Miért kardoskodnak sokan az mellett, hogy adómentes legyen a minimálbér?

"Például keres X összeget, előléptetik, hiába növekedik nagy számmal a bruttója, mivel átlép másik adósávba, alig lesz több a nettója."

Az adósávok nem így működnek.

Tegyük fel van két adósáv: havi 100 000Ft alatt 10%, afölött meg 25%. Ez nem azt jelenti, hogy ha valaki 100 500Ft-ot keres havonta, akkor annak a 25%-át kell befizetnie az államnak. Ebben az esetben az első 100 000Ft jövedelem 10%-át, és az afölötti összeg 25%-át kell befizetni. Magyarul a 25%-os adó csak arra az 500Ft-ra vonatkozik, nem az összes bevételedre.

#11. Szerintem a kérdező is ezt mondja. De nézzünk egy másik példát a te adórendszereddel.

Ha valaki keres 100.000 Forintot, akkor 10.000 Forintot adózik le belőle.

Ha viszont duplájára emelik a fizetését, akkor a másik 100.000 után 25.000 adót fizet, tehát a fizetésének duplájára emelésével majdnem négyszer(!!) több adót fizet be, mint eredetileg.

Ráadásul ő kézhez kap 90+75= 165 ezret, ami még csak nem is a fizetésének a duplája.

Ez az igazságtalan adórendszer.

#9 "Ebbe benne van Mészáros keresete is. :) Mediánt kell nézni, az a hiteles."

Csakhogy míg Mészáros egyedül van, addig a kevesebbet keresők meg 4,5 milliónyian. De a kedvedért rákerestem a medián bérre. Lássuk, hogy a 2019-es 367 800Ft-os bruttó bérhez képest. Ez a Portfóliónak is alaphangon bruttó 308 ezerre jött ki. Húha, most aztán hogy bebukott a kormány!

Ja, nem.

"A Portfolio megpróbálta megbecsülni, hogyan alakultak a mediánkeresetek az elmúlt években. A portál felkereste a Központi Statisztikai Hivatalt (KSH), akik a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatait tudták elküldeni, amelyek 2016-ig állnak rendelkezésre. Ezt összevetették a KSH bruttó bérekről szóló jelentésével, amiből az derült ki, hogy a 2010 és 2016 közötti időszakban körülbelül 50 ezer forint körül volt alacsonyabb a mediánbér, mint az átlagkereset. A Portfolio a 2016-ig rendelkezésre álló adatokból becsülte meg a mediánbér alakulását, ami számításuk szerint a tavalyi évben 308 és 320 ezer forint között alakulhatott."

[link]

Kérdező, a válaszokból is láthatod, hogy a gond ott van, hogy sokan nem is értik hogyan működik az adórendszer és mit jelent az hogy igazságos adózás. Ahogy sokan elfelejtik, hogy egészen 2011-ig többkulcsos adórendszerünk volt és ezzel az adózással volt időszaka az országnak amikor jól ment a gazdasága, gyarapodtak az emberek, nőttek a fizetések és volt olyan is - sajnos ez a több - amikor meg romlott az életszínvonal, csőd felé ment a gazdaság. Tehát nem a személyi jövedelemadó az egyetlen tényező ami eldönti hogy működik a gazdaságunk vagy sem, jobb lesz-e az embereknek vagy sem.

Alaphangon ki kell mondani, hogy nincs olyan, hogy jó vagy rossz adórendszer. Mindenféle adózásnak, akár 1 akár többkulcsos, akár van benne adókedvezmény, akár nincsen, vannak előnyei és hátrányai is. Mindenféle adórendszerrel lehet jól is működtetni az országot meg rosszul is. A világban nincs két egyforma adózás az országok között.

Az adórendszer alapja, hogy aki többet keres az többet fizessen be a közösbe. Az igazságos adózás az lenne, ha mindenki, a keresetétől függően ugyanannyit adózna, vagyis a minimálbéres is havi 30 ezret fizetne és a milliomos is a havi 200 milliós jövedelme után. Akkor mindenki egyformán = igazságosan adózna. De ez baromság, ezért nem is csinálja senki.

Az egykulcsos és többkulcsos adórendszer csak abban különbözik egymástól, hogy megszabja MENNYIVEL fizet többet az aki jobban keres. Az egykulcsos adózásnál - ahogy Ékezetes billetyűzet be is mutatta, ha 10-szer többet keres akkor 10-szer több adót fizet, ha 50-szer többet keres valaki akkor meg 50-szer többet is adózik. Ha viszont többkulcsos adó van, akkor a 10-szer többet kereső ennél nagyobb arányban adózik, 15-ször 20-szor többet, ahogy megszabják. A franciáknál létezik a 90%-os sáv, ami azt jelenti, hogy egy határ feletti jövedelemnek már csak a 10%-t tarthatja meg magának az aki egyáltalán előállította ezt a jövedelmet. Ezért ment el az országból sok gazdag ember, pl. Gérard Depardieu, mert szimplán elvonta az állam azt a jövedelmét amit ő a filmes karrierjével és a borászatával keresett.

De minden esetben ez az ország döntése, hiszen nálunk is többkulcsos adózás volt 2010-ben még, ahogy az unió legtöbb országában az van.

Az egykulcsos adózás 2011 óta bizonyított. Nem lett kevesebb az állami bevétel, nem kellette helyette más adót emelni vagy bevezetni és bőven nagyobb az ország költségvetése minden évben mint korábban. Egyszerűen könnyebb kiszámolni, hogy ha nő a fizetésed akkor mennyivel többet vihetsz belőle haza.

Itt jön a másik csavar, hogy sokan keverik az adókedvezményt és annak eltörlését az adórendszer változtatásával. A 2011-es új adózással nem csak az SZJA lett egykulcsos - hanem ki is vezették az adójóváírást, ami a minimálbért adómentessé tette. Hiába csökkent az adókulcs a minimálbéresnek is, mivel fizetnie kellett már azt a 16% SZJA-t amit előtte nem kellett, ez neki bércsökkenést okozott. A minimálbér emelése pedig nem fedezte ezt a csökkenést abban az évben. Ez akkor nagy hiba volt a kormányzat részéről, hiszen olyan minimálbért kellett volna 2011-re megszabni, ami ezt az adójóváírás eltörlést egyensúlyozza és még ha többet nem is vihet haza a minimálbéres, de kevesebbet se.

2013-ra ezt korrigálták, de a kollektív tudatba már beleégett hogy az egykulcsos adó a minimálbéreseknek rossz - holott nem az volt a rossz, hanem az adójóváírás eltörlése.

Összefoglalva: az adórendszer bármilyen lehet, a lényeg hogy az ország gazdasági vezetése azt jól használja fel. A svédek kiemelten magas adót fizetnek, nem csak országos SZJA van, hanem helyi jövedelemadó is, ami együtt akár a jövedelem 57%-os adóterhelését is jelentheti. Ellenben az alacsonyabb jövedelműeknél vannak kedvezmények és az alsó 20%-os sávnál is kevesebbet fizethetnek - ahogy igen magas az az érték amit a magas adókért cserébe az állam számukra nyújt. Nálunk korábban, 2004-2009 között létezett a 38 majd 36%-os felső adósáv és nem a nagyon gazdagok kerültek bele, hanem akik az átlagbér körül kerestek. 2008-ban a minimálbér 69000Ft volt, az átlagbér bruttó 199000Ft, a 36%-os sávba az éves 1,7 millió feletti jövedelmek tartoztak már bele, vagyis a havi bruttó 143000Ft-os keresettel már a legmagasabb adósávba tartozott éppen kicsivel. Cserébe az állam meg folyamatosan leépítette az állami szolgáltatásait, eladósodott és egyéb magas adókat is kivetettek. Tehát rosszul gazdálkodtak a beszedett pénzzel.

"Nem lett kevesebb az állami bevétel, nem kellette helyette más adót emelni vagy bevezetni és bőven nagyobb az ország költségvetése minden évben mint korábban"

Azt mondod nem kellett? Azt mondod nem nőttek? Hú haver. Nézz ennek utána kicsit.

Az előző, a #15 már túl hosszú lett, az adómentességről itt:

Az adójóváírást azért vezették be anno (minimálbér adómentessége) mert nem tudtak sem a cégek, sem az állam magasabb bért adni és szerették volna ha a minimálbér körül keresőknek javul a nettó jövedelme. Ezért az állam lemondott az adójukról - hiszen az elméletileg csak kevés embert kellene érintsen. A minimálbérnek csak a minimális munkáért kellene járnia, pl. egy éjszakai portásnak egy falusi múzeumban, akinek csak ott kell érte aludnia. Ezzel nem is lenne gond.

Az adójóváírást azonban sajnos a magyar munkaadók kihasználták és elhitették a munkavállalóikkal, hogy ha papíron minimálbérre jelenthetik be őket, akkor adómentesek - azaz megkapják nettóban majdnem az egészet, majd zsebben tudnak neki adni több pénzt abból amit a munkaadónak nem kell befizetni az államnak és mindketten jól járnak. Emiatt, és mert a magas munkanélküliség miatt kiszolgáltatottak voltak a munkavállalók, egyre többen váltak minimálbéressé - vagy ahhoz közeli keresetűvé és egyre nőtt a feketén zsebbe kifizetések mértéke. Így lettünk az "1 millió minimálbéres" országa 2010-hez közeledve.

Ezzel a munkavállalók viszont hosszútávon rendkívül rosszul jártak. A minimálbér után ugyanis a minimálbér nyugdíjjárulékát és egyéb járulékait fizették csak. Vagyis ha szabadságra mentek - akkor nem a rendes bérüket kapták, hanem csak a minimálbért. Ha táppénzre kerültek, akkor is csak a minimálbér volt a számítás alapja - hiszen az után fizették a TB-t, ahogy a nyugdíjhoz is a minimálbért veszik majd csak azokra az évekre, évtizedekre figyelembe, hiszen az után fizették a nyugdíjjárulékot. Ezért volt minden évben olyan éles küzdelem a minimálbér emelés, mert az határozta meg ezeket a béreket és a jövőbeni pénzeiket, nem a valós kereseteik. Rengetegen amikor mostanában mennek nyugdíjba, akkor szembesülnek vele, hogy hiába dolgozott egész életében keményen és keresett jó vele viszonylagosan, a nyugdíja rendkívül alacsony lesz - hiszen a minimálbér lesz az alapja amire be volt jelentve.

2011-től az állam más megközelítésben ad adókedvezményt, ami most összességében nagyobb tétel, mint a korábbi adójóváírás. Nem az alacsony keresetet támogatja adókedvezménnyel, hanem azt aki több embert tart el belőle - a családi adókedvezményt vezették be helyette. Ezzel az alacsony keresetűeket az hajtja, hogy minden fillért kisajtoljanak legális béremeléssel a munkaadójukból amit csak lehet, hiszen mindenképpen adóznak utána - és ráadásul 1 kulccsal, vagyis mindegy hogy 1000Ft fizetésemelést a minimálbérre kap meg vagy annak 5-szörösére, ugyanannyi marad neki belőle nettóban. A családok pedig nem segélyt kapnak a gyerekneveléshez, hanem a jövedelmükből nem von el annyi adót az állam, mint a többiekéből - de csak amíg a gyereket nevelik. Nekem a legnagyobb gyerekem már 22 éves, tehát utána már évek óta nem kapjuk az adókedvezményt, a középső is már most kezdte az egyetemet, tehát már őutána sem, maradt a kicsi még pár évig. Utána pontosan úgy fogunk adót fizetni a párommal, mint a többiek. De ezek alatt az évek alatt hatalmas segítség volt a családnak és nem segélyt kaptunk, hanem megmaradt a saját keresetünk nagyobb része.

Ez ugyanúgy arra ösztönzi a munkavállalót, hogy ne fogadja el a feketén zsebbe bért, hanem maradjon legális a béremelés, hiszen nem sokára nem kaphatja majd az adókedvezményt.

Sokan tehát azért kardoskodnak az adójóváírás mellett mert egy egyszerűbb intézkedés, aminek a káros hatásaival majd később már nem nekik kell szembenézniük - vagy nem tudják, nem értik, hogy majd bizony nekik okoz ez kárt.

Könnyen lehetséges, hogy ismét elő fognak jönni valami hasonló intézkedéssel, a jövőt nem lehet előre véleményezni. A svédeknél látható volt évtizedekig, hogy az alacsony jövedelmek adókedvezményét is lehet jól csinálni - tehát itt sem önmagában az adójóváírással van a gond, hanem hogy mennyi embert érint és milyenek lesznek a hatásai.

14: Ha valóban megnézed a médián bért akkor nem 308 ezer jön ki.

Másrészt lehet, hogy mészáros egyedül van de nézd meg a vagyonát és oszd le mennyi minimálbéres emberre jön ki. És akkor ez csak mészáros. Mellette még ott van sok másik ember, na meg sok olyan akik 1 millió fölött keresnek meg vannak akik 500 felett. A médián bérre kb 200 nettó jön ki. ;). Ez nem túl sok. Legalább 300 nettó kéne a kényelmes élethez, de még ez is kevés.

#19 Belinkeltem a cikket amiből az adat van. Nem én találtam ki, hanem a Portfólió stábja a hivatalosan fellelhető adatokat felhasználva. Értem, hogy neked nem tetszik az eredménye, mert nem téged igazol, de ezt beszéld meg velük - vagy várom a levezetésedet, hogy mennyi az annyi akkor konkrétan. Az hogy bedobsz egy számot mert neked az tetszik, az nem érv. Éppen annyit érne mintha én meg kijelenteném, hogy 450 ezer a medián bér.

Az hogy a kényelmes élethez mennyi nettó kéne annak meg a témához semmi köze. Nekem speciel a kényelmes életemhez nettó 600 kellene havonta. És? keresek annyit? Nem. Akkor ki nem sz@rja le?