A Szovjetunió miért tarthatta meg a hódításait?

"Sztálin a Szovjetuniót védte és biztosította be azzal a paktummal..."

Ez volt a szovjet propaganda.

Németország 1939 augusztusában semmiféle fenyegetést nem jelentett a Szovjetunió számára. A Molotov-Ribbentrop-paktum nélkül Hitler még Lengyelország megtámadásába sem kezdhetett volna bele.

Sztálin tudatosan arra játszott, hogy Nyugat-Európa hatalmai között háború törjön ki, amelyek árnyékában ő keleten, a Hitlerrel kötött megállapodása révén lényegében vértelen terjeszkedésbe kezdhet (K-Lengyelország, Baltikum, Beszarábia, finn területek). Éppen Sztálin volt az, aki akkor már évek óta Hitler kegyeit kereste, és egyezséget szeretett volna kötni a nácikkal.

"Kicsit logikátlan nem gondolod, még Sztálintól is."

Ugyan már. Felejtsd el a sztálinista történelemkönyveket a "bölcs és előrelátó" Sztálin elvtársról.

Sztálin megkaphatta Hitlertől azt, amit az angoloktól és a franciáktól nem: K-Lengyelországot, a Baltikumot, Beszarábiát. Mindennek ez volt a lényege Sztálin szempontjából. A szovjetek tárgyalásai a britekkel és a franciákkal egyedül azt a célt szolgálták, hogy Hitlert rávegyék a Szovjetunióval való mielőbbi megegyezésre. Szovjet diplomáciai csatornákon már 1939 áprilisa óta folyamatosan érkeztek a jelzések Berlinbe a kétoldalú kapcsolatok normalizálásának és egy szélesebb körű együttműködés kialakításának felettébb kívánatos mivoltáról.

Sztálin a nyugati nagyhatalmakkal való tárgyalásai az időhúzást és a zsarolást szolgálták: bármiféle szovjet-brit-francia egyezségnek az lett volna az alapja, hogy a Vörös Hadsereg bevonulhat Lengyelország és a Baltikum területére egy esetleges németellenes háború esetén. Nyilvánvaló volt, hogy erre semmi esély, a lengyelek sohasem engedték volna be a területükre a szovjeteket. Nem véletlenül. Innentől a dolog értelmetlenné vált.

Ha Sztálin nem a hódításra játszott volna, akkor egyszerűen megtehette volna, hogy sem a németekkel, sem Londonnal és Párizzsal nem köt semmiféle megegyezést 1939 augusztusában. Hitler valószínűleg Lengyelországot sem merte volna lerohanni így.

"A háború után azt mondták, nem vesznek el senkitől sem területet"

Nem "mondtak" ilyet.

"Lengyelországot ugyan kárpótolták, de így is kisebb lett, mint a háború előtt"

A háború előtti Lengyelország keleti harmadában alig éltek lengyelek.

"Meg a szovjetek ugyanúgy hátbatámadták a lengyeleket."

A SZU nem támadta meg Lengyelországot, jó lenne már ezt végre megtanulni.

"Aztán mégis megtarthatták a lengyelektől elrabolt területeket, a balti államokat és besszarabiat is."

A balti államok annexióját pl. az USA és Franciao. soha nem ismerték el. Besszarábia visszacsatolása a SZU-hoz teljesen más kérdés.

"Sztálin megkaphatta Hitlertől azt, amit az angoloktól és a franciáktól nem: K-Lengyelországot, a Baltikumot, Beszarábiát. Mindennek ez volt a lényege Sztálin szempontjából. "

Biztos is, hogy a szovjet külpolitika "lényege" Besszarábia volt :)))

21:49

"A SZU nem támadta meg Lengyelországot, jó lenne már ezt végre megtanulni. "

Nem tanuljuk meg, mert hülyeség, akárhányszor is jössz ezzel elő, akkor is az marad.

22:01

"Lengyelországot pedig nem megtámadni akarta, hanem átvonulni rajta, ha a németek támadnának, ..."

A németeknek lehetőségük sem lett volna 1939-ben Lengyelországon át megtámadni a Szovjetuniót.

Sztálin ugyanolyan gátlástalan, hódító gazfickó volt, mint Hitler, hiába véditek mindketten.

"A britek ugyanis azt szerették volna, ha Hitler Sztálin ellen háborúzik."

A dolog úgy igaz, hogy az angolok és a franciák a szovjet expanzió veszélyét nagyobbnak gondolták, mint a nácik által jelentett fenyegetést. A britek még 1939 nyarán is egy angol-német megegyezéssel próbálkoztak, nem háború kirobbantásával.

"...a szerződésben felkínált területek pedig pont kapóra jöttek, hogy a Szovjetunió határait kitolják, ..."

Valójában épp ellenkezőleg sült el a dolog, épp a szovjetek kárára. Sztálin egy 3000 kilométeres közös német-szovjet határt hozott létre, és felszámolta azokat az ütközőállamokat, amelyek Németország és a Szovjetunió közé ékelődtek. Sok tízmillió szovjet civil és katona életébe került a "zseniális" Sztálin generalisszimusznak ez a "kis" tévedése.

A britek csak békét akartak Hitlerrel és azt, hogy a szovjetek ellen háborúzzon, a szövetséget Hitler elöltette.

Lengyelország nem létezett, mikor a szovjetek 17-én átlépték a határt.

A szovjet átvonulás Lengyelországon nem azért került szóba, mert arra számítottak, hogy Hitler a Szovjetuniót támadja meg (abszurd), hanem azért, mert tudták hogy Hitler előbb vagy utóbb megtámadja Lengyelországot és a szovjetek csak akkor tudnak segíteni, ha a lengyelek ebbe beleegyeznek. Ez így ahogy van, elhangzott az 0939 augusztusi tárgyalásokon, a szovjetek azt is elmondták milyen erőkkel segítenének és, hogy ezért mit várnak a franciáktól és britektől. Ők tétováztak, Sztálin előtt pedig már ott volt a német ajánlat.

Amit a területszerzésről mondasz, egyoldalú megközelítés. A határok kitolása pont arra volt elegendő, hogy mire a német villámháború elérte Moszkvát és Leningrádot, addigra teljesen kifulladt, mert többek között azoknak a terülteknek az elfoglalása során hatalmas veszteségeket szenvedtek (egyes hadosztályok állományának a felét). Mire Moszkvához értek, kifulladtak. Erre volt jó a határok kitolása.

"...a szövetséget Hitler elöltette. "

Pontosan tudjuk, hogy a szovjetek erőltették a dolgot. Hitlert csak azután kezdte érdekelni a dolog, miután felderengett neki, hogy a nyugati hatalmak nem maradnának tétlenek Lengyelország megtámadása esetén, Hitler pedig 1939-ben valóban nem óhajtott kétfrontos háborút kezdeni.

"Lengyelország nem létezett, mikor a szovjetek 17-én átlépték a határt. "

Attól, mert nyugaton harcban állt a németekkel, Lengyelország nem szublimálódott egyik pillanatról a másikra :)

"...az 0939 augusztusi tárgyalásokon, a szovjetek azt is elmondták milyen erőkkel segítenének és, hogy ezért mit várnak a franciáktól és britektől."

Sztálin lényegében ugyanazt kérte az angoloktól és franciáktól, amit végül Hitlertől kapott, kaphatott meg: K-Lengyelországot, és a Baltikumot. London és Párizs nyilvánvalóan nem egyezhetett bele olyan feltételekbe, amelyek a Vörös Hadsereg előrenyomulásával és szovjet expanzióval jártak volna. Felejtsük már el ezeket a nevetséges, szentimentális butaságokat a szovjetek önzetlen, baráti segítségnyújtásáról :)

"Amit a területszerzésről mondasz, egyoldalú megközelítés. "

Nem, ez a történet egyértelműen Lengyelország (amelyet talán Molotov a "Versailles-i béke fattyának" nevezett) felosztásáról, a térképről való letörléséről szólt, két aljas diktátor megegyezéseképpen.

"Mire Moszkvához értek, kifulladtak. Erre volt jó a határok kitolása."

Ezzel visszatértünk a kiindulóponthoz. Ha Sztálin nem járul hozzá Lengyelország felszámolásához a németeknek közös határ híján nem lett volna módjuk támadást indítani a Szovjetunió ellen, tehát semeddig sem jutottak volna szovjet területen. Pont.

Sztálin egyébként tanult a hibájából, a kelet-közép-európai szovjet csatlósállamok létrehozása 1945 után a háború előtti pufferzóna felújításának számított, ezúttal Moszkva számára.

Én nem a Sztálin és Hitler közötti szövetségről írtam. Azt mondtam, hogy a britekkel való szövetséget Hitler erőltette.

A 39 augusztusi tárgyalásról meg akárhogy csűrjük csavarjuk, csak azt lehet mondani, hogy a brit-francia duó nem is akart megegyezni, bármit is kért volna Sztálin. Csak nézd meg kik alkották a delegációt. Jelentéktelen figurák. Sztálin azért kötött megnemtámadási szerződést, mert időt akart nyerni, hogy felkészüljön. 1939-ben a szovjet hadsereg nem ért semmit éppen ezért lett volna szüksége a franciákra és a britekre Hitler ellen. A Baltikumot a németek ajánlották fel, sőt, később még Litvániáról is lemondtak, holott az eredeti szerződésben nem volt benne. Ha Sztálinnak annyira kellett volna, miért nem követelte már 39 augusztusában.

A háború kirobbanásához pont, hogy a szovjeteknek semmi közük. Ők csak magukat biztosították be, mikor az már elkerülhetetlen volt.