Az afrikai országokban létezik nacionalizmus?
Tehát pl egy nigeri ember nigeri nemzetiségűnek tartja magát?
Vagy egy kameruni, kongói, benini, stb.
Azt tudom, hogy az észak-afrikai araboknál valamennyire létezik ez, de az afrikaiakra ez mennyire jellemző?
"A ruandai népirtás törzsek közti harc volt, egyáltalán nem azért, mert a másik ne lett volna ruandai."
Akkor Belgiumban sem lehet nacionalizmus, mert nem belgák, hanem flamandok és vallonok lakják?
Olyan értelemben vett nacionalizmus, mint ami Európában van például, nem létezik Afrikában.
Az országok majdnem 100%-a minimum 5-6 törzsből tevődik össze, van olyan ország, ahol 20 törzs is együtt él. Na a törzseknél létezik a "törzsi nacionalizmus", és bizony elég durva mértékeket szokott ölteni.
De olyan nacionalizmus, hogy "mi ruandaiak vagyunk, fúj burundiak" stb, olyan nincs. Ezek az országok mind-mind mesterségesek. A gyarmatosítók természeti adottságoknak megfelelően kormányzóságokat hoztak létre, nekik fekete-fekete alapon tökmindegy volt, hogy hány törzset zsúfolnak bele egy kormányzóságba, vagy hány törzset vágott ketté az adott határ. Aztán a gyarmatok felszabadulásánál ezeket a határokat vették alapul országhatároknak.
Ha valaki azt mondja, hogy kongói, akkor az azt jelenti, hogy az afrikai Kongóból jött (vagy a demokratikusból, vagy a simából), és nem azt, hogy ő kongói nemzetiségű.
Nincsenek ilyen nemzetiségek, mint amikről az országokat elnevezték (1-2 kivétellel). Nincsen kameruni nemzet, nincsen guineai nemzet, nincsen burundi nemzet, stb. Csak sok-sok törzs van, és Afrikában a törzsi kötődés jóval erősebb az adott országhoz való kötődésnél.
Egyáltalán mi a különbség egy törzs és egy nemzet között a méretüket leszámítva?
De még ezt sem lehet mondani, mert a ruszinok is 70 ezren vannak, mégis nemzet, a szidamók pedig egy törzs, mégis 3 millióan vannak.
Akkor?
"Akkor Belgiumban sem lehet nacionalizmus, mert nem belgák, hanem flamandok és vallonok lakják?"
Belgium (és Svájc pl) megint más eset. Ők maguk döntötték el, hogy együtt akarnak élni, létrehozva egy új országot, és mivel az európai kultúra elég fejlett a nacionalizmushoz, így szépen lassan létrejött a belga nemzeti identitás. Az már más kérdés, hogy mennyire erős.
Viszont Afrikában ilyen sosem volt. A törzsek nem hajlandóak a területükről, kultúrájukról, érdekeikről, sérelmeikről lemondani, ezzel dafke alárendelve magukat a központi hatalomnak. Pedig ha megtennék, jóval előrébb tudnának lépni az afrikai országok is.
Mellesleg érdekesség:
Volt régebben (nem tudom már, hogy mikor) egy nagy kongresszus Afrikában, melynek a célja az volt, hogy darabolják fel a jelenlegi országokat, mert működésképtelenek, és túl sok a törzsi háború, a széthúzás. De aztán sajnos feladták az egészet, mert túl kicsi, és össze-vissza államok jöttek volna létre, amelyek egyrészt képtelenek lettek volna fennmaradni, másrészt a több terület reményében azonnal egymásnak ugrottak volna.
"Egyáltalán mi a különbség egy törzs és egy nemzet között a méretüket leszámítva? "
Hát azért a törzsi társadalom és a nemzet között elég nagy különbség van. A törzsek pedig törzshelyeken élnek, és nem országokban. 1 nagy törzsnek több ilyen telephelye is lehet, az attól még nem ország. Ellentétben egy nemzet tudna országot alakítani, központi hatalommal.
A ruszinok is le akarnának válni Ukrajnáról Kárpátaljai Köztársaság néven.
Most egy törzs képtelen lenne egy nagyobb országot kormányozni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!