2011es választási törvényt miért fogatta el az ellenzék?

"Mi a véleményed a 94-es parlamenti választások eredményeiről"

Az, hogy KÉT FORDULÓS VÁLASZTÁS VOLT, az MSZP az első fordulóban szerzett 33%-ot, de nem ezzel vitte el az 54%-ot, hanem azzal, hogy MEGNYERTE A MÁSODIK FORDULÓKAT!

A 2011 előtti választási rendszerről pedig az a véleményem, hogy MÁR AZ IS túlzottan torzított (messze nem annyira mint a 2011-es egypárti!), és nem értettem vele egyet.

Ellenben A PÁRTOK EGYETÉRTETTEK VELE, ezért el tudtam fogadni, ugyanis KONSZENZUSSAL VOLT KIALAKÍTVA. Nekem, aki nem politizálok, már akkor is a német rendszer, az ARÁNYOS választási rendszer volt szimpatikusabb, de úgy voltam vele:

HA MINDEN PARLAMENTI PÁRT ELFOGADJA, ám legyen! Végülis ha MINDEN VERSENYZŐ helyesli egy verseny szabályait, akkor azok igazságosak.

Sajnos jött egy galád, erkölcstelen, gerinctelen, undorító banda aztán 2011-ben, amelyik EGYPÁRTI VÁLASZTÁSI RENDSZERT vezetett be, egyetlen, közös listán induló pártszövetség politikai érdekei szerint manipulálva a választási rendszert.

MINDEN ELLENZÉKI PÁRT ELLENEZTE, kivétel nélkül MINDENIK (az akkori vadjobbos irányú Jobbik is!), MINDENKI ELLENE SZAVAZOTT.

Tehát 2011 óta olyan "versenyt" látunk, amelynek szabályait az egyik versenyző EGYEDÜL állította fel, a saját képességei, erősségei, helyzeti előnyei figyelembe vételével.

Az 1994-es választás viszont úgy hozta az MSZP 54%-os győzelmét a MÁSODIK FORDULÓ után, hogy azt a választási rendszert MINDENKI MEGSZAVAZTA: FIDESZ, MDF, SZDSZ, FKgP, MSZP, még a kereszténydemokraták is!

Ja, és külön dicséretes, hogy az utolsó, pufajkás komcsi Horn Gyulába is több önmérséklet és erkölcs szorult mint az elvtelen orbán viktorba, és 1994-ben MEGÍGÉRTE ÉS BETARTOTTA, hogy CSAK TELJES KONSZENZUSSAL MÓDOSÍT ALKOTMÁNYT, pedig az SZDSZ-szel közösen megvolt a kétharmada!

Mindig utáltam azt az embert a pufajkás múltja miatt, de az ex-KISZ-titkár, ex-liberális, ex-konzervatív, ex-jobboldali, most éppen illiberális, elvtelen, gerinctelen, erkölcstelen és tartását vesztett orbán viktorhoz képest még benne is több tartás, egyenesség, jóérzés, önmérséklet és ERKÖLCS halmozódott fel (s ez nem semmi!).

Ennyit erről: az 1994-es választás pedig egy MINDEN PÁRT ÁLTAL MEGSZAVAZOTT, KONSZENZUSSAL elfogadott választási törvény szabályai szerint zajlott le!

#10 "Te nagyon el vagy tévedve a világ alkotmányozási lehetőségeiben - is."

Tévedsz, vagy HAZUDSZ.

Pontosan ismerem az összes példát, amit leírtam, és SEHOL, a VILÁGON SEHOL nincs olyan alkotmánymódosítás, amit pusztán a szavazók egyszeri 45%-a legitimál, négy éven át, korlátlan mennyiségben.

OLVASS UTÁNA!

Végigvehetem neked az ÖSSZES európai uniós tagállamot, melyiket kéred?

Az USA-t is elemezhetjük!

Tessék választani!

Ismerem jól a francia, olasz, német, amerikai, román, görög modellt, de a többiről is meg tudom mondani, mindenikről, hogy melyik típusba tartozik.

Válassz!

Meg fogsz lepődni, szegény hazug barátom!

1. KÉTHARMADOS parlamenti alkotmányozás CSAK ARÁNYOS RENDSZEREKBEN VAN!

2. A KÉTKAMARÁS PARLAMENTEK esetében van háromötödös alkotmányozás, de plusz garanciával (pl. népszavazás vagy két, egymás utáni politikai ciklus egyhangú döntése!)

3. Sok országban CSAK NÉPSZAVAZÁS módosíthat alkotmányt, nem elég hozzá a parlament döntése. Olaszország vagy Románia is ilyen, nyolc kilenceddel SEM módosíthat alkotmányt a KÉTKAMARÁS parlament egybehangzóan SEM, ha nincs NÉPSZAVAZÁS, ami HITELESÍTI.

4. Sok országban - pl. USA, Egyesült Királyság - az alkotmány NEM MÓDOSÍTHATÓ, vagy azért, mert történeti alkotmány (Egyesült Királyság), vagy azért mert TILOS MÓDOSÍTANI (USA).

Végignézheted az ÖSSZES európai és amerikai jogállamot, EGYIKBEN SEM fogsz olyat találni, hogy ARÁNYTALAN választási rendszerben virtuális KÉTHARMADDAL lehessen alkotmányt módosítani.

NINCSEN ILYEN! EGYETLENEGY SINCS!

"az 1994-es választás pedig egy MINDEN PÁRT ÁLTAL MEGSZAVAZOTT, KONSZENZUSSAL elfogadott választási törvény szabályai szerint zajlott le"

1990-től 2010-ig minden országgyűlési választás az 1989-es még az állampárt által, de nyilván már az Ellenzéki Kerekasztal által is véleményezett választási törvény szabályai szerint zajlott le.

13 "1990-től 2010-ig minden országgyűlési választás az 1989-es még az állampárt által, de nyilván már az Ellenzéki Kerekasztal által is véleményezett választási törvény szabályai szerint zajlott le."

NEM VÉLEMÉNYEZETT, hanem ELFOGADOTT, sőt, ÁLTALUK KIDOLGOZOTT!

Az Ellenzéki Kerekasztal dolgozta ki azt a választási törvényt, amit a technikailag az állampárt szavazott meg (mert csak az ült a Parlamentben), előkészítve az első szabad választást.

Ennek megvannak a dokumentumai és bizonyítékai.

Az abszolút jobboldali jogászokból álló Magyar Jogász Szövetség tagjai dolgozták ki AZ EGÉSZET, úgy, ahogy volt!

Az állampárt egy dolgot akart: közvetlen, nép általi elnökválasztást (és azt sem sikerült elérnie), a teljes választási rendszert az ellenzék építette ki és kodifikálta, méghozzá KONSZENZUSSAL lett elfogadva.

A Fidesz, MDF, FKgP, SZDSZ, MNP, KDNP, stb. dolgozta ki és fogadta el - és rábólintott az MSZ(M)P.

Tehát igenis IGAZ, hogy a 2011 előtti választások mindenike olyan rendszerben zajlott, aminek játékszabályait minden játékos konszenzussal elfogadta.

2011 óta pedig minden választás olyan "mérkőzés", aminek szabályait EGYETLEN JÁTÉKOS döntötte el, a maga kedvére.

#14 "Eleve egyfordulós választáson miért nem arányos a választási rendszer?"

A magyar választási rendszer szándékosan lett olyan 1990-re, hogy ötvözze magában az arányos rendszert az egyéni mandátumok rendszerével (német és brit). Az elve az, hogy az egyéni mandátumokat lehet konkrétan választói csoporthoz kötni, helyileg felelős a képviselő annak a körzetnek a lakói felé. Az egyéni mandátum megszerzéséhez nem kell párt, függetlenként is meg lehet szerezni vagy egy olyan szervezet jelöltjeként, amelyik országosan nem ismert, csak abban a körzetben nagy a támogatottsága.

Egy arányos rendszerben csakis a pártoknak van esélye a bejutásra, ezek közül is kizárólag azoknak akik a teljes lakosság bizonyos százalékának a szavazatát megszerzik.

Az egyéni mandátumos rendszernek - a briteé ilyen - meg az a hátránya, hogy csak annak lesz képviselete, aki győzött. Hiába van a körzetekben akár mindenhol a pártnak 20%-os támogatottsága, még sem lesz bent a parlamentben ha sehol nem ők szerezték meg a győzelmet.

A vegyes rendszerre ötvözik a kettőt és van egyéni mandátum, tehát egyénileg helyhez, felelősséghez kötött képviselő, be lehet jutni kis pártnak is a parlamentbe vagy független jelöltnek - a listás szavazással pedig kompenzálják ezt és azoknak is lesz képviselete, akik nem tudtak győzni.

A mostani választási rendszerben pontosan azért nincsen előírva, hoyg az egyéni körzetben 50% feletti támogatás szükséges - mert a korábbiban is csak az első fordulóban volt szükséges ez az arány. Ahol elsőre nem szerezte meg valaki az 50% feletti támogatottságot és indult a második forduló is, ott elég volt egyszerűen a legtöbb szavazatot megszerezni - mint most.

kevesebb parlamenti mandátum van, de az eredeti választási törvény szellemében most is ötvözik az egyéni és listás mandátumokat. Az egyfordulós rendszer pedig éppen a választók érdekét szolgálja. Az 1994-es választás volt az első amikor éppen a pártok köpték szembe a saját választóikat amikor az igen harcias antikommunista kampánnyal szavazatokat szerző szdsz összeállt a kommunista utódpárttal hogy hatalomra kerülhessenek. Ez utána eljátszották minden egyes választáson, a kampányban hirdették hogy csakis egyedül és nem hagyják a szocikat stb. majd amikor a listás szavazatokat megszerezték pontosan ezen ígéretük miatt - akkor az egyéniben a másik jelöltet támogatták és juttatták hatalomba. Ez nem kell többet! Most ELŐRE kell tisztázni ki kivel áll össze. Ha most szavazol a momentumra, akkor tudod, hogy azzal kapod a dk-t is egyben, így tiszta, ennek tudatában hozhatsz döntést.