2011es választási törvényt miért fogatta el az ellenzék?

Az új választási törvény elfogadásához nem kellett az ellenzéki szavazata, hiszen a Fidesznek kétharmada volt.

Másrészt nem vagyok róla meggyőződve, ha a korábbi választási rendszerben a Fidesz nem nyerné meg a választást.

Harmadrészt, a magyar politikai palettát ismerve kell nekünk még egy SZDSZ, mint a mérleg nyelve. A 2002 és 2010 közötti MSZP-SZDSZ kormányzás tényleg annyira sikeres volt, hogy olyan választási rendszer kell nekünk, ahol mindig a legkisebb fél diktál és ezért a nagyobbik vagy éppen kormánypárt ideológiájával ellentétes döntések születnek?

NINCS első forduló és második forduló, mert a fidesz-rezsim 2011-ben azt is eltörölte. Jó reggelt! Így, egy évtized elteltével, lassan te is észrevehetnéd, hogy EGYFORDULÓ RENDSZER lett.

Az ellenzék nem fogadta el, de nem is kellett elfogadnia a 2011-es választási törvényt, mert a fidesznek akkor még sajnos valódi kétharmada volt, a gyanútlan szavazók 2010-es felhatalmazásából. A választási törvény egy kétharmaddal módosítható sarkalatos törvény, tehát a fidesz egypártrendszerben módosította egyedül, a saját pártérdekei szerint.

Mindenik ellenzéki párt ellene szavazott, de így is átment.

Kérdező "Régi választási rendszerben 2014ben nem lett volna a Fideszre többsége sem, nem hogy kétharmada."

Honnan vetted ezt a butaságot? Gondolom a választási adatokból nem, mert abból nem lehetett.

Teljesen biztos nagy többsége lett volna a fidesznek, mivel mindig is az egyéni körzetek számítottak, a listás szavazatarány a kompenzációt szolgálja, hogy azok is képviselethez jussanak, akik egyéniben nem tudnak győzni.

Mindig azt a mesét hiszitek ami az elképzeléseiteket igazlja és azt hiszed te is, hogy ha kétfordulós lett volna a választás, akkor nem a fidesz-kdnp szerezte volna meg az egyéni körzetek 90%-t 2014-ben. Márpedig ez nem igaz. Nem csak a fidesz-kdnp-vel szemben állókat hozta volna össze a második forduló, hanem azokat is akik semmiképpen nem akartak volna egy mszp-s jelöltet. 2014-ben ugyanis ez volt a lehetőség, fidesz-kdnp, mszp-dk vagy jobbik. És akkor még a jobbikosok nagyobbik része is inkább ment volna a fideszesre szavazni, mint hagyja hogy az mszp-s vagy dk-s győzzön.

2014-ben listán 45%-t szerzett a fidesz, a nagy ellenzéki összefogás meg csak 26%-t (jobbik 20%, lmp 5%).

"2014-ben listán 45%-t szerzett a fidesz, a nagy ellenzéki összefogás meg csak 26%-t (jobbik 20%, lmp 5%)."

Gondolom, tanultál általános iskolai szintű számtant. A "nagy ellenzéki összefogás" nem volt "nagy", az LMP és a Jobbik is külön indult.

Az ellenzéki pártok, ahogy te is leírod, TÍZ SZÁZALÉKKAL rávertek a Fideszre, csak külön indultak, és a 2011-ben a fidesz által felállított választási törvény sajátos mandátumkalkulációja:

1. a fideszes 45%-ból a mandátumok 67%-át hozta ki!

2. a baloldali összefogás 26%-ából a parlamenti mandátumok 19%-át varázsolta!

3. a Jobbik 20%-áért a mandátumok 11,5%-át ítélte oda!

4. az LMP 5%-os eredményét pedig egyenesen MEGFELEZTE, a mandátumok 2,5%-át adta érte!

Így könnyű virtuális kétharmadokat gründolni!

És nem a kormánytöbbség a fő kérdés, hanem a KÉTHARMAD, mert azzal lehet alkotmányt módosítani!

SEHOL A VILÁGON, egy civilizált jogállamban, NEM LEHET A VÁLASZTÓK KEVESEBB MINT FELÉNEK a felhatalmazásával alkotmányt módosítani!

AZ ALKOTMÁNY EGY JOGÁLLAM ALAPJA!

Az Egyesült Államokban NEM LEHET MÓDOSÍTANI sem, csak KIEGÉSZÍTENI, és ha a kétkamarás parlament mindkét háza meg is szavazza, NEM LÉP ÉRVÉNYBE, csak miután a tagállamok legalább kétharmadának kétkamarás parlamentje is megszavazta - volt alkotménykiegészítés, ami több mint száz évet várt a hatályba lépésre!

A legtöbb Európai országban NÉPSZAVAZÁSSAL lehet csak alkotmányt módosítani!

KIZÁRÓLAG az ARÁNYOS rendszerek engedik meg a kétharmados módosítást (pl. a német), ahol a mandátumok kétharmada a SZAVAZÓK KÉTHARMADÁT képviseli matematikailag. De EZEK SEM TILTJÁK A NÉPSZAVAZÁST az alkotmányról, mint a fidesz-rezsim - tehát ha a német népnek nem tetszik, ahogy a VALÓDI kétharmad a parlamentben módosította az alkotmányukat, akkor egyszerűen LESZAVAZHATJÁK a politikusaikat NÉPSZAVAZÁSON.

Görögországban KÉT EGYMÁST KÖVETŐ POLITIKAI CIKLUS kell megszavazzon egy alkotmánymódosítást háromötöddel (a nép pedig népszavazhat róla, ha nem tetszik!).

A szomszédos Romániában még azt is kikötik, hogy a népszavazásnak nemcsak országosan, hanem legalább a megyék felében külön-külön is érvényesnek és eredményesnek kell lennie.

Ilyen gyalázat CSAK MAGYARORSZÁGON VAN, hogy a választók 45%-ának vagy 48%-ának a felhatalmazásával négy éves ciklusokon át folytathat egyetlen párt folyamatos alkotmányozást.

#6 "nagy ellenzéki összefogás"-ként azért írtam, mert együtt indult a választáson egy listát állító szervezetként a MSZP–Együtt–DK–PM–MLP. Pontosan ezért jelöltem meg külön a jobbik és lmp szavazatarányát is.

Azt is leírtam, hogy nem szavaztak volna az akkori jobbikosok erre az mszp-dk-s összefogásra, semmiképpen, még a fidesszel szemben sem. Megpróbálod a mostani ballikot összemosni azzal a jobbikkal, de nem fog sikerülni.

A választáson - ahogy ezt is leírtam - mindig az egyéni körzetek száma dönt arról hogy ki lesz a győztes. Ez volt korában is és most is ez van.

Nincs olyan hogy "Ellenzék" csak olyan van hogy pártok, amik elérnek egy bizonyos szavazatszámot. Ellenzék a választási eredmény alapján alakul ki, amikor az ÖSSZES induló jelölt s párt szavazatai alapján kiderül, hogy ki kapta azt a mandátum mennyiséget amivel kormányra kerülhet. Ha akkor 2014-ben az összefogás szerzi meg az egyéni körzetek nagyobb részét és még mellé vagy 40% listás szavazatot is, akkor ők kerültek volna kormányra és a fidesz, a kdnp, az lmp meg a jobbik lettek volna az ellenzék. Akkor is össze lehetne adni a szavazataikat és mondhatnád hogy az összes rájuk szavazó - mint ellenzéki - egy közös tömböt alkotott, egy csapatként akartak volna kormányra kerülni? Nem, mert hülyeség lenne ilyet mondani. Pontosan így nem számíthatod össze a jobbik szavazatait, mandátumait az mszp-sekkel, mert a választóik és maga a párt sem így szavazott.

1. NEM a 45%-ból lett 67%, hanem az egyéni mandátmok 90%-ból lett CSAK 67%, hogy az országban azok is képviselethez jussanak, akik egyéniben nem győztek. A listás szavazat a kompenzációt szolgálja, nem az adja a választás eredményét.

2.A baloldali összefogás a listás 26%-kal érte el, hogy az egyéniben szerzett 10 mandátuma, 9%-a HELYETT legyen a parlamentben 38 mandátuma. A fidesz-kdnp-nek CSÖKKENT a parlamenti aránya, az összefogásé meg NŐTT. EZ a kompenzáció, ilyen volt mindig is a választási rendszerünk.

3.a jobbik egyéniben semmit nem szerzett, a listás mandátumoknak meg pontosan akkora arányát kapta meg, amennyi a listás szavazatainak az aránya volt. A 93 mandátum 25%-t, 23 mandátumot. Ez a TELJES parlamenti létszámnak lett a 11,5%-a.

4.az lmp-nél pontosan ugyanez történt, a listás mandátumok 5%-t szerezték meg és ennyi.

#7 Te nagyon el vagy tévedve a világ alkotmányozási lehetőségeiben - is.

Mindenhol ahol parlament van, a parlamenti mandátumok meghatározott többségét írja elő a törvény az alkotmányozáshoz - már ahol van alkotmány. Semmi köze ahhoz, hogy a szavazatok hogyan oszlottak meg a választáson.

A brit parlamentben CSAK EGYÉNI mandátumok vannak. Simán lehetne úgy alkotmányt módosítani, hogy csak egy párt tagjai vannak a parlamentben, hiszen a körzetekben elég ha ők nyernek mindenhol minimális többséggel. Ahogy a valóságban történik is, akiknek a jelöltje nem nyer, azoknak a szavazata elveszik és csakis azok többsége kell az alkotmányozáshoz, akik már bent vannak a parlamentben. A legutóbbi választáson is az összesen leadott szavazatok 44%-ával szerezték meg a helyek 56%-t.

Az egyesült államokkal nem kellene nagyon példálózni ami a demokratikus arányokat illeti a választásokon, mert pontosan ott nem érvényesül az 1 ember 1 szavazat arány. Az elektori rendszerben teljesen aránytalanul oszlanak meg a tagállamok között a szavazatok erősségei, van ahol 1 ember szavazata annyit ér, mint másik államban 3 emberé együtt. Ráadásul az elektorokat nem kötelezi semmi arra, hogy a választói akarat szerint döntsenek, simán megtehetik, hogy bár a demokrata szavazatokkal kaptak felhatalmazást, mégis a republikánus elnökre adnak le voksot.

Az amerikai alkotmánnyal példálózni ostobaság, hiszen teljesen más szerkezetű, mint más alkotmányok, főleg, mint a magyar.

Ráadásul neked azzal az alkotmánymódosítással van bajod, amit az ELŐZŐ törvény szabályozott. Nem az újonnan hozott szabályok alapján lehetett az alkotmányt módosítani, újat írni, hanem azon törvények alapján amiket a rendszerváltozással együtt alakított ki a magyar parlamenti rendszer.