Ki hitte volna, hogy a történelem kevesebb, mint 100 éven belül fogja megismételni magát?

Én még élénken emlékszem, hogy amikor a Dohány utcában dobtak be kővel egy ablakot, a rendőrfőnök ugyanezt mondta: nem ajánlja, hogy az utcán kipában járjon az ember. Csak ez ugye nem akkora hír, mintha Németországban történik hasonló.

Vallásos zsidó vagyok, és Németországban élek. Mint mindenhol máshol, úgy Németországban is vannak helyek, ahol nyugodtan hordhatsz kipát, és vannak helyek, ahol nem. Budapesten könnyen átlátom a helyzetet, hamar felismerem, ha kezd húzóssá válni egy szituáció, és elég jól ismerem a várost ahhoz, hogy pillanatok alatt elhúzzam a csíkot, ha erre szükség van, ezért Budapesten kipában járok. Berlinre a fent említettek közül egyelőre semmi nem igaz, ezért nem hordom a kipát.

A munkámból kifolyólag nagyon benne vagyok a zsidók németországi helyzetében, ezért bizton állíthatom, hogy a helyi lakosság nagy része nemcsak hogy nem antiszemita, de aktívan fellép az antiszemitizmus ellen, legyen az fizikai segítségnyújtás, vagy rendőrségi feljelentés.

És itt van a kutya elásva, amiért a cikk némileg csúsztatás. Az adatok bár stimmelnek, a megfelelő háttértudás nélkül torz képet kap az olvasó. Itt jó eséllyel jelentik a rendőrségen a kisebb atrocitásokat is, mint pl sértegetés, és a rendőrség ezt véresen komolyan is veszi. MINDEN belekerül a statisztikába, és mivel a rendőrség szorosan együtt dolgozik az ezzel foglalkozó civilszervezetekkel is, ezek a statisztikák pontosak is. Ez az oka a rendkívül magas számoknak, amit a cikk közöl. Én is tettem már feljelentést a rendőrségen, amikor éjjel a metrón utazva fültanúja voltam, amint 2 részeg ordítva antiszemita dalokat kántált. Felvettem a mobilommal, és másnap bementem a rendőrségre. Magyarországon az emberek többsége nem is tudná, hogy ez bűncselekmény, na meg a rendőrök is körberöhögnének, ha ilyesmivel besétálnék hozzájuk (tapasztalat, történt már hasonló).

Az izraeli kommentárokat is érdemes kontextusban vizsgálni. Közvetlenül a háború utáni generáció neveltetésére óriási hatással volt a hitleri Németországból induló tragédia. Ezek az emberek egyszerűen képtelenek Németországra nyugott szívvel tekinteni, ami érthető is. Nagyon sok ilyen középkorú izraelivel beszéltem, és sokan közülük panaszkodtak is nekem, hogy bár ésszel felfogják, hogy ez nem ugyanaz a Németország, és szégyenlik is magukat érte, de képtelenek teljesen levetkőzni az előítéleteiket.

Ehhez jön még az az aktuálpolitikai tény, hogy SZÁZÁVAL jönnek Németországba a liberális, értelmiségi fiatal izraeliek, akik gyűlölik Izrael autokrata politikáját. Ez persze nagyon nem tetszik a vezetőknek, így egy ilyen kijelentésre, mint amit a kormánybiztos tett, na meg a látszólag folyamatosan romló statisztikára azonnal ugranak. Izrael érdeke, hogy minél több fiatal, jólképzett európai zsidó BEvándoroljon hozzájuk, nem pedig az, hogy KI. Ezt soha nem szabad elfelejteni.

En meglehetosen ismeremm Izraelt, gyakran vagyok ott, es egyaltalan nem ertek egyet a nemetorszagi valaszoloval.

Minden orszagbol mindenfele mentek emberek es fognak is menni. El nehany izraeli Nemetorszagban is. De szo sincs nagyobb szamokrol. Es azok is 5-6 ev utan altalaban visszamennek Izraelbe, nemcsak Nemetorszagbol, hanem mindenhonnan, pld az USA-bol is.

Autokraciarol pedig szo nincs Izraelben. Egeszen masrol van szo.

Az 1990-es evekben az Izraeli Legfelsobb Birosag ugy dontott, hogy ok vezetik az allamot, es nem a politikusok. Ok ugye tisztessegesek es felvilagosultak, szemben a politikusokkal. Maguk melle vettek a mediat is. Eleinte nem is volt ezzel semmi baj, a politikusoknak sehol nincs tul nagy becsulete.

Aztan kiderult, hogy a birok sem tisztessegesebbek a politikusoknal, sorra olyan donteseket hoztak, amivel a nep tobbsege nem ertett egyet, sorra megakadalyoztak a kormany donteseit (csak nehany pelda: a kormany a megallapodott a migransok forras afrikai allamaival, hogy visszafogadjak oket minden bantodas nelkul, es Izrael mindegyiknek ad annyi penzt, hogy otthon onallo vallalkozast nyithasson. A birosag letiltotta a megallapodast az emberi jogokra hivatkozva. Egy masik eset: Uj kormany alapitasakor kineveztek valakit igazsagugy miniszternek, aki nem tetszett a birosagnak. Vadat emeltek ellene valami elkepeszto hulye uruggyel, a miniszter persze lemondott, aztan kiderult, hogy a vadaknak SEMMI alapja nem volt. Es van nagyon sok hasonlo beavatkozas az allam vezetesebe.

Natanyahu megy a valasztok akarata szerint, es nem a birosag altal mutatott uton. Vadakat emeltek ellene. A nep nagy resze a Natanyahu elleni vadakat is bloffnek tartja, pld hogy lehet megvesztegetes elfogadasaval vadolni valakit anelkul, hogy egyetlen fillert is kapjon.

Tehat en ugy latom, hogy Izraelben a SZELSO-BAL es a jobbkeozep (a nepesseg tobbsege) kozotti harc dul. Es ezt a harcot a propaganda a sajat ize szerint talalja.