Montenegró leválás "szerb trianon"?

"Viszont ezt a szerbek fele-részt saját maguknak köszönhetik"

A mi Trianonunkat nem magunknak köszönhetjük? De most komolyan.

Mert lehet azzal magyarázni, hogy közel voltunk Németországhoz, meg nem lehetett mit csinálni, de a lengyelek küzdöttek, a csehek küzdöttek, a franciák, a hollandok, a belgák, a norvégok, a dánok, még talán a luxemburgiak is. Mármint fizikailag értem. Magyarország 1940 november 20-án csatlakozott a tengelyhatalmakhoz. Megérte?

Lehet legyalulták volna az országot a németek, ha nem csatlakozunk, ahogy tették a felsorolt többi országgal. De végül mégis ők álltak a győztes oldalon.

Ráadásul mi még ki se tudtunk ugrani, mint a románok. Mondjuk azt legalább megpróbáltuk.

Elfelejted, hogy a kortársak nem láthatták előre az eseményeket. A monarchia számára Németország volt a természetes szövetséges, és akkoriban a legtöbb ember (még az antant hatalmak is) német győzelmet tartottak valósínűbbnek.

A második világháborúban pedig azért a tengelyhatalmakhoz csatlakoztunk, mert csak ők támogattak minket a revíziós törekvésekben - akkoriban az volt a központi kérdés.

Nincs itt valami alapvető félreértés?

Magyarország több, mint 1000 éve egy közigazgatás volt (leszámítva a török megszállást, illetve következményeként az erdélyi fejedelemségeket), annak ellenére, hogy soknemzetiségűnek számított. Ezt szüntette meg Trianon, a nagyhatalmak érdekpolitikája miatt.

Jugoszlávia viszont - éppen a régi Magyarország szétdarabolásának indokaival ellentétben - az I. világháború után alakult meg. Montenegró, Horvátország, Szlovénia, stb. soha nem volt szerb közigazgatás, hanem "jugoszláv". Csak Jugoszlávia felbomlása utáni maradékban volt szerb közigazgatás - formailag. Tehát Montenegró, Koszovó, stb. fájhat nagyon a szerbeknek, de se formailag, se tartalmilag nem vonható párhuzam a magyar eseményekkel.

Világos, világos persze. Csak sok ember nem bírja felfogni, ahogy manapság sem tudják más témát illetően felfogni az emberek, hogy MI SZARTUK EL!

Lehet jobbnak tűnt, de nem jött be, vesztettünk. És a vesztesekkel azt csinálják, amit csináltak.

Mindig másokat okoltunk és okolunk, ma is és akkor is. Emellett mindig a múltba nézünk, már szinte abban élünk. Mondjuk én nem, inkább csak az átlag magyarról beszélek. Bár már átsiklottam egy másik témába.