A Szovjetunióban miért kellett mindent titkolni?

A gyakorlatban eléggé "zártkörűen" működtek ott a szocialista üzemek és intézmények. Mint ha valami spontán kialakult Zrt-k lettek volna. Egyrészt azért mert a vezetők fejetlenségeit nem szokták nagy dobra verni. Ahogy azt sem hogy magas pozíciókat teljesen alkalmatlan és szakképzetlen vezetők töltöttek be, nem a végzettség és a rátermettség számított hanem az összeköttetés.

Például a csernobili reaktor teteje folyamatosan ugrált a próba túlterheléskor mint egy fedő a fazékon. A parancsot kiadó vezető meg még élvezte is mert nem fogta fel a veszélyt mert még egy targonca vezetésére sem lett volna alkalmas. A hozzáértő beosztottaknak meg kuss volt a helyük. Magyarországon is eléggé megfigyelhető ez a helyzet, hogy magas pozíciókat a sógor, koma és jóbarát tölti be és nem a maximálisan hozzáértő.

Titkolózás és hazudozás idehaza is megfigyelhető volt a szocialista termelőüzemekben. Vagy eredmények meghamisítása. Például az életszínvonal szárnyalásáról meg bérek emelkedéséről tudósított a napi híradó, a valóságban meg sorra csődöltek be a szocialista üzemek és folyamatosan nőtt a hajléktalanok száma.

"...Hazudtunk reggel, éjjel meg este..."

3-as. A szocialista üzemek nem csődöltek be sorra, és nem is voltak akkor hajléktalanok. Ez mára jellemző. Ma sokkal inkább a sógor-koma-jóbarátság számít egy pozició betöltéséhez, mint akkor.

De a SZU-ban azért titkolták, hogy ne legyen pánik, másrészt, mert a propaganda szerint minden tökéletes volt. Ott nem történhettek ilyen katasztrófák.

09:30,

A szocialista üzemek azért nem csődöltek be, mert az állam tömte bele a pénzt, és mesterségesen generált igényt, vagy tiltotta meg az adott termék előállítását.

És pont ezért omlott össze, mert csődbe ment, lévén nem követte a kínálat az igényt semmilyen mértékben.

'A nagy titkolózás ellentétben a Szovjetunióval elsősorban a nyugatra s azon belül is leginbább az USA-ra volt jellemző.'

Nem éppen fordítva?

A totalitárius rendszerek sajátossága, hogy ha hibázol, akkor nem csak az állásoddal vagy az év végi bónuszoddal játszol, hanem esetleg a saját és a családod életével is.

Egy minapi hír:

[link]

Ebből egyenesen következik, hogy ahol baj van, ott nem az történik, jelentik a főnöknek és megpróbálják közös erővel megoldani, hanem kussolnak, lapítanak, megpróbálják, titokban rendbehozni. A legfontosabb, hogy ne tudja meg a főnök. Szóval amikor felrobban az atomerőmű, akkor az üzemeltetők első reakciója és gondolata az, hogy hűha, itt nagy baj van, hogy lehetne ezt a főnök elől eltitkolni, és gyorsan rendbehozni még az előtt, hogy bármi kiderülne?

Kicsit más ez az attitűd, mint ahogy a fejlett világban vállalatokat vezetnek, és az egyik (de nem az egyetlen) fő oka annak, hogy az ilyen rendszerek pazarlóak és versenyképtelenek.

Ez a gondolkodás persze fordítva is kialakul. Az állam azt akarja elhitetni a lakossággal, hogy ez az ország minden világok legjobbika, ahol töretlen a fejlődés, óriási a jólét, és soha nem történik semmi baj. Mivel folyamatosan hazugságokat sulykolnak az emberek fejébe, arcvesztéssel járna kiállni, és azt mondani, hogy itt kérem baj van. Ezért ezt a vezetők is csak a legvégső esetben ismerik, illetve vallják be ha valami balul sül el.