Mondja el nekem valaki, nekünk mint Magyarorszàgnak, mièrt is lenne rossz, ha jogàllamisàghoz kötve kaphatnànk meg az eus támogatàsokat? Nem èrtem, hogy mièrt alarja megvètozni Magyarorszàg erröl szóló döntèst.

" Totyogjon, aki buksi medve

láncon - nekem ezt nem szabad!

Költő vagyok - szólj ügyészedre,

ki ne tépje a tollamat!

Adtál földmívest a tengernek,

adj emberséget az embernek.

Adj magyarságot a magyarnak,

hogy mi ne legyünk német gyarmat."

Hogy mi ne legyünk német gyarmat... Számunkra a IV Német-Római birodalom nem nem alternatíva!

Az Európai Unió különböző intézményeiben komoly kételyek merültek fel az utóbbi években a magyar jogállamisággal kapcsolatban. Ennek sok komponense van - a teljesség igénye nélkül: - a demokratikus intézményrendszer politikai vezérlésétől (pl. az ügyészség nem nyomoz nagy volumenű kormányközeli ügyekben, az ÁSZ gyakorlatilag csak az ellenzéki pártokat ellenőrzi) a diszkriminatív törvénykezésen (pl. lex CEU) és az érintettek mellőzésén át (pl. MTA kutatóhálózatának átalakítása, túlóratörvény) a sajtó kontrollálásáig (pl. közmédia kormánypropagandája, állami pénzek folyatása gyakorlatilag olvasatlan médiumokba mint pl. a 888 vagy a Pesti Srácok).

Ezeknek a kormányoldali (fideszes) olvasata az, hogy ezek a kételyek legalább tévedések, rosszabb esetben pedig szándékos félreértelmezések, lejáratások.

A nem kormányoldali olvasat pedig az, hogy ezek a kételyek a valóságon alapulnak.

De. Függetlenül attól, hogy mi melyiket fogadjuk el, melyikkel értünk egyet (ami nyilván a személyes politikai nézeteink szerint alakul), mindenképpen veszélyben lennének az EU-s támogatások, hiszen az ezekről döntő szervekben a fent említett kételyek megvannak (még egyszer: akár a valóságon alapulnak ezek a kételyek, akár nem).

Ennélfogva gyakorlati szempontból nézve teljesen logikus, hogy Magyarország ezt vétózni akarja.

Mert nincs definiálva a jogállamiság. Egy csomó országra el lehet mondani, hogy nincsenek meg benne a jogállaiság feltételei, de ezt sosem tették szóvá.

Az EU beszél jogállamiságról, miközben a Sargentini jelentés megszavazására módosították a szabályokat, mert tudták, hogy nem lenne meg a megfelelő szavazat. És senkit sem érdekelt, hogy igazak-e az abban megfogalmazottak.

#4: "Az EU beszél jogállamiságról, miközben a Sargentini jelentés megszavazására módosították a szabályokat, mert tudták, hogy nem lenne meg a megfelelő szavazat."

- Ez nem így történt, senki nem módosított szabályokat. Volt egy értelmezési vita a házszabály és az alapszerződés körül: leadott szavazatnak számít-e a tartózkodás. Az alapszerződés ezt nem rögzíti, és a nemzetközi gyakorlat sem egyértelmű (némely szavazóintézményekben számít, másokban nem, az EP gyakorlatában általában nem számított, már csak ezért is furcsa volt a Fidesz felvetése, hogy "de most az egyszer számítson"). Ezen vita miatt az EP elnöke előre(!) kikérte az EP jogi szolgálat véleményét, ismétlem, még a szavazás előtt(!). A jogi szolgálat tisztázta ezt, és minden egyes képviselő ennek tudatában szavazott. Tehát még egyszer: senki nem módosított szabályokat, egy szabályértelmezési vita volt, amit előre(!) tisztáztak, és mindenki tudta, hogyan. Aki azt akarta, hogy a Sargentini-jelentést ne fogadják el, annyi volt a dolga, hogy nem-et nyom. Aki azt akarta, hogy elfogadják, annyi volt a dolga, hogy igen-t nyom. Aki nem kívánt véleményt nyilvánítani, annak annyi volt a dolga, hogy tartózkodik, és amikor ezt tette, pontosan tudta, hogy nem fog leadott szavazatnak számítani a tartózkodása, mert a jogi szolgálat így határozott.

Olyan ez, mint amikor baráti, kispályás fociban megegyezik a két csapat a meccs előtt(!), hogy a kapusról legyen-e szöglet, meg lehessen-e fogni a hazaadást, szabadjon-e becsúszni, közvetett szabadrúgás járjon-e kezezés után. Persze a vesztes utólag mindegyiket kifogásolhatja ("csak azért vesztettünk, mert..."), a savanyú szőlő esete forog fenn.

Ne hagyjuk, hogy propagandisták félrevezessenek minket, és hamisítsák a történelmet!

A jogállamiság kérdése igen jól definiálható - és a szomorú tény, hogy MO nem is a határán táncol, hanem már évekkel ezelőtt, km-el átlépte a jogállamiság kereteit. Ezt a fidesz és orbán nagyon jól tudja. Ahogy azt is, hogyha elzárják az EU-s pénzcsapot, akkor bedől az ország, ugyanis a gazdaságunk ereje egy vatikáni kiskocsmával ér fel kb. önerőből.

Ennek kapcsán részrükről az egyetlen járható út az, hogy megpróbálnak keménykedni és vétózni - lévén az nem opció, hogy bevallják, hogy csalnak, hazudnak és lopnak 10+ éve. Orbán ezzel a zsarolással azt szeretné elérni, hogy az EU továbbra is hunyjon szemet a mértéktelen lopás felett, ahogy tette ezt az elmúlt 10 évben. Azt reméli, hogy az egyszerűbb utat fogják választani és inkább hagynak mindent úgy, ahogy eddig volt. De kétlem, hogy ez esetben így lesz, mert az precenest jelentene.

7

Ha definiálható, akkor biztos le van írva valahol. De hol, mert nem találom.

Nem kell keverni az alanyt és minden világossá válik.

Nekünk mint Magyarországnak nem lenne rossz. Sőt, jelenleg jó lenne. Ha normalitás volna, akkor nem lenne jelentősége. Nekünk, mint Magyarországnak.

Ám Orbán Viktornak, mint a jogállamiság befolyásolójának rossz lenne. Sok mindent nem tehetne, sok mindenért felelnie kéne, és ezt ő nem szereti. Tehát ez neki rossz. Az ő szempontjából ezzel sincs semmi gond.

A gond az, hogy ő a saját érdekei szerint Magyarország nevében kíván eljárni, és ezt Magyarország hagyja. Hangsúlyozom, az nem kérdés, mit tesz vagy gondol az Unió. Csak az kérdés, mit tesz vagy gondol a magyar társadalom. És erre a válasz: semmit se gondol, semmit se tesz. Legalábbis kézzelfoghatót. És ez az igazi gond, függetlenül attól, mit tesz vagy gondol akár Orbán Viktor. Ugyanis a világnak van egy jobbik fele. Attól jobbik fele, hogy ott a megfelelő társadalom gondol és tesz. Mégpedig saját érdekei szerint. Emiatt a miniszterelnökének is ugyanaz az érdeke.

#8

Természetesen. A jogállamiság alapfeltételei:

1) Önálló és független hatalmi ágak működnek egymás fékeiként és ellensúlyaként (A hatalmi ágak szétválasztása). Montesquieu szerint a hatalom elfajulásának csak hatalom vethet gátat, így érvelése szerint a törvényhozó (országgyűlés), igazságszolgáltató (bíróságok) és a végrehajtó (kormány) hatalmi ágakat legalább szét kell választani.

2) Senkinek nincs abszolút hatalma még informális utakon sem.

3) A bíróságok előtt és a törvények előtt minden ember egyenlő.

4) Az alkotmány az emberi jogokból származtatható, és ezek kikényszerítése a bíróságok feladata.

5) A hatalommal felruházott emberek sem állnak a jog felett.

Ebből MO-n jelenleg csak a 4-es pont valósul meg, mivel:

1: 10 éve szisztematikusan rombolják a hatalmi ágakat. A bíróságok nem függetlenek csak, hogy mást ne mondjak a legfőbb ügyész egy kormánypárti politikus... Ennek látványos hozadéka, hogy semmiféle nyomozás nem indul az igazságszolgáltatás részről ami kompromitáló lenne ea NER tagjaira nézve

2: orbán viktornak jelenleg abszolut hatalma van, a fideszen felül fel sem merülhet, hogy bárki ellent merjen mondani neki. A fidesz pedig 2/3-os többséggel vezeti a kormányt és hoz gyk. olyan rendeletet, amilyet csak akar

3: Kivéve, mikor mondjuk tiborcz pityut (vagy bármelyik NER tagot) kellene felelősségre vonni, mert akkor ejtik a nyomozást "bizonyíték hiányában". lsd Elios ügy és a több ezer oldalas OLAF jelentés, amit még csak vizsgálni sem kezdtek el, hanem 10 hónap uátn, a közvélemény teljes kizárása mellett bejelentették, hogy a rendőrség bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást. És ennyi. De az ilyen korrupciós listák annyira hosszúak, hogy egy könyvtár sem lenne elég a felsorolásukhoz.

5: Kivéve, mikor igen. Mondjuk mikor meg nem nevezett vezető fideszes politikus és barátai kijárási korlátozás ellenére és a jogszabály egyértelmű tiltása mellett étterembe járogatnak, erről pedig képanyag készül. Majd annyit mondanak, hogy ők igazából nem ettek ott, hanem elvitelre hoztak ételt (úgy, hogy nincs a kezükben semmi...). Természetesen semmiféle felelősségrevonás nincs.

De feltételezem ezek nem lépik át az ingerküszöbödet...