobb barátnőmet. Neki is tetszett, nekem is. Senki nem mondta, hogy ez rossz vagy sem, pedig mindenki tudta, hogy mit csinálunk.

...

A gyerekek igenis gonoszak egymással! Csúfolják egymást, kiközösítik egymást.

Óvodában, és bölcsödében is tapasztaltam. Láttam.

Szegény, kövér, testi fogyatékos, lila a zoknija, nem házasodott össze vele. Mindenért kiközösítik a másikat. (Egy-egy hónap alatt próbálhattam őket "nevelni", hogy igenis, mindenki játszhat. A labda közös, az autó a tiéd, Nórika bárkivel játszhat.)

Persze tisztelet a kivételnek, akiknek otthon azt tanították, hogy kedvesek vagyunk egymással(stb).

...

A társadalom egy része még mindig képtelen elfogadni, hogy léteznek melegek, a test és lélek nem ugyanaz, nem mindig egyezik (itt a transzneműségre gondolok). Hogy őket-minket- is megilletnek az ugyanolyan jogok, mint a heterókat. Pl:házasság.

Ez már a XXI.század...sok más probléma van a világban, mint ki, kicsodát szeret.

Mindig is léteztek LGBTQ tagú emberek. Mindig! És még most sem képesek elfogadni.

Vannak helyek, ahol fizikailag bántják a másikat, mert a saját nemét szereti, vagy éppen fiúnak érzi magát, vagy nem érez szexuális vonzódást senki iránt.

Egyszerű: gondold bele a helyzetükbe. Képzeld el milyen lenne, ha a heterókról szóló könyveket darálnák meg, mert az nem elég magyar. Képzeld el, hogy egy fehér ember vagy sötét bőrű emberek között és a bőröd színe miatt megkülönböztetnek. Zsidók, cigányok, melegek koncentrációs táborok.. Rémlik? Azért történt, mert nem fogadta el a létezésüket hitler. Képzeld el, hogy ma a fehér bőrű, heterókat ölnének meg.

...

Remélem mindenki érti mit akartam mondani.

További szép napot.

(18/L)

"Előre bocsátom, hogy vannak tudományos tények, ezek bizonyítékokon nyugvó érvényességek. Nem közízlés dönti el az igazságukat. Saját hozzászólásom a „mesekérdéshez” csak a tudományos tények jegyében történt. Vannak azonban valóságmagyarázatok, ideológiák, amelyek a világot, jelenségeket, egy adott dolgot értelmezni, sajátosan láttatni kívánnak. Ezek lehetnek sokfélék. Ilyen sajátos genderideológiai alapállásából történt az én úgymond tudománytalannak való kikiáltásom, ami ellen a tudományos tények nevében tiltakozom.

Miről is beszélünk? A meséhez nem volt egy szavam sem, csak annyi, hogy nem olvastam. A 3-6 éves kor közötti időszak fejlődéspszichológiai törvényeihez viszont annál inkább volt és van hozzáfűznivalóm. Mi volna részemről az aláírók szerint tudománytalan? Ne a későbbi életkorokról beszéljünk, amelynek úgynevezett kutatási eredményeiről szól a kritika, hanem maradjunk a 3-6 éves kornál.

Ki meri azt cáfolni, hogy ez a kor az epigenetikai, fejlődéslélektani tudományos bizonyítékok szerint a saját nemmel való azonosulás szenzitív időszaka? Ekkor a gyermek a saját nemének megfelelő szülőfél magatartási mintáját tölti le automatikusan, akaratlanul, érzelmi hajtóerők hatására. Nem tudatos azonosításról van szó, hanem öntudatlanról, érzelmi agyi vezérlő működés nyomán. A bal agyfélteke, azaz tudatos tudat majd hat éves korra mielinizálódik és kapcsolódik be fokozatosan a működésvezérlésbe. A gyermek gondolkodása szimbolikus, analógiás folyamatokban zajlik, hasonlít és hasonít, hasonul a látottakhoz, a lány úgy tesz, beszél, mint az anyja, a fiú, mint az apja. A gondolkodásban még nincs realitásvezéreltség, „a jelentések a mintha-élmények csatornáin vándorolnak” – írta Mérei Ferenc, a mesterem. A mese valóságarcot ölt, a mesehős maga a gyermek, a királyfi is ő, a sárkányölő erő is az övé. Azonosul a hőssel, érzelmi alapon, ahogy hatalmasnak látott apjával a fiúgyermek stb.

Epigenetikai tudásunk nyomán ma már ismeretes, hogy vannak szenzitív időszakok, amikor az érési program során kinyílnak a megvalósulásra törekvő gének, és várják a környezeti, szülői, nevelői megerősítést, vagyis Konrad Lorenz fogalmaival szólva a kulcsingereket. Ezeket megkapva az időben behatárolt szenzitív szakasz „időablaka” bezárul, és ami történt, az vésődik be, ezt nevezi Lorenz imprintingnek, életre szóló bevésődésnek. Így szenzitív a két éves korig tartó beszédtanulási időszak, hisz emberi környezet nélkül nem tudunk megtanulni beszélni. Ilyen a társadalmi nem befogadása szempontjából a 3-6 éves kor, amit az emberi környezet kínál, azt fogadja be a gyermek kritika nélkül, mivel kritikai érzéke még nincs. Neki úgy jó, ahogy van mindaz, ami a környezeti kínálat. Van genetikai növekedési program és hozzá illeszkedő pszichológiai, szociális időablak is, e kettő alkotja együttesen a társadalmi gendert. Harmonikus a fejlődés akkor, ha a biológiai nemhez adekvát szociális illeszkedik, megerősítve azt.

Számomra az a kritika részéről a legfőbb kérdés, hogy amikor a népesség kilencven százalékában ez a biológiai és szociális nemi illeszkedés jellemző, és zavartalanul végbemegy, ez képviseli a többséget, miért oly fontos a kisebbségi folyamatokra érzékenyítés a meséken keresztül? Az átlagot akarják netán egyesek megváltoztatni? Tartsuk azt elsősorban fontosnak, ami keveseket érint? Vajon miért? Mert ha az elfogadás és mássági tolerancia elérése volna a cél, akkor nem a 3-6 éves korra kellene koncentrálni, hanem arra a tudatos nevelési folyamatra, amely az iskoláskori időszakkal veszi kezdetét. 3-6 éves kor között valamely (például mesei) mintakínálat esetén, az automatikus, azonosulási szoftver letöltést lehet csak elérni. Ez a cél? Legyen más az átlag, a többség? Milyen? Ez már ideologikus befolyást feltételez.

Tiszta szívvel írhatom, hogy soha semmiféle gyűlöletkeltést nem aktiváltam és nem is fogok. Tiszteletben tartom a másságot, és tiltakozom minden kirekesztés ellen. Saját sorsom példáján állíthatom, tudom, mi a másság, a kirekesztettség. Tudom, milyen osztályellenségnek lenni, gyerekként kiűzve az „átlagból”. 23 éves koromig csak a negatív társadalmi diszkrimináció levét ittam származási kirekesztettségem miatt. Én keltenék gyűlöletet? Én volnék kirekesztő? Mélységesen felháborítanak az alaptalan vádak.

Szót kérek a heteroszexuális többség nevében, és a legnagyobb tisztelettel kérem, legyenek velünk toleránsak azok is, akik tőlünk toleranciát kérnek azáltal, hogy saját mivoltukban átlagosként szeretnének boldogok lenni. Kérem azokat, akik a Magyar Pszichológiai Társaság keretében alakított szekciójukra hivatkozva, téves értelmezésükkel rám nézve alaptalan vádakat hangoztatva aláírásokat gyűjtöttek, hagyjanak fel azzal az indulatgerjesztéssel, amelyet sikeresen elértek. Ezt az indulatot nem én gerjesztettem, hanem a saját haragjuk. Tizenötezer magyar pszichológus közül ezer aláíró önökkel tart, de nem tudjuk, hogy a tizennégyezer mit gondol. Csak az egyetértésükről engem megerősítő levelekből tudhatom, hogy nem tart önökkel, de nem gerjeszt indulatokat.

Személyesen azt kérem, engedjék meg nekem, hogy a tudományos tényeknél maradjak. Nem kívánok ideológiákhoz csatlakozni se jobbra, se balra, szeretnék a tudomány szolgálója maradni. Tiszteletet kérek, amit magam is megadok másoknak."

Bagdy Emőke

54: nem olvastam el, mert ennyire nem érdekel a téma, de gondolom Bagdy Emőkétől idéztél valamit. Nagyszerű, de ez mit bizonyít (tök mindegy mit állít vagy cáfol)? Más pszichológus meg az ellenkezőjét mondja. Akkor most kinek van igaza? Egy sebész azt mondja, hogy egy betegség menthetetlen, egy másik meg azt mondja, hogy meg tudja műteni a beteget és az meg fog gyógyulni. Akkor most melyiknek van igaza? Nem fog kiderülni soha ha a beteg nem műtteti meg magát és meghal, hogy az orvos meg tudta volna menteni, ahogyan akkor se derül ki, ha megmútteti magát és él még 5 évig, hogy mennyi ideig élt volna műtét nélkül.

Amit bemásoltál az egy vélemény. 1000 másik szakember meg az ellenkezőjét mondja. Kinek van igaza? Ki tudja. De azt tudom, hogy semmi értelme 100 sort bemásolni, mert a google-t mindenki tudja használni én is be tudnám másolni más véleményét.

Engem legjobban az érdekelne, hogy hol a határ? Mi a cél?

Más nemi identitásúak elfogadása? Abszolút rendben.

De vannak országok ahol már eljutottak odáig, hogy kiskorú akon hajtanak végre nemváltoztató műtéteket vagy hormonokkal gátolják a nemi érést. Nagyon nem szeretném, ha idáig jutnánk.

57 "De vannak országok ahol már eljutottak odáig, hogy kiskorú akon hajtanak végre nemváltoztató műtéteket vagy hormonokkal gátolják a nemi érést."

Esetleg külföldi forrás? Vagy te is csak olvastad a 888on, pestisrácokon és társaikon? Illene utánanézni a dolgoknak és nem elhinni mindent, amit valaki állít.