Mondja el nekem valaki, nekünk mint Magyarorszàgnak, mièrt is lenne rossz, ha jogàllamisàghoz kötve kaphatnànk meg az eus támogatàsokat? Nem èrtem, hogy mièrt alarja megvètozni Magyarorszàg erröl szóló döntèst.

10

A bíróságok függetlenek lennének, ha a személyes korábbi kapcsolataik, amik még a kommunizmus idejére nyúlnak vissza, nem köteleznék őket. Mint a szegedi bírónőket, a veszprémi vörösiszapperben részvevőket, a kártérítési perekben érdekelteket, stb.

Orbánnak nincs "abszolút hatalma". Miért ne merülhetne fel, hogy ellentmondjanak neki? Csak nincs miért, mert MIELŐTT bármit csinálna, vagy kialakítaná az álláspontját, megbeszéli, véleményt kér, egyeztet.

Nehogy már hiba legyen, hogy akadt egy olyan közösség, amelyik -mellesleg a KDNP-vel együtt- a többség véleményét tükrözi! Bármelyik más pért is képes lehetett volna rá, de nem akarta a többség véleményét képviselni, hanem a saját pártvezetőik elképzeléseit akarta az emberekre erőltetni, de nem kellett.

A 3-as pontodból úgy látszik, hogy vagy nagyon tájékozatlan vagy -ami nem csoda ha csak a bak-lib médiából táplálkozol- vagy ugyan tudod a tényeket, de más célod van, mint at igazság láttatása. A közvélemény nem volt kizárva, több helyen, többször is bemutatták, hogy mikor, hol, mi történt.

Aha - tehát a komcsik. És ha a komcsik miatt nem független a magyar bíróság akkor igazából mégis van jogállamisággal gond nem? Ember, gondolkozz már egy kicsit... Aztán furcsa komcsik ezek, akik pont a fideszeseket nem akarják minden áron elítélni...

Mesélj akkr kérlek, mi is történ az ELIOSnál konrkétan? Azt tudjuk, hogy sok millárdért egy nagyon xar minőségű, specifikációknak nem megfelelő közvilágítást telepített a miniszterelnök veje. Ez ellen az OLAF felszólalt egy jelentéssel amiben állítják, hogy szabálytalanságok voltak a közbeszerzés szerint. Aztán annyi történt, hogy a kormány SZÓ NÉLKÜL visszafizette az adófizetők pénzéből az EUs támogatást majd lezárták az ügyet.

Hol is a hiba ebben a történetben, azon kívül, hogy egy vak is látja, hogy valami bűzlik? Milyen lényeges részletet felejt ki a "bal-lib" média? (létezik még ilyen?)

Kérdező, nagy költők (is) tévedhetnek politikai-történelmi téren. Dózsával kapcsolatban is, bár a kommunista osztályharc-szemléletre nagyon jól használható, ahogy szemlélteted is.

De volt szegény lánglelkű zseninknek más ideológiára használható műve is, sőt.

Ha számít, azért Dózsától függetlenül is, ez a vers SAJÁT kora nemességére vonatkoztatható csak és másra nem.

Egyetértek, hogy szerencsére külföldön élsz. Kár, hogy nem ott politizálsz.

#13: "Mikor èbred màr fel ez a bírka nèp?"

- Nem érdemes ennyire szigorúnak lenni, egyszerűen nincsenek meg a demokratikus hagyományok Magyarországon. A nyugati értelemben vett jogállamiság nálunk csak egy egészen szűk réteg számára hivatkozási alap, a túlnyomó többség számára semmilyen értéket nem képvisel. És ez még csak nem is fidesz-nemfidesz kérdés: az én családomban a legelszántabb Orbán-ellenesek Kádár iránt lelkesednek, őt és rendszerét dicsérik és sírják vissza. Pedig hát az a rezsim a mostaninál is lényegesen jogfosztóbb volt.

Talán ha eltelik néhány évszázad egyre puhább diktatúrákban és autoriter rezsimekben, szépen lassan kialakul a társadalomban a demokratikus öntudat. Az angol jogállamiság se olyan most, mint 200 éve volt. Én optimista vagyok, még akkor is, ha ebből semmit nem fogok látni. :)

#6!

Egy grundfociban teljesen elfogadható, hogy meccsenként változnak a szabályok. Illene, ha az Európai Parlament ennél egy kicsivel komolyabb intézmény lenne. Ha szavazásonként változtathatnak a tartozkodások beszámításánál, az egyértelműen manipuláció. Ha a hazai parlamentben ez menne, akkor menne a rinyálás, hogy diktatúra van. Logikailag is problémás, amit az EU művelt: Ha van lehetőség tartozkodó szavazásra, akkor az be kell számítani.

#16: Az EP komolyabb intézmény is, van egy saját gyakorlata (miszerint a tartózkodás nem számít leadott szavazatnak). A Fidesz próbálkozott be azzal, hogy "de most az egyszer a mi kedvünkért számítsanak a tartózkodások leadott szavazatnak". Hogy ebből később ne legyen vita, az EP elnöke előre(!) kikérte a jogi szolgálat állásfoglalását.

[Ha pusztán logikailag végiggondolod, az adott szavazásban, ha a tartózkodás leadott szavazatnak számított volna, akkor a tartózkodás és a nemmel szavazás matematikailag ekvivalensek lettek volna, vagyis a tartózkodás egy felesleges opció lett volna. Már csak ezért sem lett volna értelme leadott szavazatnak számítani a tartózkodásokat. Persze nem várom el az EU-s bürokratáktól (és tőled sem, ismeretlenül), hogy matematikai ekvivalenciákat átlássanak, mert a többségük a jogász-bölcsész-... vonalon mozog, ahol ezek nem tartoznak a fő képességek közé. Azt viszont elvárom tőlük (és tőled is, ismeretlenül), hogy ha néhány képviselő bepróbálkozik az alapszerződés és a házszabály "máshogy értelmezésével", de a jogi szolgálat azt mondja, "hát nem, úgy fogjuk csinálni, ahogy szoktuk", akkor felfogják, hogy "úgy fogjuk csinálni, ahogy szoktuk" - ez nem a magasabb matematikai logika szintje, óvodában szokás eddig a szellemi nívóig eljutni.]

Egyébként végtelenül szomorúnak tartom azt az erkölcsi hozzáállást, hogy a magyar kormány (az európai fórumokon történő) becstelen húzásait* védeni "hazafiasság". Szerintem fontos része lenne a hazaszeretetnek, hogy elvárjuk, hogy a választott politikai képviseletünk úgy viselkedjen, amire büszkének lehet lenni, ne pedig úgy, ami miatt szégyenkezni kell. Ha a gyerek az iskolában becstelenül viselkedik, akkor - bár a szülei szeretik - nem állnak ki mellette, hanem egyrészt szégyellik, másrészt megpróbálják ránevelni, hogy máskor ne így csinálja. Ezt tartjuk helyes szeretetnek, és nagyon is megvan a véleményünk azokról a szülőkről, akik ilyenkor az osztálytársakat hibáztatják a szent tehenük védelmében. Bezzeg aki a kormányától várja el a becsületes viselkedést, azt hazaárulónak bélyegzi meg a propaganda, mert hát ugye a szent tehén az szent tehén.

* Félreértés ne essék: az, hogy megbeszélik előre, hogyan fogják a szavazatokat számolni, majd amikor ez pontosan úgy is történik, az EP-t csalással vádolni, a propagandában pedig országszerte hazudozni a "megváltoztatott szabályokról" (nem vagyok lusta még egyszer leírni: senki nem változtatott meg semmilyen szabályt), becstelen húzás. Pont.

#18!

Bocs, de ha van igen, nem, tartózkodó és nem szavazó, akkor:

1. Különbséget kell tenni a tartozkodó szavazat és a nem szavazat között

2. Akkor szavazatnak kell számolni

Ha sesom számolnák be a tartózkodó szavazatokat, akkor nem lenne ilyen opció.

A magyar parlamentben is úgy számolják a szavazatok többségét, 2/3-át, hogy az összes szavazatot számolják, a tartózkodókat is. Ha nem így lenne, akkor menne a rinya, hogy itt nincs jogállamiság.

#19:

"

1. Különbséget kell tenni a tartozkodó szavazat és a nem szavazat között

2. Akkor szavazatnak kell számolni

"

:D :D :D - már bocs...

Ez a két pontod az adott kérdésben egymásnak ellentmond. Nem tudod őket egyszerre betartani. Mivel a szavazás egy jelentés elfogadásáról szólt, ha szavazatnak számolod a tartózkodást a 2-es pontod szerint, akkor az 1-es pontod nem teljesül, mert a "tartózkodás" és a "nem" egymással ekvivalensek (a 197 "nem" és 48 "tartózkodás" hajszálpontosan ugyanazt jelentette volna, mint 245 "nem", vagy éppen 245 "tartózkodás"). Erről a logikai ekvivalenciáról beszéltem #18 szögletes zárójelében, [...] alatt.

Tehát te magad is, ha az 1. pontodat komolyan gondolod (különbséget kell tenni a tartózkodás és a nemmel szavazás között), logikusan arra a következtetésre kell juss, hogy a tartózkodást nem lehet leadott szavazatnak számolni. Én is pontosan úgy gondolkodom, hogy az 1. pontodat be kell tartani. Innentől világosan következik, hogy a 2. pontodat viszont nem lehet. (Kéretik a matematikai logikát nem megerőszakolni. Százszor olyan komoly dolog, mint az európai és a magyar parlament együttvéve.)

Más a helyzet, amikor mondjuk egy olyan szavazásról van szó, ahol mondjuk A és B jelöltek között kell választani, akik egymással egyenértékű pozícióban vannak. Ott nyilván egy tartózkodás nem ekvivalens sem az A-ra, sem a B-re való leszavazással, és így az 1. és 2. pontod egyszerre is betartható (és így is csinálják). A Sargentini-jelentés elfogadása kapcsán azonban az elfogadás és a nem-elfogadás nem voltak egyenértékű pozícióban, mert az alapértelmezés a nem-elfogadás (nyilván az az alapértelmezés, hogy nem szégyenítenek meg egy országot csak azért, mert egy képviselő leírt róla ezt-azt): az "igen" oldalnak az elfogadáshoz elő volt írva egy teljesítendő kétharmad, ellenben a "nem" oldalnak a nem-elfogadáshoz nem kellett kétharmadot teljesíteni. Nyilván idétlen lett volna egy olyan szavazás, hogy ha megvan a kétharmad igen, akkor elfogadják a jelentés, ha megvan a kétharmad nem, akkor nem fogadják el a jelentést, és ha egyik sincs meg, akkor mondjuk feldobnak egy érmét. De bármilyen idétlen volna, egy ilyen szavazásnál lenne értelme a tartózkodókat beszámolni.

Ez az egész nem politikai szimpátia, hanem józan ész és logikus gondolkodás kérdése.