Igaz-e hogy Erdélyt a trianoni diktátum 100 évre itélte oda a románoknak?

Nem.

De van olyan értelmezés, hogy bizonyos idő után felül kell vizsgálni a szerződéseket, hát ezt nem fogják.

Részben igaz a dolog.

Ugyan nincs meghatározva, hogy meddig csatolják el a területeket, de az szerepelt a szerződésben, hogy legkorábban 100 év után lehet "megreklamálni", azaz legkorábban 100 évvel a megkötés után lehet legkorábban felülvizsgálatot kérni.

Az eredeti kérdésre: Nem, semmi ilyesmi nem volt a szerződésben, és - mint azt előttem már többen is megjegyezték - ma már a párizsi békeszerződés van érvényben, igy a kérdés okafogyott.

Az érdekesebb kérdés sztem. az, hogy mi jó lenne abban, ha visszakapnánk a Romániához csatolt területeket? Ezeken már a szerződéskor is abszolút (több mint 50%)többségben éltek a románok, ma pedig elsöprő többségben, igy ezt a román többséget kapnánk hozományul, akik nyilván rohadtul igazságtalannak éreznék, és rohadtul ellenállnának a magyar államhatalomnak. Erre mi jól "megreguláznánk" őket, azaz a szélsőségeseiket jól börtönbe csuknánk, a csendes többséget, pedig szépen elnyomnánk etnikai alapon. Igy szerintünk a világ rendje helyreállna, hiszen csak visszakapnák, amit ők(?) a magyaroknak adtak - legalábbis a mi elképzelésünk szerint. Fasza perspektiva, mi!?

Nem!A Trianoni Béke Szerződés 50 évre szolt!A határok

véglegesítése a II.Párizsi béke szerződésben történt meg.

Ez az eredetinél még kedvezőtlenebb volt számunkra.

joságos

14:23

"De azért a Székelyföld-Háromszék.Hargita.Maros- 80% feletti magyar lakossággal bír."

A Székelyföld ma is magyar többségű terület, ámde az etnikai Nagy-Románia közepén helyezkedik el. Nincs magyar többségű "összeköttetése" a Partiummal és nem is volt.

Kedves Reed!

Azért ez a "nem is volt magyar összeköttetés" megállapításod finoman szólva túlzás. A Mezőségben még most is vannak magyar többségű területek, Kalotaszeg pedig most is tömbmagyar terület (a kisebbik magyar tömbnek is szokták nevezni). Az Erdélyt nyugatról határoló vármegyék, Szatmár és Bihar az országcsonkolás előtt magyar többségű volt.

Most pedig idézek Kovács Alajos Erdély népesedési viszonyai című művéből:

"Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a Királyhágóninnen, az Alföldhöz csatlakozó magyarság és a székelység között egész láncolata van a Mezőségen, majd a Körös és a Szamos völgyén át a magyar falvaknak, amelyek összekötő kapcsot alkotnak a magyarság két települési területe között. Ez az összekötő kapocs olyan erős, hogy néhol, pl. Kolozs megye nádasmenti járásában, a magyarság többsége is emelkedik. Ezek a magyar falvak annak a nagy magyar nyelvterületnek a maradékai, amely a török világ előtt betöltötte Erdély egész középső részét és amelyet idővel a bevándorló oláhoknak szerencsés körülmények által elősegített áradata öntött el."

És mindez Trianon után íródott.