Budapest lakosai! Karácsony Gergely mit tett a városért, azon kívül, hogy teleakasztgatta szivárványossal a fél várost, és ott is fizetős lett a parkolás ahol eddig sosem volt az?

Lehetőségeihez képest nagyon sokat, messze jobban képviselte budapestiek érdekeit, mint Tarlós.

Mondd meg, hogy mit tett Tarlós az első fél évében! Nem sokat tudsz mondani, pláne olyat, ami jó volt. Pedig Orbán támogatását élvezte.

Karácsony pl.

- Kihirdette a klímavészhelyzetet (valóban nagyon súlyos a helyzet)

- Nagyon fontos kerékpárutakat hozott létre

- felújítja a Kvassay hidat (most is folyik a felújíás)

- nagy mértékben módosította az Atlétikai stadion tervét, és komoly feltételekkel sok hasznot biztosított a budapestiek számára.

- Természeti kárcsökkentést/kármegelőzést ért el a Normafánál, a Hajógyári szigeténél, a Városligetben, a Római parton

- felülvizsgáltatta a korábbi szerződéseket, helyzeteket, sok indokolatlan pénzkitalicskázást megszüntetett, felmondott Budapest számára hátrányos szerződéseket

- Bevezette a közösségi tervezést

- Kiírta az új Lánchíd felújítási pályázatot

- Mennek a felújítások, karbantartások

- Leállította (a többnyire) Fideszes parkolómaffiát. Érdekes Módon erre Tarlós képtelen volt az Orbán kétharmados hatalmával együtt, Karácsony pedig első dolgai között ezt rendezte.

- A fővárosi cégek vezetését nem politikai, hanem szakmai alapon vizsgálta felül, az alkalmatlanokat, becsteleneket kirúgta, de a becsületes és alkalmasakat megtartotta akkor is, ha fideszes volt, ill. akár fideszest is kifejezetten szeretett volna szakmai megfontoltság alapján, pl. Vitézi Dávid szeméyében.

- Visszaszorította a fővárosi vezetésű munkahelyeken a szexuális és egyéb jellegű zaklatást.

- Megtiltotta, hogy a fővárosi irányítású munkahelyeken éljenek a "rabszolgatörvény" adta lehetőségekkel, tehát védi az alkalmazottjaik érdekeit.

És a legfőbb érdeme:

- idős emberek életét mentette meg a Pesti úti idős otthonban és országszerte mindenhol. Persze a Fidesz-propaganda őt próbálta beállítani hibásnak, pedig a teljes felelősség a Fideszé volt.

Kifejtem!

1. A járványügyi vészhelyzetben minden feladatot a kormánynak és az általuk kijelölt szerveknek kell ellátniuk, nekik kell megszervezni a feladatokat és azok végrehajtását, biztosítani a szükséges ellátmányt, az anyagi forrást, beleértve a kapcsolódó feladatokhoz a szakembereket. Ez törvény, amit a Fidesz nagyon elhallgatott.

2. Karácsony ÍRÁSBAN KÉRTE, hogy csak negatív tesztes ápoltakat küldjenek vissza, de a Fideszes pártkáderek ezt megtagadták.

3. Karácsony nem hallgatta el a megbetegedéseket, hanem maga jelentette be a rendkívül súlyos helyzetet a nyilvánosság előtt, ezzel nyomást gyakorolva a kormányra, hogy tegyenek már valamit. Más idősotthonokban és más önkormányzatokban, stb. elhallgatták az eseteket, amiben nagyon sokáig az operatív törzs asszisztált, és politikai propagandává aljasította a válságtájékoztatást, a szakpolitikai kommunikációt tehát lesilányította, elhiteltelenítette, megingatva a közbizalmat maguk iránt, ami legalább akkora hibájuk volt, mint a következetlenségük, csapongásuk az intézkedésekben.

4. Mivel a kormány és annak kijelölt szervei nem juttattak szükséges mennyiségű védőfelszerelést a fővárosnak SEM, mint ahogy máshova sem, de arányokat tekintve Budapesten volt talán a legnagyobb hiány, a fidesz törvényt szegett. Karácsony kényszerből maga rendelt védőfelszerelést, amit végül egy kormányszerv lefoglalt.

5. Több védőfelszerelést adományoztak külföldieknek (nem határon túli magyaroknak), mint Budapestnek.

Mindezt csak azért, mert elvesztették az önkormányzati választást!

Aki még egy vészhelyzetben is ilyen sértettség befolyásol a döntéshozatalokban, az kormányzásra a legmesszemenőbbig ALKALMATLAN és MÉLTATLAN.

De még elég sok más fontos dolgot is csinált.

5-

Hűha! Ennyi marhaságot összehordani!

Mit szívsz?

#6:

Nyugodtan lehet forrással alátámasztva, tételesen megcáfolni az #5-ös állításait, az Argumentum Lex megszegése nélkül!

#5

Néhány dolgot nagyon rosszul tudsz.

A Kvassay-hídnak semmi köze a fővároshoz.

A szakmai alapon kiválasztott vezetőket nem látom, ellenben a politikai alapon kiválasztottakat nagyon is.

A parkolási rendszer tudomásom szerint változatlanul ugyanaz, ami eddig.

Hogy egy példát mondjak, az elhíresült Pesti úti idősotthon igazgatóját még Tarlós nevezte ki, és maradt a helyén. Jó, nem mondom, hogy egy ötcsillagos mintahely volt, de KATEGÓRIÁJÁBAN szerintem hozta minimum az átlagot.

Persze voltak vizsgálatok, amik Karácsonyt támadták, és Kádár-korszakot megszégyenítő koncepciós eljárás volt. Ami által elérték, hogy többen felmondtak, beleértve az igazgatót, és a második hullámra elég nehéz helyzet alakult ki, de ez is a Fidesz bűne.

#7-9. Tessék egy kis olvasnivaló. :)

[link]

XIV. Fejezet *

EGÉSZSÉGÜGYI VÁLSÁGHELYZETI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI VESZÉLYHELYZETI ELLÁTÁS *

228. § * (1) * Egészségügyi válsághelyzet idején a betegek ellátása az egészségügyi válsághelyzeti ellátás keretében történik.

(2) E törvény alkalmazásában egészségügyi válsághelyzetnek minősül *

a) * minden - rendszerint váratlanul bekövetkező - esemény, amely a polgárok életét, testi épségét, egészségét vagy az egészségügyi szolgáltatók működését veszélyezteti vagy károsítja olyan mértékben, hogy az az egészségügyi ellátási szükségletek és a helyben rendelkezésre álló kapacitás közötti aránytalanság kialakulásához vezet, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv, az egészségügyi szolgáltatók, valamint más állami és önkormányzati szervek együttműködését teszi szükségessé, valamint az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályainak kihirdetéséről szóló törvény szerinti nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet, függetlenül attól, hogy erre különleges jogrend idején vagy azon kívül kerül sor,

b) az a) pontban meghatározott eseteken kívül bármely olyan körülmény kialakulása, amely a gyógyintézet külön jogszabály szerinti ellátási területéhez tartozó lakosság egészségügyi ellátását súlyosan és közvetlenül akadályozza, feltéve, hogy az ellátási területéhez tartozó lakosság más gyógyintézet általi ellátása aránytalan nehézséggel járna.

(3) * Különleges jogrend bevezetésekor az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az egész országra kiterjedően, azonban ez esetben nem szükséges az egészségügyi válsághelyzet kihirdetése.

(3a) * Ha a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelésére a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 80/A. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján, illetve c) pontjában meghatározott közegészségügyi okból kerül sor, az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy ilyenkor nem szükséges az egészségügyi válsághelyzet kihirdetése.

(4) * A (3) és (3 a) bekezdésen kívüli eseményt

a) ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi válsághelyzet

aa) egy megye területét érinti, az egészségügyi államigazgatási szerv javaslatára a miniszter,

ab) több megyét érint, az országos tisztifőorvos javaslatára a miniszter,

b) ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti egészségügyi válsághelyzet

ba) egy megye területét érinti, az országos tisztifőorvos egyetértésével az egészségügyi államigazgatási szerv a miniszter azonnali tájékoztatása mellett,

bb) több megyét érint, az országos tisztifőorvos javaslatára a miniszter

minősíthet egészségügyi válsághelyzetnek.

228/A. § * Az egészségügyi válsághelyzetek megelőzése érdekében együttműködési kötelezettség terheli az egészségügyi szolgáltatókat.

229. § * (1) Egészségügyi válsághelyzet idején az e törvényben meghatározott betegjogok csak akkor és kizárólag olyan mértékben gyakorolhatók, amikor és amennyiben nem veszélyeztetik az egészségügyi válsághelyzet felszámolásának eredményességét. A beteg emberi méltósághoz való joga azonban ebben az esetben sem korlátozható.

(2) Egészségügyi válsághelyzet idején az egészségügyi ellátórendszerre, az egészségügyi szolgáltatás szakmai követelményeire, valamint az egészségügyi dolgozók jogaira és kötelezettségeire előírt rendelkezéseket az e fejezetben, továbbá az egészségügyi válsághelyzet idején alkalmazandó jogszabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) * Egészségügyi válsághelyzetben - a Magyar Honvédség, a honvédelmi szervek, a rendvédelmi szervek egészségügyi szolgáltatóinál dolgozók kivételével - bármely egészségügyi dolgozó más egészségügyi tevékenység ellátására alapellátást, járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézménybe vagy időszakosan működő gyógyintézetbe kirendelhető. Az egészségügyi dolgozó kirendelésére az egészségügyi államigazgatási szerv rendelkezése alapján az egészségügyi szolgáltató vezetője, ez utóbbi hiányában az egészségügyi államigazgatási szerv jogosult. Több megye érintettsége esetén a kirendeléseket az országos tisztifőorvos koordinálja.

(4) * Ha az egészségügyi válsághelyzet több megyét érint, a Kormány határozhat arról, hogy a Magyar Honvédség, a honvédelmi szervek, a rendvédelmi szervek egészségügyi szolgáltatóinál dolgozók a (3) bekezdés szerinti eljárásban kirendelhetők.

(5) * A miniszter javaslatára a Kormány meghatározza az egészségügyi válsághelyzet felszámolása érdekében igénybe vehető erőket, eszközöket és szervezeteket, és engedélyezi azok igénybevételét.

230. § * (1) * Az egészségügyi válsághelyzeti ellátás biztosítása és finanszírozása állami feladat.

(2) * Az egészségügyi válsághelyzeti ellátás biztosításának állami kötelezettsége magába foglalja az erre történő felkészülési tevékenység, valamint a tényleges működés megszervezését és lebonyolítását.

(3) Az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra történő felkészülési tevékenység kiterjed *

a) a tervezési feladatok ellátására,

b) az irányítás és vezetés rendjének meghatározására,

c) az ágazati és területi együttműködés rendjének meghatározására,

d) a jogi és igazgatási szabályozás kidolgozására,

e) az egészségügyi készletek tartalékolására,

f) a speciális képzési feladatok ellátására, és

g) * az egészségügyi válsághelyzeti ellátási gyakorlatok végrehajtására,

h) * a szükséggyógyintézetek elhelyezésére alkalmas ingatlanok előzetes kijelölésére,

i) * a felkészülés koordinációjára, a közreműködők nyilvántartására és képességeik alapján történő kategorizálására.

(4) Az egészségügyi válsághelyzeti ellátás tényleges működése kiterjed *

a) a kizárólag az egészségügyi válsághelyzet idején hatályos jogszabályok bevezetésére,

b) az egészségügyi ellátó rendszer szervezetének és működésének szükséges mértékű átalakítására,

c) * az egészségügyi válsághelyzet felszámolásához szükséges irányítási és vezetési koordinációs rend bevezetésére,

d) a betegek egészségügyi ellátására,

e) időszakosan működő gyógyintézetek működtetésére,

f) pótlólagos kapacitások és készletek bevonására,

g) * egészségügyi szolgáltató időszakos működtetésére, valamint az egészségügyi szolgáltató működtetését szolgáló ingó és ingatlan vagyontárgy igénybevételére,

h) * az egészségügyi válsághelyzet felszámolásához szükséges intézkedések meghozatalára,

i) * a feladatok, erőforrások és eszközök koordinálására.

(5) * Az egészségügyi válsághelyzeti ellátásban részt vevőknek az egészségbiztosítás által fedezett összegen felül felmerülő költségeit a központi költségvetés téríti meg.

231. § * (1) * Az egészségügyi válsághelyzeti ellátáshoz szükséges, az egészségügyi szolgáltatók, valamint az együttműködő szervezetek készleteit meghaladó eszközöket és anyagokat az Állami Egészségügyi Tartalékból kell biztosítani.

(2) * Egészségügyi válsághelyzet idején a Kormány gondoskodik az Állami Egészségügyi Tartalék folyamatos pótlásának költségvetési fedezetéről, amelyhez szükséges forrásokról utólag el kell számolni. Ez esetben az eszközök és anyagok beszerzése nem tartozik a közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezések hatálya alá.

(3) * Egészségügyi válsághelyzet esetén a szükségessé váló készletek soron kívüli beszerzéséről az Állami Egészségügyi Tartalék kezelője gondoskodik.

232. § * (1) * A miniszter köteles gondoskodni arról, hogy a kizárólag az egészségügyi válsághelyzet idején hatályba léptethető egészségügyi jogszabályok kihirdetésre alkalmas állapotban rendelkezésre álljanak.

(2) * A miniszter által kijelölt egészségügyi szolgáltatók a felkészülés keretében egészségügyi válsághelyzeti tervet kötelesek készíteni.

232/A. § * A 228. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 229. § (1) és (2) bekezdése, a 230. § (1) bekezdése, (4) bekezdés a) pontja, a 231. § és a 232. § (1) bekezdése nem alkalmazható.

232/B. § * (1) * Az egészségügyi válsághelyzeti ellátást országos szinten az országos tisztifőorvos közreműködésével a miniszter, kihirdetett veszélyhelyzetben a Kormány a miniszter útján az országos tisztifőorvos közreműködésével irányítja.

(2) Az egészségügyi válsághelyzet kezeléséhez szükséges feladatok helyi szintű összehangolt koordinálását és irányítását

a) a 228. § (2) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi válsághelyzet esetén a megyei, fővárosi védelmi bizottság,

b) * a 228. § (2) bekezdés b) pontja szerinti egészségügyi válsághelyzet esetén az egészségügyi államigazgatási szerv

látja el.

232/C. § * (1) A katasztrófavédelemről szóló törvény szerinti katasztrófaveszély esetén az egészségügyi feladatok biztosítása érdekében a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségügyi veszélyhelyzetet hirdethet és

a) az illetékességi területén átmenetileg módosíthatja

aa) az alapellátás körzethatárait,

ab) a járó-, illetve a fekvőbeteg-szakellátáson belül a tevékenységek szakmai megoszlását,

ac) az ellátási terület határait,

ad) a betegbeutalás rendjét,

b) egészségügyi dolgozókat rendelhet ki, és

c) az Állami Egészségügyi Tartalékból egészségügyi anyagot és eszközt igényelhet.

(2) Egészségügyi veszélyhelyzet kihirdetése esetén haladéktalanul értesíteni szükséges a minisztert, illetve az országos tisztifőorvost.

(3) Az egészségügyi veszélyhelyzet időtartama a 10 napot nem haladhatja meg.

(4) Egészségügyi veszélyhelyzet - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - kihirdethető akkor is, amikor katasztrófahelyzet nem áll fenn, de az egészségügyi feladatok más módon nem biztosíthatók. Ebben az esetben a miniszter jóváhagyásával hirdethető ki az egészségügyi veszélyhelyzet.