Kiszámolta már válaha valaki, hogy a 2020-ban durván 22 ezer milliárd forintos éves állami költségvetési kiadás mennyibe kerülne szociális kiadások nélkül?
Tehát ugyanezen a színvonalon fenntartani egy ekkora alapterületű 9 milliós lakosságú országot betonutakkal, infrastruktúrával, közvilágítással, stb. (természetesen közbeszerzési lopások nélkül ebből is lehetne lefaragni).
Tehát ha MINDEN állami osztogatás megszűnne.
válasza:nem
főleg ha nincs lopás, nincs is értelme, se fenntartani se kiszámolni
válasza: válasza:"állami költségvetési kiadás mennyibe kerülne szociális kiadások nélkül...Tehát ha MINDEN állami osztogatás megszűnne."
Szerinted miért van az állam?
Nem azért hogy legyenek utak, infrastruktúra meg közvilágítás - erre tökéletesen elegendő lenne egy cég ami törvények alapján végzi a dolgát.
Az állam egy társadalom, egy közösség, ahol a tevékenység szerves része az hogy szociálisan is gondoskodjunk egymásról. Ennek mértéke és hogy mi az ami beletartozik ebbe a szociális gondoskodásba, az már lehet teljesen különböző - de ezek teljes hiányában nem államról beszélünk hanem gazdasági társaságról.
Nézd meg a költségvetést és vedd ki belőle azokat a tételeket amik a szociális kiadásokat jelentik.
De itt kérdés hogy mit tartasz annak ami még beletartozik az állam nem-szociális költségvetésébe. Az iskolák fenntartását, működtetését hová sorolod? A kórházak, egészségügy? Mi van a különböző civil szervezetekkel? stb. stb. Hogy választod el hogy mi az amiben nincsen már semmiféle szociális faktor?
válasza:Az állam egy társadalom, egy közösség, ahol a tevékenység szerves része az hogy szociálisan is gondoskodjunk egymásról"
Én nem ezt látom.
válasza:Mármint ha nem kéne eltartani 1 millió cigányt?
Csak a 9 millió magyar lenne?
válasza:Nagyon sokszor próbáltam már kiszámolni, de mindig más végeredmény jött ki, attól föggően, hogy előtte melyik TV csatorna költségvetési adatait vettem alapul.
Naná hogy nem stimmelt! :D
6-os: Az egyetlen épkézláb érv az állam mellett pont az szokott lenni, hogy az infrastruktúrát nem lehetne piaci alapon működtetni, meg rendőrség, EÜ, tűzoltóság, katasztrófavédelem és hasonlók is csúnyán elvéreznének piaci alapon. Szinte bármely oldal bármely hozzáértőbb illetője levezeti, hogy egy cyberpunk disztópia lenne a vége, ami sokkal rosszabb lenne a banánköztársaságok favellájánál is.
+ a szegények teljes elszegényítése a gazdagoknak sem érdeke több szempontból sem.
9-es: Akkor te valamit nagyon eltévesztettél, mert az éves költségvetés egy fix összeg. Lásd, amit az 5-ös linkelt.
Az egyes médiumok más trükköket alkalmaznak arra nézve, hogy mégis más legyen a következtetésed. A teljesség igénye nélkül előszeretettel alkalmazzák, hogy ha nagy számot akarnak mondani, akkor ha a százalék kicsi, akkor összeget mondanak vagy ha az is ciki lenne, akkor retorikai ráhatás "több tucat", "számos alkalommal". Illetve ezen belül is cserélgetik az adatokat "harmadával nőtt/csökkent".
Másik közkedvelt torzítás, mikor az államadóságot összegszerűen vagy GDP százalékában említik, előbbi esetben növekszik, utóbbi esetben csökken. Innentől mindenki döntse el maga, hogy akkor vagy gazdagabb, ha egy 3 milliós házon van 2 milliós jelzálog, vagy ha egy 50 milliós házon van 20 millió. Ami 10x annyi!
Vagy mikor egymással összefüggő dolgokat elfelejtenek említeni és csak 1-1 részletét emelik ki és azon rugóznak.
Egy dolog a pártszimpátia (vagy inkább úgy fogalmaznék: ideológiai nézőpont), viszont megint más az értő olvasás, kritikus gondolkodás. Sajnos ez utóbbi hiányzik a legtöbb szavazó birkából (és sok nem szavazóból is) függetlenül attól, hogy melyik pártra szavaz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!