Hogyan jelenthet egy ország csődöt? És utána mi történik?

Államcsődről akkor beszélhetnünk, amikor egy ország hivatalosan is bejelenti hitelezőinek, hogy képtelen visszafizetni a lejáró adósságokat és azok kamatait.

Az államcsőd együtt jár a nemzeti fizetőeszköz jelentős leértékelésével, amit kiválthat egy spekulációs támadás, vagy csak egyszerűen a külföldi befektetők tartós pénzkivonása az adott piacról. A kereskedelmi bankok és a jegybank is korlátozhatja a devizához való hozzáférést, hogy óvja tartalékait. Az állami ugyan garantálja a belföldi államkötvények visszafizetését és a bankbetétekre garanciát biztosít, de egy esetleges bankpánik esetén pénzintézetek kerülhetnek az összeomlás szélére.

A bankok a likviditás és a bizalom hiánya miatt beszüntetik hitelekeit, a gazdaság működése leáll, a csődök száma és a munkanélküliség megugrik. A háztartások elvesztik megtakarításaikat, a középosztálybeli rétegek süllyednek szegénységbe, és a szegényebb rétegek pedig nyomorba. Mindez szociális krízishez, zavargásokhoz vezethet.

Természetesen ki lehet lábalni belőle. Az államnak kevesebbet kell költenie, mint amennyi bevétele van. Görögországnak azonban súlyosabb problémái is vannak, mint pusztán az, hogy a költségvetés deficitje túl magas. Az ország nem versenyképes. Mióta Görögo. belépett az eurózónába, a munkabérek túl gyorsan nőttek, meghaladva a termelékenység növekedését. Részben ezzel összefüggésben magas volt az infláció, magas lett az árszínvonal. Az eredmény a rossz fizetési mérleg.

Ha Görögo. kilépne az eurozónából, akkor javíthatná a versenyképességét a drachma leértékelésével. Ezt azonban nem teheti meg, mert óriási euróadósságai vannak, amiket ekkor nem tudna tovább törleszteni. Így bent kell maradnia az eurozónában és nem értékelheti le a pénzét.

Vagyis úgy kell csökkentenie az árakat és a béreket, hogy akár nominálisan is csökkenti őket. Pl. ha a közszféra kevesebb megrendelést ad és leszállítja a béreit, azzal lenyomható az összes dolgozó bére, ami valószínűleg az inflációt is csökkenti.

A legutóbbi görög takarékossági csomag pl. 8%-kal csökkenti a közalkalmazottak bérét, ami remélhetőleg az egész gazdaságon végiggyűrűző bércsökkenést okoz majd. Emellett emelik az áfát, ami visszafogja a fogyasztást, így az importot is.

Hasonló helyzet van kismértékben Írországban és nagyon brutális mértékben Lettországban.

Hát hogy ne lenne gebasz vazz, ha leértékeled a forintot, akkor szerinted a hatalmas külföldi dollár meg euróhiteleinkkel jobban járunk, vagy rosszabbul?

Mikor kell kevesebbet visszafizetned, hogyha 200 forint 1 euró, vagy ha 300?

Ott nagyobb a gebasz mint ami nálunk volt.

Államadósság a gdp 124,9%-a itthon 70%

Államháztartás hiánya 12,9% itthon 9,9% körül volt 2006-ban az idei meg 3,6%.

Na ugye hogy akkor nem is élünk szar országban??