Az első világháborúban a cionisták tényleg felajánlották Angliának, hogy berángatják Amerikát a háborúba azzal a feltétellel, hogy megkapják Izrael területét?
válasza:Kerdezo = 46%-os
Bolond vagy te! Es meg forogsz is.
válasza:"A forrásod arról is ír, hogy Anglia is pénzelte egy ideig a forradalmárokat. Vajon ellenük miért nem lépett fel az USA ?
Miért velük folytatott kereskedelmet, miért nem a németekkel ?"
Ahogy javítottad is nem az ellenzéki forradalmárokat pénzelte, hanem az épp (elég tartósan) hatalmon lévő forradalmárokat. Míg a németek két kapura játszottak. Pénzelték az ellenzéket és kiképzőket is küldtek hozzájuk, míg a regnáló kormánynak nagyon szép ígéreteket tettek.
Az hogy a briteknek is jelen van tőkéjük az édeskevés a német akciókhoz képest. Egyrészt nekik is volt ott csinos tőkéjük, amit a mexikói forradalom negyedik szakaszának pénzelésére folytattak nyíltan. Előtte persze sunyiban is ment az akció, csak a Zimmermann távirat elfogása után bizonyíték is volt rá, amit a rákérdezésre maga Ziimmermann is Horn Gyulai magaslatokba emelkedett többször is.
Amúgy a blokád megszületéséig (meg csökkent mértékben utána is) kereskedtek a németekkel, de a britekkel a kulturális és gazdasági összefonódás is összehasonlíthatatlanul mélyebb volt akkoriban.
Másrészt a britek jobban rá voltak szorulva és gondolom ez az árakban is kifejezésre jutott.
"Ami szinte biztosan hadianyagot is szállított.
És ennek ellenére a németek elé küldték az utasokkal megrakott hajót."
Ja a németek elé egyenesen a Brit- szigetekre. Főleg hogy a korlátlan tengeralattjáró háborút némileg később hirdették meg. Szóval hogy úgyis lefogják lőni, az nem volt éppenséggel várható.
Viszont az emlegetett dolog meghirdetése után, a Brit-szigetek felé tartó minden vízi járművet lőttek, tökmindegy hogy halászhajó, motorcsónak luxusjacht vagy éppenséggel fegyverszállító konvoj. Ami az akkori és a nemzetközi jog szerint sem volt elfogadható ugyanakkor az USA civil és katonai szférájának sem esett jól (meg rakat egyéb semleges országnak szintén). Ezért egy darabig remélték hátha mégse, amikor meg süllyesztgették kitartóan a hajókat. Nem csak a fegyverszállítókat és hadianyag szállítókat, hanem mindet.
Csap éppenséggel az éhező brit katonáknak küldött kukorica elsüllyesztése, annak ellenére hogy az ellenséget szintén kellemetlenül érinti nem olyan meggyőző a közvélemény számára, mintha lőgyapotot temetnél a tenger mélyére.
"Megint csak annyit tudok mondani, hogy itt nem a németek voltak a genyók, hanem a jenkik."
Tehát egy jókora tengeri szakasz, ahol tényleges háború nem folyt hadiövezetté nyilvánítása az erkölcsös dolog?
Utána a válogatás nélkül való lelövése szintén az lenne?
Amúgy ezután nem csak az USA lépett be a háborúba, hanem a szintén semleges Brazília. Akiket szintén kellemetlenül érintett a mexikói forradalom, lévén hogy az ottaniak a Contestado felkelés gerilláit is finanszírozták. Ez a kettő elég volt hogy közös platformra kerüljön az USA-val. De lehet hogy a brazil kormány is tele volt cionistákkal, a fene tudja.
"Az USA nem a zsidók, nem is az utasszállító kilövése miatt, nem is az antanttal való kereskedés akadályozása (az csak az utolsó csepp volt a pohárban), hanem mert a túlfűtött ambíciók miatt német gyarmatot méghozzá igencsak agresszívat akartak építeni a szomszédságukban. Ahogy a kubai rakétaválság is mutatta, az ilyesmit a jenkik nem meglepő módon nem viselik túl jól."
"Német gyarmatot akartak létrehozni Mexikóban... ?
Még a te forrásod is csak arról ír, hogy az amerikaiak lefoglalására és elterelésére pénzelték a mexikóiakat, azért, hogy ha kitörne a háború Európában, akkor Amerika még csak véletlenül se pofázzon bele. Az tény, hogy ezt jól elcseszte a német külpolitika, mint szinte minden mást Bismarck visszavonulása után, de attól még egyáltalán nem akartak gyarmatot létrehozni Mexikóban."
Német gazdasági és politikai befolyási övezet egy bábkormánnyal, ha így jobban tetszik. Erre megvolt a forradalom előtt is a törekvés és alatta is. A gyarmat szó tényleg túlzás hisz katonailag nem ellenőrizték volna.
"És mégis milyen túlfűtött német ambíciókról beszélsz ? Könyörgöm, el ne kezdd azt a nótát, hogy a gaz németek már Vilmos uralkodása alatt fel akarták falni Európát meg ilyen zagyvaságokat, mert ezek úgy hülyeségek ahogy vannak."
De elkezdtem és Wilson szívét meg nagy szemű babbal akarta megenni, ezt fogom legközelebb nyilatkozni. Amúgy nem Európai kellett Vilmosnak hanem a gyarmatbirodalmak újrafelosztását szerette volna elérni, akár békés akár katonai eszközökkel.
Aminek racionális indoka nem sok volt, a megszerzett német gyarmatoknak a megszerzése nem volt kifizetendő. De a német imperializmus fényes bizonyítéka volt:
"Az meg, hogy az ellenséget hadianyaggal ellátó kereskedőhajók elsüllyesztését te ilyenekkel illeted, hogy "az csak az utolsó csepp volt a pohárban" meg hogy az csak pusztán kereskedelem volt, hát..."
Az volt, hisz ezért szakította meg a diplomáciai kapcsolatot a Német Császársággal, majd üzent neki hatnak.
És igen puszta kereskedelem volt az csupán.
Pénzért különböző javakat szállított amit a britek a blokád miatt nem tudtak beszerezni, ami bármi lehetett az élelmiszertől kezdve a ruhán át éppenséggel a hadianyagig.
De a német tengerészet nem a tartalom, hanem a földrajzi hely alapján szelektált a korlátlan tengeralattjáró meghirdetése után, ha ott volt akkor lőtte. De előtte sem törte magát kimondottan az utasszállítók biztonságáért.
Ja és erre még egy rövid reagálás:
"A brit vezetés tudta, hogy Amerikát be kell húzni a háborúba.
Noha az USA-nak különféle érdekei már így is voltak a háborúba való csatlakozásban, még nem volt hajlandó arra.
A Balfour-nyilatkozatot azért hozták meg a britek, mert arra számítottak, hogy ha támogatják egy izraeli zsidó állam létrehozását az antant győzelme esetén, akkor ezzel személyesen is érdekeltté teszik Wilson elnök tanácsadóit a háborúba való csatlakozásban."
A Balfour-nyilatkozatnak a lehetősége 1917 nyarán fogalmazódott meg és novemberbe született meg a végleges formája. A dolog szépséghibája csak annyi hogy az USA már február harmadikán megszakította a diplomáciai kapcsolatot a németekkel és április hatodikán hadba is lépett ellenük.
De már a semlegesség feladása 1916-ban megfogalmazódott és 1917 év elejére egyértelművé vált:
Akkor pedig a britek még éppen a franciákkal kötött titkos paktumukat csiszolgatták:
Szó volt a zsidókról, de nekem nem áll össze hogy akkor miért is a németek ellen lépett hadba elsőnek a jenki hadsereg? A török ellenőrzése alatt volt a terület és az ő lerohanásukra is lett volna dögivel indok:
Amiből később nem sok minden valósult meg pedig fölényesen nyerte meg az antant a háborút. Ha annyira fontos lett volna ott a zsidó állam, akkor csináltak volna ott egyet.
De azzal még kellett egy kicsit várni ezek szerint:
válasza:"Mi ezen a bealázás ?"
Az hogy előzetes informálódás nélkül (Mexikónak esze ágában sem volt belekeveredni a háborúba), elfogható és dekódolható formában küldtek egy olyan üzenetet ami magában elegendő casus belli volt. Ha ez nem diplomáciai fiaskó, akkor nem tudom mi az. A németek sejtették, hogy a totális tengeralattjáró-háborúhoz való visszatérés 1917 februárjában az USA hadbalépéséhez fog vezetni, ezért is küldték a táviratot. A Lusitania esete nem az első volt, az USA már azelőtt is többször tiltakozott a polgári hajók figyelmeztetés nélküli torpedózása mögött. A németek tudták mivel játszanak, kockáztattak és ezüsttálcán kínálták az ürügyet a hadüzenethez.
Egyébként kevered az időpontokat, a keleti front 1918 februárjában omlott be, miután Trockij meghirdette a se háború, se béke elvet és márciusban kötöttek különbékét. Az USA egy évvel korábban, 1917 áprilisában üzent hadat.
válasza:"Ja a németek elé egyenesen a Brit- szigetekre."
A Lusitaniát például Írország közelében süllyesztették el.
"Főleg hogy a korlátlan tengeralattjáró háborút némileg később hirdették meg. Szóval hogy úgyis lefogják lőni, az nem volt éppenséggel várható."
Lusitania előtt is meglékeltek utasszállító (és csempész) hajókat, szóval speciel a Lusitania elsüllyesztése nagyon is várható volt.
Meg úgy gondolom az első ilyen eset után az összes többi ilyen hajó elsüllyesztése is.
Meg mellesleg előre figyelmeztették a jenkiket arról, hogy utasszállító csempészhajók ne várjanak kegyelemre.
"Viszont az emlegetett dolog meghirdetése után, a Brit-szigetek felé tartó minden vízi járművet lőttek, tökmindegy hogy halászhajó, motorcsónak luxusjacht vagy éppenséggel fegyverszállító konvoj."
De nem érted, ha köztudomású tény volt, hogy az utasszállítók fegyvereket és más hadianyagokat csempésznek Angliának, akkor itt rohadtul nem a krautok a hunyók, hanem azok, akik a saját állampolgáraikat is képesek voltak feláldozni egy kis profit reményében ?
Az meg, hogy a korlátlan tengeralattjáró-háború meghirdetése utáni áldozatokat is mindenképp a németek rovására akarod írni, az végképp abszurd.
"ugyanakkor az USA civil és katonai szférájának sem esett jól (meg rakat egyéb semleges országnak szintén)."
Az ellenség tömése hadianyaggal meg nyilván a központi hatalmak civil és katonai szférájának nem esett jól.
És ? Persze, nyilvánvaló, hogy ez is csak olaj volt a tűzre, de ne kezdjünk erkölcsöt oktatni, ha lehet.
"Tehát egy jókora tengeri szakasz, ahol tényleges háború nem folyt hadiövezetté nyilvánítása az erkölcsös dolog?
Utána a válogatás nélkül való lelövése szintén az lenne?"
Civilek gyilkolása sosem volt erkölcsös dolog, de azok hadszíntérre vetése a profit reményében az USA részéről legalább annyira erkölcstelen.
"Amúgy ezután nem csak az USA lépett be a háborúba, hanem a szintén semleges Brazília. Akiket szintén kellemetlenül érintett a mexikói forradalom, lévén hogy az ottaniak a Contestado felkelés gerilláit is finanszírozták."
Wikipédia egy szót nem ír német befolyásról a brazíliai történések mögött. Erre azért dobhatnál pár linket.
"Német gazdasági és politikai befolyási övezet egy bábkormánnyal, ha így jobban tetszik. Erre megvolt a forradalom előtt is a törekvés és alatta is. A gyarmat szó tényleg túlzás hisz katonailag nem ellenőrizték volna."
A forrásod annyit írt, hogy Németország egy Amerika-ellenes Mexikói kormánnyal kívánta elterelni az USA figyelmét az európai eseményektől.
"Amúgy nem Európai kellett Vilmosnak hanem a gyarmatbirodalmak újrafelosztását szerette volna elérni, akár békés akár katonai eszközökkel."
Az lehet, de a háború nem emiatt tört ki.
Mellesleg a gyarmatfalási tervekre a Septemberprogramm-on kívül miféle bizonyítékok vannak ?
Egyébként az sem bizonyíték amellett, hogy Németország eleve ezen tervekért ment háborúba, mivel azt a háború kirobbanása után hozta össze von Bethmann-Hollweg egy rakat német nagykutyával, és sosem adoptálták mint hivatalos tervet.
"Aminek racionális indoka nem sok volt, a megszerzett német gyarmatoknak a megszerzése nem volt kifizetendő."
Azok az apró kis nyamvadt gyarmatok, melyektől már Bismarck is meg akart szabadulni, valóban gazdasági terhet jelentettek Németország számára.
Ám gondolom ez csak a német "gyarmatbirodalom" nevetséges nagysága miatt volt így.
A francia és angol gyarmatbirodalmak kétlem, hogy veszteségesek lettek volna...
"Az volt, hisz ezért szakította meg a diplomáciai kapcsolatot a Német Császársággal, majd üzent neki hatnak.
És igen puszta kereskedelem volt az csupán."
Puszta kereskedelem ami aláásta a központi hatalmak katonáinak eredményeit.
"De a német tengerészet nem a tartalom, hanem a földrajzi hely alapján szelektált a korlátlan tengeralattjáró meghirdetése után, ha ott volt akkor lőtte."
És mégis hogy a fenébe döntik majd el szerinted minden egyes hajó szállítmányáról, hogy micsoda ?
A német haditengerészetnek jó oka volt feltételezni, hogy minden egyes hajó Angliát megsegítő élelmiszerrel vagy hadianyaggal megpakolva tart a Brit-szigetek felé.
"De előtte sem törte magát kimondottan az utasszállítók biztonságáért."
Talán ha nem lett volna köztudomású, hogy az utasszállítók hadianyagot is szállítanak, akkor nem lett volna szükség azok kifüstölésére.
Ennyire egyszerű a dolog.
Vagy szerinted a gaz krautjunkerek szórakozásból gyilkoltak civileket ?
"A Balfour-nyilatkozatnak a lehetősége 1917 nyarán fogalmazódott meg és novemberbe született meg a végleges formája. A dolog szépséghibája csak annyi hogy az USA már február harmadikán megszakította a diplomáciai kapcsolatot a németekkel és április hatodikán hadba is lépett ellenük."
Ja, csak azt ahogy az általad linkelt Wikipédia cikkek is állítják, a cionistáknak már előtte fűt-fát összeígérgettek a háború korai éveiben is, ennek csupán a csúcsa volt a Balfour-nyilatkozat.
"Szó volt a zsidókról, de nekem nem áll össze hogy akkor miért is a németek ellen lépett hadba elsőnek a jenki hadsereg? A török ellenőrzése alatt volt a terület és az ő lerohanásukra is lett volna dögivel indok"
Hja, csak nyilván ha a németeket kilövik, akkor az omladozó oszmánokból lecsípni egy-két földterületet már nem lenne akkora kihívás.
"Ha annyira fontos lett volna ott a zsidó állam, akkor csináltak volna ott egyet."
Az lehet, hogy az antant igazándiból tett magasra a zsidó állam létrehozására, de attól még a cionistáknak ígérgettek mindenfélét. Szerinted miért tették ezt ? Brahiból ?
"A németek sejtették, hogy a totális tengeralattjáró-háborúhoz való visszatérés 1917 februárjában az USA hadbalépéséhez fog vezetni, ezért is küldték a táviratot."
Miért is lenne Németországnak érdeke az, hogy az USA belépjen a háborúba ? Nekem nem áll össze a kép.
"A Lusitania esete nem az első volt, az USA már azelőtt is többször tiltakozott a polgári hajók figyelmeztetés nélküli torpedózása mögött."
Nem figyelmeztetés nélkül történt. Idézet a Wikipédiáról:
"A németek a hajó elsüllyesztése után arra hivatkoztak, hogy felfegyverzett kereskedelmi hajóként a Lusitania nem tarthatott igényt polgári elbánásra. A hajó utasait előzetesen, fizetett újsághirdetésekben figyelmeztették."
Le kéne már erről szállni, hogy a vérengző krautok brahiból civileket gyilkoltak.
"Egyébként kevered az időpontokat, a keleti front 1918 februárjában omlott be, miután Trockij meghirdette a se háború, se béke elvet és márciusban kötöttek különbékét. Az USA egy évvel korábban, 1917 áprilisában üzent hadat."
Ja, valóban benéztem, de te is, mert 1917 novemberében a kommunisták már visszavonulót fújtak, az év végén meg már fegyverszünetet is kötöttek. Mindegy, részletkérdés.
"Bolond vagy te! Es meg forogsz is."
Kettőnk közül itt legfeljebb te vagy a bolond, aki százezres Bizánc ellen 7. században lázadozó zsidó seregről fantáziál meg mindenféle 16. századi palesztinai zsidó többséget bizonyító dokumentumokról, amiket a mai napig se te, se a kis barátod nem tudtatok felmutatni.
Lehet, hogy most ebben a témában benéztem ezt-azt, de én legalább elismerem, hogy részben hülyeséget beszéltem (legalábbis az orosz kiesés/amerikai csatlakozás/Balfour-nyilatkozat trió időrendiségét illetően), veled ellentétben.
válasza:Nem érzem úgy hogy sok értelme van, de azért mégis elküldöm ezt az üzenetet.
"A Lusitaniát például Írország közelében süllyesztették el."
Páratlan történelemtudásod mellett földrajzi ismereteid újszerű és unortodox módjáról is tanúbizonyságot tettél.
De hogy nem maradj kétségek között azért:
"Lusitania előtt is meglékeltek utasszállító (és csempész) hajókat, szóval speciel a Lusitania elsüllyesztése nagyon is várható volt.
Meg úgy gondolom az első ilyen eset után az összes többi ilyen hajó elsüllyesztése is.
Meg mellesleg előre figyelmeztették a jenkiket arról, hogy utasszállító csempészhajók ne várjanak kegyelemre."
Persze ez már így megy. Közlöm az akaratomat és ha nem teljesítik, lövök mindenre ami a szemem elé kerül. Hisz nem tudnak meggyőződni arról hogy mi is van rajta, de bármi lehet így fő az elővigyázatosság. Mindössze csak a hajózásról és tengeri háborúkról hozott nemzetközi egyezményeket vették következetesen semmibe a németek:
Hacsak nem feltételezed hogy (többnyire csak lövegtalapzattal rendelkező) kereskedelmi hajókkal vadásztak volna tengeralattjárókra.
De ettől függetlenül még mindig nem értem hogy az USA-nak a Németország által összegrundolt gazdasági blokádba miért kellett volna belecsatlakoznia. Vagy a többi semleges országnak. Nem volt a németeknek a legkisebb jogalapja se arra, hogy semleges zászló alatt utazó kereskedelmi hajókra lövöldözzenek.
"De nem érted, ha köztudomású tény volt, hogy az utasszállítók fegyvereket és más hadianyagokat csempésznek Angliának, akkor itt rohadtul nem a krautok a hunyók, hanem azok, akik a saját állampolgáraikat is képesek voltak feláldozni egy kis profit reményében ?
Az meg, hogy a korlátlan tengeralattjáró-háború meghirdetése utáni áldozatokat is mindenképp a németek rovására akarod írni, az végképp abszurd."
Köztudomású tény... Nabazzeg azért ennél még a németjeid is védhetőbb indoklást találtak a dologra. Csak az a probléma hogy nem igaz. Kivéve persze, ha az utasokat élelmiszereket, luxuscikkeket, nyersanyagokat meg úgy általában minden hadianyagnak tekinthetünk. Úgy biztos.
De ha tele vannak hadianyaggal arról is rendelkeztek Hágában hogy mit kell tenni.
Az ilyen kereskedőhajót (bár semleges hajónál ezt sem nagyon lehet megcsinálni) kivezettetik a német fennhatóságú kikötőkbe és ott kipakol, vagy pedig az utasokat valamilyen biztonságos helyre rakják (másik hajóra/hajókra vagy a partra) és utána süllyesztik el a hajót.
Ja és említettem már hogy a britek nem lövöldözték le a balti és északi államok kereskedőhajóit, mert azok meg a németeket segítették hadianyaggal és minden más egyébbel amit csak exportálni bírtak?
"Az ellenség tömése hadianyaggal meg nyilván a központi hatalmak civil és katonai szférájának nem esett jól.
És ? Persze, nyilvánvaló, hogy ez is csak olaj volt a tűzre, de ne kezdjünk erkölcsöt oktatni, ha lehet."
Nem oktatok, csak ha a hajóidat lövöldözik annak hadüzenet a vége, mert az érdekei (anyagi és az állampolgáraiké egyaránt) sérülnek. Németország is kifejezhette volna így nem tetszését, csak hülyeség lett volna. A hadijogot és a nemzetközi egyezményeket nem a jenkik szegték meg, hanem a németek. Meg az ígéretüket is hisz a Lusitania esete után szabadkoztak, hogy ilyen már pedig többet nem fog előfordulni.
Ezért az USA felháborodása jogos volt, míg a németeké szintén érthető csak annak semmilyen jogi alapja nem volt. Csak tudod a vaktában lövöldözés nem a konfliktuskezelés legjobb módja, arra van néhány egyéb módszer. Például a diplomácia.
Valamint az antant nem lőtt semleges hajókat, mik a központi hatalmakat támogatták.
"Civilek gyilkolása sosem volt erkölcsös dolog, de azok hadszíntérre vetése a profit reményében az USA részéről legalább annyira erkölcstelen."
Nem ők tették azzá. A német tengeralattjáró blokád elsődleges célja az volt, hogy a briteket elvágják a gyarmatbirodalmuktól. Másodsorban csak hogy az egyéb kereskedelemtől.
A kereskedés megszüntetése azonkívül hogy anyagilag kellemetlen lett volna számára (évi 170 millió dolcsit bukott vele a szövetségi állam akkori árfolyamon), de facto legitimálta volna a Német Birodalom és minden későbbi lekövető ilyesfajta akciót.
"Wikipédia egy szót nem ír német befolyásról a brazíliai történések mögött. Erre azért dobhatnál pár linket."
Nem német, hanem a mexikói akit a németek támogattak. Arra pedig adtam linket, vannak benne forráshivatkozások és jegyzetek azokat is el lehet olvasni, ha ne világos a dolog. De a brazilokat alapvetően jobban érdekelték a tengeri folyamatok lévén, hogy nekik szinte kizárólag csak Európával kisebb mértékben meg az Egyesült Államokkal zajlott a kereskedelmük.
"A forrásod annyit írt, hogy Németország egy Amerika-ellenes Mexikói kormánnyal kívánta elterelni az USA figyelmét az európai eseményektől."
Utána meg kiviszi a tőkéjét, a kint lévő embereit az országból és az általa megerősített Mexikóban rejlő lehetőségeket hagyja a fenébe? Ezt komolyan gondolod, vagy ennyire túldimenzionálod a németeket.
"Az lehet, de a háború nem emiatt tört ki.
Mellesleg a gyarmatfalási tervekre a Septemberprogramm-on kívül miféle bizonyítékok vannak ?
Egyébként az sem bizonyíték amellett, hogy Németország eleve ezen tervekért ment háborúba, mivel azt a háború kirobbanása után hozta össze von Bethmann-Hollweg egy rakat német nagykutyával, és sosem adoptálták mint hivatalos tervet. "
Miért robbant ki a világháború, ha nem az erőviszonyok megváltoztatásának kísérletéért? A trónörökös lelövése egy remek ürügy volt arra, hogy az előzetesen összeeszkábált szövetségi rendszerek elkezdhessenek egy háborút.
Nagyon leegyszerűsítve. A Monarchiának kellett a Balkán ami az oroszok befolyási övezete volt, miután kifacsarta az oszmánok kezéből.
Az oroszok miatt belépett Párizs is az 1893-as szövetségi egyezmény akik feltételezték hogy miattuk a németek is beszállnak a partiba, akiken jól revansot vehettek tükörtermi performanszért, meg úgy általában a német erősödésnek írmagja se maradjon. A németek viszont igényt tartottak a francia gyarmatokra:
ww.rubicon.hu/magyar/oldalak/1911_majus_21_kirobban_a_masodik_marokkoi_valsag/
Különben is segítséget kért tőlük a Monarchia, az oroszok ellen, így tökéletes ürügy volt a belépésre. A britek hezitáltak egy rövid ideig majd beléptek az antant oldalán. A törökök, hogy az oroszokon revanst vegyen beléptek a központi hatalmak oldalán. Japán a csendes óceáni terjeszkedése (Vilmos Császár terület kibővítése és Indonézia környékén való hadgyakorlatozás) miatt a németeknek szintén hadat üzent nekik.
"Azok az apró kis nyamvadt gyarmatok, melyektől már Bismarck is meg akart szabadulni, valóban gazdasági terhet jelentettek Németország számára.
Ám gondolom ez csak a német "gyarmatbirodalom" nevetséges nagysága miatt volt így.
A francia és angol gyarmatbirodalmak kétlem, hogy veszteségesek lettek volna... "
Nem volt nyamvadt, csak épp (akkor épp kitermelhető/hasznosítható) nyersanyagban szegény, de lakosban és viszályokban gazdag:
Ellentétben a brit birodalommal. A franciáknak bár jobb volt az egyenlegük a németeknél, de összességében mégis negatív volt a ceh. Ami némileg javult miután a közel-keleten is szereztek gyarmatokat.
"Puszta kereskedelem ami aláásta a központi hatalmak katonáinak eredményeit."
Elmorzsoltam értük néhány könnycseppet. Ezért tényleg érdemes civileket ölni. Hisz nem szégyellik pótolni a háború pusztításait. Úgy látom továbbra sem érted hogy mi a baj azzal, ha harmadik félnek lövik ki sorozatosan a civil hajóit.
"És mégis hogy a fenébe döntik majd el szerinted minden egyes hajó szállítmányáról, hogy micsoda ?
A német haditengerészetnek jó oka volt feltételezni, hogy minden egyes hajó Angliát megsegítő élelmiszerrel vagy hadianyaggal megpakolva tart a Brit-szigetek felé."
Hát igen mert békeidőben nem volt divat az élelmiszer szállítás. Mondom ha a békeidőben is használt terméket háborús cikkeknek tekinted, akkor tényleg a logikád szerint legalizált bárkinek a lelövése. Csak tudod ott voltak azok a nemzetközi egyezmények, amik megszabták hogy hogyan is lehet meggyőződni róla :
Írtam fentebb, az először kérdezünk és aztán lövünk módszer felettébb hatékony erre. Ha megtagadják a válaszadást, még mindig fel lehet szólítani őket a rakomány megmutatására, utasok átszállítására, vagy pedig a legközelebbi kikötőben való kikötésre. Ha ez sem jön be akkor lehet süllyesztgetni.
Persze kilőni egyből egyszerűbb, csak az utána való magyarázkodás bonyolultabb mint a fentebb vázol módszer.
"Talán ha nem lett volna köztudomású, hogy az utasszállítók hadianyagot is szállítanak, akkor nem lett volna szükség azok kifüstölésére.
Ennyire egyszerű a dolog.
Vagy szerinted a gaz krautjunkerek szórakozásból gyilkoltak civileket?"
Nem, de háborúban elég kevés anyagot lehet nem hadianyagnak minősíteni. Hisz se vegyszereket, se élelmiszert, se nyersanyagokat, se utasokat (mi van ha deszantosok, vagy csak szabadságon lévő ellenséges katonák a nyomorultak?) nem lehet szállítani. Másrészt a nemzetközi egyezmények megszegésére ez elég sovány indok, főleg hogy a szakszerű eljárás is megvolt rá.
"Ja, csak azt ahogy az általad linkelt Wikipédia cikkek is állítják, a cionistáknak már előtte fűt-fát összeígérgettek a háború korai éveiben is, ennek csupán a csúcsa volt a Balfour-nyilatkozat."
Ja az informális megbeszélések a franciák és az angolok között, tényleg a cionistáknak való ígérgetések.
"Hja, csak nyilván ha a németeket kilövik, akkor az omladozó oszmánokból lecsípni egy-két földterületet már nem lenne akkora kihívás."
Nem érted.
Minek kellett volna ahhoz kihívni a németeket, hogy megszerezzék Izrael területét? Két hónap alatt letarolják az oszmánokat (amiből másfél hónap a sorozás lett volna a jenkiknél), a németek nem nyitnak(akkor még) harmadik frontot mert nem bírják, kötnek gyorsan egy külön békét a törökökkel és meg is van a jenkiknek Izrael meg még némi bónusz is. Nem értem hogy ehhez minek kellettek ehhez az európai szereplők a képbe. Az USA elég nagy fiú, főleg a világuraló árnyékormányos zsidóival együtt, hogy egyedül tárgyalgathasson. Utána meg továbbra sem háborúzik Németországgal, hisz szerinted a másik két esemény, amit a hivatalos történészek elismernek az smafu.
De remélem elmagyarázod minek kell Anglia és Franciaország a képbe, akiknek nincs akkor még befolyásuk túl sok a Közel-keleten (az pont a VH után lódul meg), a gazdasági meg katonai fedezetet meg a jenkik bőségesen tudják biztosítani segítség nélkül is.
Ha Wilson tanácsadóinak annyira fontos lett volna ez, magát az emberi jogok védelmezőjének tartó elnököt két perc alatt meggyőzik arról hogy az örmények népirtása miatt be kell avatkozni, de sürgősen.
Kettőnk közül valakit nagyon hülyének nézel, ha ezt akarod rám tukmálni.
válasza:De most tényleg, vegyük már komolyan egymást:
"Miért is lenne Németországnak érdeke az, hogy az USA belépjen a háborúba?"
Nem volt érdeke, annak ellenére tértek vissza a totális tengeralattjáró-háborúhoz, hogy lehetett várni miatta az USA hadbalépését. Kockáztattak vagy azt remélték, hogy a nyereség nagyobb lesz.
"A hajó utasait előzetesen, fizetett újsághirdetésekben figyelmeztették."
A figyelmeztetés nem azt jelenti, hogy az Allgemeine Zeitung ötödik oldalán feladnak egy hirdetést, hanem hogy mielőtt kilövi a torpedót vagy lőni kezd az ágyúval hagy időt, hogy az utasok mentőcsónakba szálljanak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!