Lehet, hogy a magyar történelem amit itt oktatnak az pont olyan kamu, mint a román töri? Magyarország nem is létezett csak a 19. századtól?

A török kor előtti független Magyarországot illene ismerni, ez több mint 500 év. Utána a Habsburgok hivatalosan perszonálunióként gyakorolták a hatalmat, mert ilyen jogcímen kapták csak meg a koronát, a gyakorlatban elkezdték olyan tartományi szintre süllyeszteni az országot ahogy a csehekkel tették de ez sose volt sikeres és sose valósult meg (a perszonálunió is csak 1867-től) szóval az ország egy nagyon speciális státuszban volt. Gyarmat is voltunk meg nem is, függetlenek is meg nem is, azért sok olyan volt amit a csehekkel és lengyelekkel megcsináltak de velünk nem tudtak.

Erdély és a Délvidék egy része (katonai határőrvidék) meg osztrák igazgatás alatt volt, egész sokáig. A déli őrvidék státusz hirtelen nem is emlékszek mikor szűnt meg de valahol a 19. század elején szerintem, Erdélyt a Kiegyezés után csatolták ismét hozzánk.

A szlovákok esete más dolog, mert nekik nem volt önálló országuk és identitásuk, maga az etnikum a Magyar Királyságon belül született meg, nem volt nemessége, értelmisége, önálló történelme. Ez a szlovákok történelmet lopkodnak dolog is többnyire félre van magyarázva, mert pl attól mert Szent Istvánt szlovák királynak tartják ez alatt nem azt értik hogy szlovák nemzetiségű volt, hanem hogy a szlovákok uralkodója is. Ahogy mi is magyar királynőnek tartjuk pl Mária Teréziát, de nem a nemzetisége alapján.

A románok esete meg olyan hogy a legfőbb vita az erdélyi elsőbbség körül van, ezt ténylegesen bizonyítani hogy kik voltak ott előbb a magyarok vagy románok lehetetlen. Vannak források erre is meg arra is, sőt a forrásokat lehet így is meg úgy is magyarázni. A román fél a neki kedvező módon magyarázza, a magyar fél meg a nekünk kedvező módon, ennyi.

#7-nek. Elég bonyolult dolog ez a "ki székely, ki magyar" című problémakör. Attól bonyolult, hogy sokan sokféle érdek alapján fogalmaznak meg erről véleményt. DE.

A székely székelynek tekinti magát. Egyben a magyarság részének, de székelynek. A magyarság értelmes része ezt mindig is elismerte, is így fogadta el. Kezdve Istvánnal, aki külön az egyezségért utazott el Székelyföldre (pedig ez akkoriban komoly expedíciónak számított). Ezen egyezség értelmében a székelység magyarnak számított, de mégis önálló államiságot alkotott, vezetője a Gyula volt. Aki viszont a magyar király mindig elismerte uralkodójának.

Ez a kettősség 1541-ig fennállt, Erdély önálló (saját önállóan választott vezetővel) és egyben a magyar államiság része. Ezt sem a székelyek sem a korabeli uralkodók nem kérdőjelezték meg soha. A török hódoltsággal Erdély teljesen önálló lett (Erdély aranykora). Uralkodóit egész Európa tisztelte, Érdemes Vilniusban az egyetem aulájában megnézni, miként tisztelik Báthory István erdélyi fejedelmet lett uralkodóként.

Később is - bár Habsburg gyarmatként - önálló volt, gondoljunk az 1848-as 12 pont követelésére: Uniót Erdéllyel!

A sajátos kettős állapot (magyar és önálló politika) Trianonnal szűnt meg, Erdély (így a székelység kompletten) a román állam részévé vált.

Az utóbbi időben a magyar politikai megosztás eszköze lett, de értelmes magyar(országi) ember soha nem kérdőjelezte (kérdőjelezi) meg ezt a kettősséget (székely önálló magyarként), viszont sok megvezetett ember elképesztő téveszmékkel rendelkezik e téren. Ezért lehetséges vitatkozni (pontosabban mellébeszélni) e témában. Vitának azért nem nevezném, mert ott érvek hangzanak el, nem vagdlkozások és kijelentések.

7. A nyelv az egy dolog, de csak egy darabja az identitásnak. A szászok is magyarul beszélnek manapság, ahogy a kunok, jászok is, mégsem számítottak magyarnak.

Kezdjük ott, hogy kik voltak a magyarok eredetileg? Árpád magyarjait hívták így, a királyság megalapulásakor belőlük került ki a magyar nemesi réteg.

Arról, amit mondtam, számos dolog árulkodik. Elég sok meló lenne kikeresni, de meg fogom említeni, hogy mit hol olvastam.

A székelyek eredete - A székelyek feltételezett őseiről szóló legrégebbi feljegyzés a kínaiaktól származnak, akik megemlítettek 12 törzset, melyek közül egyet "Skl" - nek hívtak. Ezt követő források Volga Bulgáriából számolnak be egy "Sekil" nevű törzsről. A Volga Bolgár törzsszövetségből sokan a Kazár Kaganátushoz csatlakoztak. Így valószínű, hogy a székelyek ősei is ezt tették. A magyarok eközben az Onogur törzsszövetség részesei voltak, majd ők is a Kazár Kaganátus részévé váltak. Valószínűleg itt találkoztak először a székely és magyar törzsek, az előbbi pedig asszimilálódott az utóbbiba, tehát a székelyek a magyar nyelvet a Fekete - tengernél található Kazár Kaganátusban vették fel. Itt valószínűleg történt valami, ami miatt a székelyek kiváltak ebből a szoros kapcsolatból és a Kárpát - medencébe mentek. Mi később követtük őket, a mi esetünkben a frank zsoldok és a besenyő nyomás hatására. Ezt így összefoglalva egy phd - ben olvastam, ha jól emlékszem. Ha kéred megkeresem.

Adózás - Azt hiszem, hogy a székelyek különleges adózásáról először az Aranybulla számol be. A lényeg, hogy nem úgy adóztak, mint a magyarok, pénz helyett jószággal fizettek. Ez nem volt jellemző akkoriban.

Csata - Talán ez a legdirektebb bizonyíték. A sztyeppenépek törzsszövetségeiben szokás volt, hogy a csatlakozott, vagy leigázott népek képviseletei támadtak először, majd vonultak vissza utóljára. A Pozsonyi Csatában az ellenfél feljegyzései pont erről számolnak be. A székelyek támadtak először, míg a magyarok vártak, majd később csatlakoztak. Tehát egyrészt, az ellenfél megkülömböztette a székelyeket a magyaroktól, másrészt a székelyek által tanusított viselkedés is azt támasztotta alá, hogy ők maguk is meg voltak külömböztetve a magyaroktól a magyarok által, mint csatlakozott nép. Erről felesleges lett volna hazudnia az ellenfélnek, mert nekik fogalmuk sem volt róla, hogy ez mit jelentett.

Határok - Ez valamelyest az előző ponthoz kapcsolódik, ugyanis lényegében ugyanaz, csak a feudális rendszerbe átültetve. A székelyeket a határokra telepítették, hogy az első ütköző feladatát lássák el. A székely törzs és nemnevekben olyan településnevek is szerepelnek, melyek Erdélyen kívül esnek, tehát azok a székely törzsek, nemek eredetileg máshonnan származtak, vagyis Erdélybe telepítve lettek. Ez a kisebbség, de vannak ilyenek. Ez utal arra, hogy királyi utasításra öszpontosították, csúnya szóval szegregálták őket a keleti részekre, ahol a többségük alapból élt.

Írásos emlékek - A legtöbb levélben külön kezelik Erdélyt, Magyarországtól. Erdélynek saját fejedelme volt, a nemesi rendszere nem azonos a magyar nemességével, mivel míg az utóbbi klasszikus feudális volt, addig a székelyeké törzsekre és nemekre volt osztva. Erdélyt Erdélyországként emlegetik. Hunyadi Jánost úgy említik a balladájában, mint a "két országnak" a hőse. Lényegében Erdély közigazgatása önálló volt, mindössze a magyar korona hűbérese is egyben.

Petőfi Sándor 12 pontjában megemlíti, hogy "Úniót Erdéllyel". Vagyis nem tekintettek Erdélyre az ország részeként, mert külön kiemelték, hogy úniót akarnak vele, ezt nem tették meg Felvidékkel, Vajdasággal, Kárpátaljával. Tehát Erdély Magyarországhoz csatolása a Habsburg Birodalomból való kiszakadás esetén nem volt magától értetődő, mint mondjuk Felvidéké.

Kultúra - A székelyek maguk is megkülömböztették magukat a magyaroktól. Kultúrájuk, népi elemeik viszonylag mások. A Középkorban jelentősen eltért a magyarok és székelyek kultúrája.

Genetika - Genetikailag külömböznek és külömböztek is, legalábbis a leletek erről tanuskodnak.

Minden jel arra utal, hogy a székelyek maguk egy a kabarokhoz, kavarokhoz hasonló csatlakozott népcsoport voltak a magyarok történetében, csak ők túl is élték, miközben 1000 év alatt nem asszimilálódtak, pedig ezt jóval később csatlakozott népek megtették, például a jászok. A nyelv az csak a kirakós egyik darabja. Amit leírtam az a konszenzus jelenleg. Ez nem befolyásolja azt, hogy magyarnak számítanak az utóbbi száz évben, ugyanis aki magyarnak vallja magát, magyarul beszél, az magyar. Viszont ez nem mindig volt így.

Magyarország 1526-ban vereséget szenvedett a mohácsi csatában.

Magyarország 1541-ben három részre szakadt.

Az ilyen és ehhez hasonló mondatok pl. horvát szemmel lehet, hogy bosszantóan hangzanak, mert sehol nincs benne szó Horvátországról, amely a magyarok által is elismert, államisággal bíró terület volt.

Amikor a dokumentumfilmekben arról van szó, hogy "Ausztria vereséget szenvedett Napóleontól", ezek pedig a mi szempontunkból hangzanak bosszantóan, mert sehol nincs ebben az, hogy a Habsburg Birodalmon belül ott volt az elismerten államisággal bíró Magyarország, és a Habsburg seregek egy nagy hányada magyarországi területről lett toborozva...

De persze az ilyen filmek nem fognak leállni minden egyes alkalommal ezt elmesélni, ha szóba kerülnek a Habsburgok.