Hogyan lehetséges az együttélés és együttműködés Romániával, ha azok mindig belénk rúgnak?

„1. Nekünk legalább a korhoz képest haladó nemzetiségi politikánk volt (nézz utána, ha nem hiszel nekem).”

Készséggel elhiszem, de úgy tudom, hogy a haladó elképzelésekből semmi nem valósult meg, a dualizmus maradt, minden nemzetiségi autonómiára törekvő elképzelést lesöpört az osztrák és a magyar hatalom.

„Vagy jobb lett volna, ha úgy viselkedünk, mint a franciák és a többi nagyhatalom, hogy a nemzet egy és oszthatatlan és nincsenek nemzetiségek?”

Tökmindegy, hogy elismered, hogy vannak és úgy szrod le őket, vagy tudomásul sem veszed őket. Az eredmény ugyanaz.

„2. Milyen cigány-, Soros- és más ellenes pogromok zajlanak ma hazánkban?”

Ezt most ugye nem kérdezted komolyan...

„3. De bizony sok mai problémánk Trianonban gyökerezik; főleg gazdasági, geopolitikai és demográfiai téren. Egyáltalán nem mindegy ezek tekintetében, hogy nyomorult 93030, vagy 172000, vagy 325000 km2 nagyságú a hazánk.”

Hát, erre az egyszeri fiatal lány jut szembe, aki valamikor a 70-es, 80-as években kérdezte egy ifjúsági magazinban, hogy van-e csont a f..ban. Orvos válasza: nincs, azt maga csak úgy érzi.. Mindig nagyon könnyű visszamutogatni, és a múltat okolni a jelen nyomoráért, ebben mindig is nagyon jók voltunk. Ha egyszer sikerül ezen végre túllendülni (nem elfelejteni, csak túllépni rajta), akkor talán lehet jövőnk is. Remélem, minél hamarabb meg fog ez történni.