Franciaországban Elzász és Lotaringia tartományok rendelkeznek valamiféle autonomiával? A két terület korábban Németországhoz tartozott.

Korábban Németországhoz tartozott. Egészen a II. világháború végéig. Előtte Franciaország német megszállásáig francia terület volt. Ezt az állapotát az I. világháborút lezáró Párizs környéki békék rögzítették, mert korábban bizony a Német Császárság területe volt: az 1871-es nagy hatású államalapításnál (Német Császárság kikiáltása) valahogy nem felejtették el, hogy ezt a területet (is) meghódították. Mondjuk előtte bő két évszázadon át francia kézen volt a terület: túlélte a Német-Római Császárságot, a Francia Királyságot, a hűdenagyon Forradalmat, az elmebajt, majd Napóleon uralkodását.

Manapság nincs kiemelt autonómiája, ugyanannyit kap, mint a többi francia régió, a különbség csak abból adódik, hogy jelentős nem francia kisebbsége van, akiknek vannak mindenféle jogaik és ezzel élnek is. A bűnös Nyugaton valahogy tudnak mit kezdeni az ilyen, akaratukon kívül többször is gazdát cserélő, kisebbségekkel tarkított területekkel, csak itt, a felvilágosodott, ún. európai keresztyén-nemzethy eszmét őrző vidéken nem megy.

Lotaringiai vagyok, Vosges megyei (előre is bocsánat a hibákért, a magyar nem az anyanyelvem), csak a Moselle megye volt már Németország része, itt nincsenek szeparatisták, a szomszéd Elzászban pedig kicsit erősebb ez az érzés, de autonómiájuk egyáltalán sincs. Csak bizonyos tengerentúli területek (és nem megyék) van egyfajta autonómiája, Új-Kaledónia meg Wallis és Futuna most a legautonómabbak. A « Métropole »-ban (azaz a "hatszög" meg Korzika) meg a tengerentúli megyékben (Guadeloupe, Martinique, Guyane, La Réunion, Mayotte) mindenki egyenlő a törvény által és az Állam nem ismer el semmi más nyelvet, mint a franciát, se semmi más népet, mint a francia népet. Az egyetlen külön törvény Moselle, Bas-Rhin és Haut-Rhin megyékben az, hogy a 1905-ös törvény az Egyház és az Állam szétválasztásáról (Loi sur la séparation de l'Église et de l'État) nem érvényes, mert 1905-ben Németország része voltak azok a területek, és 1947-ben, amikor újra lettek franciák, úgy döntötték, hogy így maradjon, szóval további ünnepnapjai vannak (apukám egy elzászi cégnél dolgozik és olyan ünnepei voltak már, amikor anyukámnak pedig dolgoznia kellett, azok szerintem a Nagypéntek és Szent István napja, azaz December 26-a), és imahelyi állami támogatásban részesülhetnek, míg ez teljesen tilos Franciaország többi részén.

Na és megértik az elzásziak nagyrésze a nyelvjárásukat (75 % a Wikipédia cikk szerint, pedig 90 % 1960-ban, és még egyre csökkentőbb), 800 ezren beszélik (ez Franciaország 2. nyelve a francia után még Wikipédia szerint, bár szerintem elterjedtebb az occitan), de azok főleg az idősek (még Wikipédia szerint, 2012-ben, a 60 év felettiek 74 %-a beszélik, a 30-44 évesek 24 %-a, a 18-29 évesek 12 %-a, a 3-17 évesek 3 %-a) és nagyon nem szokásos hallani az utcán. Minden közlekedési tábla kétnyelvű de ezenkívül sajnos egyáltalán nem látszik hogy elzásziul beszélő területen vagy, ez amúgy szomorúan valódi az összes francia regionális nyelvvel...

Remélem nem túl sokat hibáztam, nekem ez nem volt egyszerű mindezt írni de legalább remélem tájékoztató lett 😊

9) 0 százalékosan magyar vagyok 😂

Csak tanulom a nyelvet 🙂

Na és mint mindenhol Franciaországban, közel nullához az angol szint, Elzászban és Moselle-ben pedig elég jól beszélnek németül