Kezdőoldal » Politika » Külföldi politika » Veszélyes Irán a világra? Ha...

Veszélyes Irán a világra? Ha igen, miért vagy ha nem akkor miért nem?

Figyelt kérdés
Úgy vettem észre mintha beindult volna Irán ellen egyfajta propaganda főleg az USA miatt. Gondolok itt Szaudi követ vagy ki a fene ellen elkövetett állítólagos iráni merényletre. Meg arra, hogy Irán atombombát gyárt Izrael és az USA ellen és még sorolhatnám...
2011. okt. 18. 20:08
1 2 3 4
 21/40 anonim ***** válasza:

"az USA-és Izrael pattog olyan országokban,ahol nem lenne keresnivalójuk"

Izrael a Jordan es a tenger kozul ki nem tette a labat, (meg akkor sem, amikor Izraelt KOZVETLENUL megtamadtak).

2011. okt. 19. 14:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/40 anonim ***** válasza:

tegnap 22:17


Törökország NATO tag, és Izrael hasonló viszonyok között visszaverte az arabokat 1969-ben.

2011. okt. 19. 14:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/40 anonim ***** válasza:
26%

Ugyan már.. Izrael gyakorlatilag Palesztinát teljes terrorban tartja, Libanont több alkalommal is megtámadta, nem tesznek semmit annak érdekében, hogy béke legyen a régióban, mitöbb Irán nagyon messze van földrajzilag Izraeltől.


Egy a bajuk nekik: Bebizonyosodott, hogy a legáltalánosabb primitív formájában nem életképes hosszú távon fennmaradni az, amit Izrael iszlám radikalizmusnak hív. Iránban egy olyan alternatíva valósult meg, ami egyszerre életképes akár igen hosszú távon is és mind e mellett kielégíti a muzulmánok igényeit is, mitöbb nem zárja ki az úgynevezett birodalmi szemléletet sem. Izrael egy iszlám egyesüléstől fél, melynek egy előhírnöke Irán. Úgy vélik, ha őt megtudják semmisíteni, akkor a muzulmán birodalom lehetőségét/lehetségességét tudják m,egsemmisíteni, melyet szűkségesnek tartanak fennmaradásuk érdekében...

2011. okt. 19. 17:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/40 anonim ***** válasza:
36%
Irán egy független, szuverén állam. Ellentétben az USA-val és Izraellel nem kezdeményez hódító háborúkat, nem próbálja a határain kívül terjeszteni a bigmekk-kóla "demokráciát" és még vallásszabadság is van arrafelé (zsidó közösségekkel!) addig, amíg az emberek nem sértik meg az uralkodó vallás tanait. Egy tradicionális, konzervatív, a hagyományokat és a múltat tisztelő, család- és hazacentrikus állam az iráni, ami csak a maga szuverénségéhez kötődő jogokkal szeretne élni. Az USA és a benne működő zsidó lobby felfoghatná végre, hogy nem ők sz@rták a spanyolviaszt és bizony nem elég szajkózni a toleranciát, hanem gyakorolni is kellene a folyamatos terror helyett.
2011. okt. 19. 21:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 25/40 anonim ***** válasza:
73%

17:40

Nem jartal soha Izraelben sem a alesztin teruleteken, azert beszelsz ilyen hulyesegeket. Az altalad terrornak nevezett szabadsah legszembetunobb peldajat lathattad pld tegnap, amikor mind Gazaban, mind Ramallaban nepunnepelyt rendezrek a gyilkosok kiszabadulasanak oromere.


Es hogy Izrael nem tesz semmit a beke erdekeben?!!!

Az oszloi szerzodes kereten belul beengedte Arafatot es bandajat Izraelbe 0 es amikor azok beerkeztek elso dolguk volt egy terrorhullam elinditasa.

Izrael ONKENT atadta a palesztinoknak Gazat, es egy csomo ZSIDO falut rombolt le.

Olmert meg a Siratofalat is felajanlotta Abu Mazennak aki erre "eltunt" es azota sem foltatja a targyalasokat.


Ami pedig Irany illeti:

"Bebizonyosodott, hogy a legáltalánosabb primitív formájában nem életképes hosszú távon fennmaradni az, amit Izrael iszlám radikalizmusnak hív. "

Tesseeeek?! Ki allitotta azt, hogy nem eletkepes, es mi bizonyosodott be, mikor, es ki bizonyitotta ?


"... iszlám egyesülés... melynek egy előhírnöke Irán. Úgy vélik, ha őt megtudják semmisíteni, akkor a muzulmán birodalom lehetőségét/lehetségességét tudják megsemmisíteni, melyet szűkségesnek tartanak fennmaradásuk érdekében..."


Tehat azt allitod, hogy Iran a muzulmán birodalmat akarja letrehozni (ami a zsidoknak nem tetszik). Tudod mit - a keresztenyeknek sem tetszik. Kulonosen azert nem, mert:

"Az iszlám Saria törvénye vonatkozik minden olyan földre, amit az iszlám erővel meghódított, midőn a muszlimok ezeket a földeket a muszlim nemzedékeknek szentelték az Utolsó Ítélet Napjáig...”(11. cikk, részlet).


Hat MO-n csak ne a muzulman torvenyek legygenek ervenyesek.

2011. okt. 19. 21:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 26/40 anonim ***** válasza:
Iránt nem tartom veszélyesnek, de ettől függetlenül egy gusztustalan rezsim irányítja. A világhírű filmrendező Jafar Panihit éppen most ítélték hat évre politikai okokból. Azon felül Kína után itt hajtják végre a világon a legtöbb halálos ítéletet: házasságtörésért megkövezés jár. Ilyen helyen nagyon nem szeretnék élni.
2011. okt. 29. 17:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 27/40 RokaRudolf válasza:
72%

"A dübörgő cionista propagandagépezet azt szeretné elhitetni velünk, hogy a világ békéjére leselkedő legnagyobb veszély az Iráni Iszlám Köztársaság létéből fakad. A „mullahok” ugyanis nem csak egy kegyetlen, elnyomó diktatúrát tartanak fönn, de atomfegyver előállításán is munkálkodnak.


Sőt, állítólag a „vérszomjas mullahok” az USA-ra és Európára is rakétákat akarnak kilőni.


A valóság ezzel szemben az, hogy a perzsa állam lényegesen több szabadságot biztosít polgárai számára, mint azok az izraeli-amerikai csatlós arab rezsimek, melyek ellen népi fölkelések robbantak ki az utóbbi időben. De ami fontosabb: 1979, vagyis az iszlám forradalom kitörése óta Irán egyetlen egy ország ellen sem intézett támadást. Az 1980 és 88 között lezajlott háborút Irak és Irán között a bagdadi rezsim kezdeményezte – az USA, Izrael és a nyugati világ támogatásával.

De nézzük meg, hogy ugyanebben az időszakban – vagyis 1979 óta – a „csak védekező”, az „örök áldozat” szerepét játszó Izrael hány alkalommal támadt rá szomszédaira:

1981: A zsidó állam légiereje lebombáz az iraki Osirikban egy állítólagos atomlétesítményt. A 2003-as amerikai invázió után vizsgálódtak a helyszínen, és nem találtak semmiféle bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy Osirikban valóban nukleáris fegyverek előállításán dolgoztak volna valaha is.

1982: Izrael megtámadja Libanont. A háború során az izraeli hadsereg támogatását élvező falangista milíciák borzalmas vérfürdőt rendeznek a sabrai és satilai menekülttáborokban.

2003: A zsidó állam hadereje behatol Gázába és Nablusba, ahol palesztinokat gyilkol.

2007: Izrael bombáz valamilyen szíriai üzemet, ismételten arra hivatkozva, hogy a gyárban fegyverek – esetleg nukleáris fegyverek – előállítása zajlik. Bizonyíték erre az állításra természetesen nincs.

2006: A zsidó állam hadereje megtámadja Libanont. A harcok során 1200 libanoni veszti életét, akiknek többsége polgári személy. De meghalnak az izraeli légi csapások során ENSZ-alkalmazottak is. A Hezbollah heves ellenállása következtében visszavonuló izraeliek aknák sokaságát helyezik el Dél-Libanonban.

2008. február: Izrael támadást intéz a Gázai övezet ellen, és közel 100 palesztint öl meg. A harcok után tűzszünetet hirdetnek, melynek a zsidó haderő 2008. november 4-i akciója vet véget, amikor is hat Hamász-harcos veszti életét.

2008. december 27.: Izrael megindítja három hetes offenzíváját a Gázai övezet ellen. A példátlan vérengzés nyomán 1400 palesztin hal meg, akiknek többsége nő és gyermek. A zsidó állam hadereje tiltott fegyvereket – például foszforbombákat – is bevetett, ezen kívül kórházakat, iskolákat, lakóházakat is tűz alá vett. Izrael mindössze 13 katonáját veszítette el az agresszió során.

2010. május: Izraeli katonák nemzetközi vizeken támadnak meg egy a Gázai övezetbe segélyeket szállító hajót, melynek kilenc utasát lemészárolják.


1979 és 2010 között mindemellett az izraeli haderő számos alkalommal hajtott végre úgynevezett „célzott gyilkosságot”, illetve volt arra is példa, hogy az izraeli titkosszolgálat idegen állam területén gyilkolt meg palesztin ellenállókat. (Mint például Dubajban 2010 januárjában.)

És most nézzük meg az Iránt a világ békéjére nézve a legsúlyosabb veszélyforrásnak tartó Egyesült Államok „teljesítményét” 1979 és 2011 között. Íme:

1980: Katonai akció El Salvadorban.

1982-1983: Amerikai katonák jelennek meg Libanonban.

1983: Amerikai támadás Grenada ellen a rendszer megdöntése céljából.

1983: Amerikai katonai akció Hondurasban és Csádban.

1986: Amerikai harci gépek bombázzák Líbiát.

1988. Amerikai katonák jelennek meg Panamában.

1989: Amerikai tengerészgyalogosok hajtanak végre akciót Kolumbia, Bolívia és Peru területén.

1989: Amerikai tengerészgyalogosok tűnnek fel a Fülöp-szigeteken és Panamában.

1990: Amerikai katonák jelennek meg Libériában és Szaúd-Arábiában.

1991: Az USA hadereje – a csatlós államok „nemzetközi koalíciójának” támogatásával – háborút indít Irak ellen Kuvait „felszabadítása” céljából.

1991: Amerikai katonák akciót hajtanak végre Zaire-ban.

1992: Amerikai katonák jelennek meg Sierra Leonéban és Szomáliában.

1995: Az USA légiereje boszniai szerb célpontokra mér csapást.

1996: Amerikai katonák tűnnek fel Libériában és a Közép-Afrikai Köztársaságban.

1991-2003: Amerika számos alkalommal bombáz iraki célpontokat.

1998-99: Amerikai katonák tűnnek fel Kenyában és Tanzániában „terroristák” után kutatva.

1998: Az amerikai légi erő szudáni és afganisztáni célpontokat bombáz.

1999: A NATO-haderő légicsapásokat mér Szerbiára.

2000: Amerikai katonai akciók Jemenben és Kelet-Timorban.

2001: Az USA hadserege lerohanja Afganisztánt, és a mai napig megszállás alatt tartja.

2003: Az USA hadereje megtámadja és megszállja Irakot.

2003: Amerikai katonák tűnnek fel Libériában.

2004: Amerikai katonák jelennek meg Haiti szigetén.

2004-től: Megkezdődnek a pilóta nélküli harci gépekről indított rakétacsapások pakisztáni területen található célpontok ellen.


2004-től: amerikai katonák jelennek meg Grúziában, Dzsibutin, Kenyában, Eritreában, Etiópiában, Jemenben és Szomáliában.

Ki fenyegeti tehát a világ békéjét és biztonságát? Az Iráni Iszlám Köztársaság, amely soha, egyetlen szomszédja ellen sem indított háborút, vagy pedig az atomfegyvereket is birtokló Izrael és az USA, mely két utóbbi állam számos agressziót hajtott végre, és katonai akciók sokaságát kezdeményezte az elmúlt három évtizedben?"

2011. dec. 27. 22:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 28/40 asmosys ***** válasza:
39%
Hát ez az utolsó, elég szép lista. Kár hogy tele van ferdítéssel, manipulatív részigazsággal.
2011. dec. 28. 00:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 29/40 anonim ***** válasza:
Hát persze, a szerzője gondolom a kurucok nagy híve.
2011. dec. 28. 20:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 30/40 RokaRudolf válasza:

"Kár hogy tele van ferdítéssel, manipulatív részigazsággal.

"

Kérlek magyarázd meg.

Fenti állításod alapján úgy érzem, Te tudod az igazságot. Kérlek oszd meg. Szeretném megismerni az összes álláspontot.

2012. jan. 2. 08:22
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!