Tényleg jó mostanság a szerb-magyar viszony?

A kedves hármasra válaszára reagálva:

1. Minden józanul gondolkodó ember Szerbiában, nemzeti hovatartozástól függetlenül tisztában van azzal, hogy Koszovó már teljes mértékben önálló, Szerbiának semmi köze hozzá. Koszovó ma már csak a figyelem elterelésére szolgál, hisz Szerbiában nagyon nagy gondok vannak, főleg gazdasági téren, hisz Európa egyik, ha nem legszegényebb országáról beszélünk. A politikusok gazdagok és korruptak, az elszegényedett átlag polgárt hülyíteni kell valamivel, hogy az igazi problémákra ne tudjon összpontosítani. Sajnos erre még mindig jó szolgálatot tesz Koszovó kérdése, és valójában csak ez miatt is feszegetik még azt.

2. Délvidéknek, pontosabban Vajdaságnak, nincs semmilyen autonómiája, ilyet állítani badarság. Vajdaság anno, a volt Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság idején, 1974-ben kapott autonómiát, amikor a már említett évben elfogadták az akkori új alkotmányt. Ez 1988. október 6.-ig tartott, amikor is az akkor feltörő Milosevity vezetésével, Újvidéken lezajlott az úgynevezett joghurtforradalom. A belgrádi hatalom megvonta Vajdaságtól az autonómiát, mondvacsinált ürügyekre hivatkozva. Azóta, habár sok dokumentumon, melyeket Vajdaság területén adtak ki még mindig ott szerepel a Vajdaság autonóm tartomány felirat, csak látszat autonómiáról beszélhetünk, hisz minden Belgrádban van központosítva. A nagymértékű centralizációnak köszönhetően Vajdaság nem, hogy nem autonóm, de az 1988-ig gazdag Vajdaságot a szerbiai hatalom teljes mértékben tönkretette, elszegényítette. Ma már Vajdaság legalább annyira szegény, mint a Belgrádtól délre fekvő, úgynevezett szűkebb Szerbia.

Ami a szerb - magyar viszonyt illeti, jelen pillanatba szélcsend van. Mivel nem mindenki szenved amnéziában, nagyon sokan emlékeznek még arra, hogy a kilencvenes években mi mindent is művelt Szerbia a Balkánon, ezek miatt Szerbia nem épp mondható népszerűnek sehol sem. A szerb vezetőség ezért azon ügyködik, hogy minél több szövetségest szerezzen magának abban a törekvésében, hogy az EU tagságát megszerezze. Legintenzívebben teszi ezt az olyan EU tagállamokkal, akik közvetlen szomszédai Szerbiának, ilyen például Magyarország is. Valószínűleg, a politikai jó viszonyra való tekintettel a szerb és a magyar kormány között, felsőbb utasításra, most egy ideje békén hagyják a vajdasági magyarokat és kevésbé jellemzőek az őket érő atrocitások. Megjegyezném, hogy nem mellékes az a tény sem, hogy a Magyarországról Szerbiába befolyó anyagiak, amely a vajdasági magyarság egy részét hivatott segíteni, nem kis összeggel nyomják meg a szerbiai állami kassza egyenlegét, hisz adóköteles pénzekről van szó. Ahogy a közmondás is mondja, miszerint pénz beszél, kutya ugat, mivel nem kis összegről van szó egy szegény országban, megéri inkább bölcsen hallgatni és talán azokat eltűrni, akiket azért nem annyira szívlelnek.