A nyugati hatalmakat miért csak a náci Németország terjeszkedése zavarta, a Szovjetunióé miért nem? A Szovjetuniónak miért nem üzentek hadat?

Kedves 13:45-ös!

Történelem terén elég szelektív a tudásod:

"A lengyel, finn, balti területek korábban évszázadokig orosz területek voltak, így ez tekinthető egyfajta visszafoglalásnak. (Mondjuk túl nagy szükségük nem volt rá)"

- Ilyen alapon pontosan ennyi - sőt, több - jogalapunk volt nekünk is a revízióra, hiszen ezt nálunk legfőképp az etnikai viszonyok indokolták, a történelmi háttér mellett.

Kettő: a németek ugyanúgy csak "visszafoglalták" a korábban az ő birtokukban volt Lengyelországot. Ez tehát nem indok. Ausztria és a Szudéta-vidék pedig etnikailag homogén német nyelvterület volt.

Tehát megint csak sántít a magyarázkodás.

19:28

"Ausztria és a Szudéta-vidék pedig etnikailag homogén német nyelvterület volt. "

Maradék-Csehország viszont már nem, Hitler a legnagyobb baklövését alighanem akkor követte el, amikor személyes gyűlölete okán bemasírozott Prágába 1939. március 15-én.

Azt még elnézték neki a nagyhatalmak. Inkább lemondtak korábbi szövetségesükről, mint hogy lépniük kelljen valamit.

Majd csak fél évvel később, Lengyelország lerohanásakor üzentek hadat Németországnak - azt azonban két hatalom támadta meg, együtt. A Szovjetuniónál ennek mégsem volt következménye.

00:32

"Azt még elnézték neki a nagyhatalmak. Inkább lemondtak korábbi szövetségesükről, mint hogy lépniük kelljen valamit. "

Viszont ennek következtében nem nézték el aztán a lengyel ügyet, ami végül a világháborúhoz vezetett. Ha Hitler nem vonul be Csehországba, akkor Lengyelország miatt bizonyosan nem keveredtek volna a nyugati nagyhatalmak háborúba Németországgal.

"Majd csak fél évvel később, Lengyelország lerohanásakor üzentek hadat Németországnak - azt azonban két hatalom támadta meg, együtt. A Szovjetuniónál ennek mégsem volt következménye."

Azért, mert a lengyeleknek adott brit-francia garanciavállalás csak német támadás esetére vonatkozott. Azt sem lett volna szabad beváltani egyébként.

Hitler kifejezetten ügyes politikával sorozatosan megszegte az első vh. után rádiktált békeszerződést.

A Ruhr vidékre, a demilitarizált övezetbe való bevonulást az angolok jogosnak találták, csak a franciák berzenkedtek.

Sokkal jobban tartottak Mussolinitől.

Az Anschluss miatt túl sokat nem szólhattak, főleg, mert az olaszok is hozzájárultak, de azért rossz néven vették.

A Szudéták visszacsatolásánál is az angolok voltak a mérvadók, úgy érezték, valóban jár a németeknek.

Sehogyan sem akartak háborút.

Amikor Csehszlovákiát kettévágta Hitler, akkor már nagyon idegesek voltak, de Hitler bizonyos formákat betartott és a csehek miatt sem akartak háborút, de már mozgósításba, fegyverkezésbe kezdtek a nyugatiak.

Sztálin is ideges volt, szövetséget ajánlott a nyugatnak, de amikor ez nem jött létre inkább Hitlerrel kötött meg nem támadási szerződést, aminek hatására Németország nekirontott a lengyeleknek. Mivel ekkor már erre számítva a lengyelek szövetséget kötöttek az angol-francia féllel, a háború kirobbant a németekkel szemben, de csak elméletben, mert az angolok nem készültek erre és nélkülük a franciák sem voltak túl bátrak.

Az oroszok nem azonnal, csak egy idő után vonultak be Lengyelországba, harcok alig voltak, mert a lengyelek a német támadásra reagáltak és már padlóra kerültek.

Sztálin sunyi volt, de indoklását elfogadták, hiszen ekkor már Lengyelország jórészt le volt verve és nem akarták a szövetségesek a németeket az oroszokkal egy táborba kényszeríteni.

Bizonyos józanság előfordult még ekkor is, pl.: a Japánok sem harcoltak az oroszokkal, hiába voltak később a tengelyben a németek szövetségesei.

A SZU. baltikumi terjeszkedése alatt már kábult volt a diplomácia világa és velük egyébként sem volt semmi szerződésük az angoloknak, ezért a maguk bajával törődtek.

Még igazából ekkor is csak 90 % volt a háború esélye, sokan reménykedtek még a békében, de már készültek a harcra.

A téli háborúban az oroszok túl kevés erővel támadtak a finnekre, lenézték őket és a kis ország hősies harca lehetővé tette a diplomáciának, hogy Sztálinra nyomást gyakoroljon, mivel időt kaptak erre. Sztálin visszakozott és békét kötött, mert ha nem teszi, előfordulhatott volna, hogy esetleg a németekkel tűzszünetet kötnek és neki viszont felelnie kell az agresszióért.

A többi már történelem, Dánia, Norvégia után A németek legázolták Hollandiát, majd a belga francia határ mellett a tengerig nyomultak, elvágva a Belgiumban rekedt francia és angol erőket, akik két tűz közé szorultak.

Bár az angolok nagy részét sikerült kimenteni, a franciák vesztesége döntő volt, többé nem állhattak ellent.

Több békekötési tapogatózás volt még ekkor is, de már ez nem volt lehetséges, még Hess útja sem hozhatott eredményt, hiszen a franciák veresége után már folytak az angliai légitámadások.

A SZU.-val pedig valóban kényszerből kötöttek szövetséget, már említették, az ellenségem ellensége a barátom elv alapján. Ez a szövetség, mint köztudott, a háború után fel is bomlott.

Nagyjából ez történt és az esetek arra mutatnak, hogy Hitler túlságosan lenézte a nyugati diplomáciát, amit sorozatosan provokált, de azok mégsem tettek ellene semmit, mert el akartak kerülni egy 1. vh. méretű háborút, amely végül mégsem volt lehetséges.

Valójában már az akkori szerződések is mutattak arra, hogy amint azt Foch marsall megmondta, az igazságtalan békeszerződés csak 20 év fegyverszünetet jelent a világnak, de természetesen ehhez kellett később Hitler agresszív politikája is.

Jaltában pedig felosztották a világot, ezáltal megpróbálták elkerülni a következő konfliktust, ami úgy tűnik sikerült is, bár ennek mi is és más országok is megitták(tuk) a levét.

A nyugati diplomácia nem mindig volt olyan helyzetben, hogy diktálhatta volna a jövőt, kompromisszumokat kötöttek, először a Nácikkal, végül az oroszokkal a béke érdekében.

"Viszont ennek következtében nem nézték el aztán a lengyel ügyet, ami végül a világháborúhoz vezetett. Ha Hitler nem vonul be Csehországba, akkor Lengyelország miatt bizonyosan nem keveredtek volna a nyugati nagyhatalmak háborúba Németországgal."

- Ez csak feltételezgetés és találgatás. Szubjektív vélemény, ami tudományos igényű érvelésben nem használható.

"Majd csak fél évvel később, Lengyelország lerohanásakor üzentek hadat Németországnak - azt azonban két hatalom támadta meg, együtt. A Szovjetuniónál ennek mégsem volt következménye.

-> Azért, mert a lengyeleknek adott brit-francia garanciavállalás csak német támadás esetére vonatkozott."

- Nem ismerem a megállapodás szövegét, de ha ez így volt, az már önmagában torz vonás.

"Azt sem lett volna szabad beváltani egyébként."

- Meddig kellett volna hagyni elmenni Németországot?

10:26

"- Ez csak feltételezgetés és találgatás. "

Nem feltételezés, nem találgatás. Tény. Hitler fél évvel korábbi ígérete ellnére ("Mi nem akarunk cseheket!") felrúgta a müncheni szerződést és bolondot csinált Chamberlainből az egész világ előtt. Erre adott átgondolatlan és buta válasz volt a lengyeleknek adott brit garancia. Amelyről az első pillanatban is tudni lehetett, hogy beválthatatlan, ugyanis sem az angolok, sem a franciák nem tudnak adott esetben semmiféle segítséget nyújtani a lengyeleknek.

"- Meddig kellett volna hagyni elmenni Németországot?"

Az a legviccesebb, hogy a lengyeleknek benyújtott német követelések (Danzig, korridor) jogosságáról maguk a britek, franciák is meg voltak győződve :)

Mi lett volna a legrosszabb eshetőség, ha hagyják Hitlert kelet felé terjeszkedni? Egy német-szovjet háború.