9/11: merénylet az intelligencia ellen. Mi a véleményed erről a cikkről?

"Hát az bizony lehet. Még szerencse, hogy k.rva sok ember van még a világon rajtad kívül, akik viszont felismerik. Sőt, bár ezeknek csak töredéke, de még mindig k.rva sokan vannak, akik HIVATÁSBÓL felismerik - azaz pl. rendőrök - és mielőtt belekötsz, NEM CSAK amerikai rendőrök.

Ha VALAHA IS felmerült volna, hogy nem Oszama tette a nyilatkozatot (mint ahogy azt most próbálod beállítani), azzal már AKKOR tele lett volna a sajtó. "

És te már találkoztál olyan személlyel aki hivatalosan "felismerte"?

"Mellesleg a repúlőgépekben nem kerozint (vízmentes benzint) használnak hajtóanyagként, hanem közönséges petróleumot"

A kerozin az közönséges petróleum aminek nincs oktánszáma ezért nem használható dugattyús motorokban, csak turbinásban. A repülőbenzin pedig közönséges benzin amibe habzásgátló adalékot kevertek, ez dugattyús motorokhoz való.

Hogy egy gépbe kerozint vagy repülőbenzint kell tankolni az dönti el milyen motorral építették.

""Meg honnan vetted ezt a marhaságot, hogy egy acél tartóoszlop 650 fokon lágyul?"

Bocs, igazad van,rosszul emlékeztem, 727 fokon. "

Kovácsnak már ne menj Pedro, mert ehhez túl tudatlan vagy.

A lágyulás nem azonos az olvadással. Acélt lágyítani 700-800 fokon szoktunk, ez a cseresznyepiros állapota. Tartósan ezen a hőmérsékleten tartva megváltozik a szénszerkezete és kilágyul. Ez a folyamat edzéssel visszafordítható.

"Hogy egy gépbe kerozint vagy repülőbenzint kell tankolni az dönti el milyen motorral építették."

Ja és ehhez még annyit fűznék hozzá, hogy ezek a gépek kerozinnal (petróleum) üzemeltek. És itt repülőbenzint szóba sem kell hozni, mert nem volt jelen az akcióban.

"Erre adj egy kompetens választ a hivatalos elmélet alapján."

Ha ezt az amerikai kormány, pénzügyi körök, CIA stb. berkeiben szervezték volna, kizárt, hogy ebből semmi ne szivárogjon ki. Minimum több száz ember tudott volna róla a tervezési fázisban. A Watergate nulla ahhoz képest, amit ebből a sajtó, és a demokrata ellenzék csinált volna. Még ha csak a töredéke szivárgott volna ki, akkor is. Az évszázad botránya lett volna belőle egy nap alatt.

Az emberi viselkedés és természet teljes ismeretének hiánya kell ahhoz, hogy valaki ezt ne vegye figyelembe.

ez rengeteg minden nem tudom most elolvasni, de érdekelni hogy most min vitáztok kedves kérdezők, valaki nagyvonalakba elmondaná nekem hogy miről folyik a vita és mit hisztek mi lesz?

köszi

02:32

Tudod a földrengéseknél tapasztalható, hogy nagyon sok épület nem a fő rengésnél dől össze, hanem jóval utána. A rengéskor megrongálódik a szerkezete, eldeformálódik, és csak valamelyik utórengésnél omlik össze, vagy ha nem, akkor lebontják, nehogy később MAGÁTÓL összeomoljon.

(Talán ez a legjobb példa.) Igen, VAN OLYAN, hogy a tektonikus mozgás UTÁN dől össze egy épület, és nem közvetlenül a rengéskor.

"Kérlek, csak ésszerűen gondold át!"

TE IS! Először nézz utána, és csak azután állíts dolgokat.

02:35

"A lágyítás – általános megfogalmazás szerint – a képlékenyen hidegen alakított fémnek az alakítás következményeitől való mentesítését jelenti."

Nos nézzük, mi is a lágyítás:

"Teljes lágyítás

Edzett vagy részlegesen beedződött darabok esetén célszerű lehet az egyensúlyi állapot visszaállítása ha, további forgácsolás vagy hőkezelés szükséges. Ezt teljes lágyítással lehet megvalósítani

Az acélt gammaállapotnak (ausztenites) megfelelő hőmérsékletre (legtöbb esetben A3+50 °C) hevítik, majd kemencében lassan lehűtik a gamma-alfa átalakulás befejeződéséig, kb. 600 °C fokig. A lágyulás mértéke a hűtési sebességtől függ. Ezt követően a további hűtés levegőn történhet. A kialakult szövet közel egyensúlyi lesz. A lágyítás eredményét Brinell keménységméréssel ellenőrzik."

[link]

5. oldal, lap alja.

Itt tehát NEM az általad leírt 700 fok ALATTI feszültségkiegyenlítésről van szó... A hőmérséklet itt ennél azért (úgy 200 fokkal) magasabb.

02:39

Na képzeld el, hogy van egy szerkezeted mondjuk 4 db függőleges acél oszloppal. meg vannak terhelve, mert akkorára méretezték őket, hogy stabilan elviseljék a terhet, ami rajtuk van. Elkezded melegíteni az oszlopokat. Mi is fog történni?

A hőmérséklet növelésekor az acél kilágyul, és egyre csökken a teherbíró képessége. Egyszer csak az EGYIK oszlop megrogyik. Logikusan azt gondolnád, hogy az épület ebbe az irányba el fog dőlni - de NEM EZ TÖRTÉNIK!

Az épületnek ugyanis hatalmas TEHETETLENSÉGE van. Hogy oldalirányba elmozduljon, ahhoz oldalirányú sebességének kell lennie, azaz elég nagy oldalirányú erőnek kell hatnia, ELEGENDŐ IDEIG, hogy az épület tömege felvegyen valamekkora sebességet.

Ha kirajzolod a vektorháromszögeket egy több helyen is alátámasztott test pontjaira, látni fogod, hogy a függőleges (súlyerő) vektoroknál JÓVAL KISEBB oldalirányú vektorok keletkeznek, és azok is úgy, hogy a megszűnt alátámasztáshoz legközelebb eső (még ép) alátámasztásokra megnövekedett erő fog hatni, hiszen azoknak kell viselni a kiesett alátámasztásra jutó terhet is.

Mi ennek a következménye?

A kiesett alátámasztás melletti tartók a hirtelen fellépő többlet terhelés miatt AZONNAL összeroskadnak. Nem oldalra, hanem a rájuk ható súlyerő miatt LEFELÉ. És az alá nem támasztott részre máris nem hat semmilyen oldalirányú erő - azaz nyugodt tempóban elkezd LEFELÉ zuhanni.

Nincs oldalra dőlés, itt nem az történik, hogy kiütünk egy oszlopot, és a többi épen marad. Ebben az esetben igazad lenne (persze ha a többi oszlop kitartana).

Itt az oszlopok EGYARÁNT meggyengülnek, MINDEGYIK terhelési határon van, és mikor az egyik megroppan, azt AZONNAL követi a többi.

A jelenség gyakorlatilag azzal ér fel, hogy az épület alól EGYSZERRE kiütöd az összes tartót. Igen, PONT OYAN mint egy irányított robbantásnál, és ez NEM VÉLETLEN, hiszen az is éppen így működik.

De ez nem robbantás volt, csak egy egyszerű EGYENLETES TÚLTERHELŐDÉS.

A lefelé zuhanó épület tömege pedig egyszerűen hatalmas ütést mért az alatta lévő szintekre, amelyek természetesen NEM ARRA lettek méretezve, hogy egy ekkora ÜTÉSSZERŰ terhelést elviseljenek.

06:58

"És te már találkoztál olyan személlyel aki hivatalosan "felismerte"?"

Igen. A munkahelyemen többen is vannak, akik munkájuk során sokszor találkoztak már Oszama képével, és igen, fel kell ismerniük. Ha figyelsz, és ezzel foglalkozol, te is felismered. Csak eddig nem kellett ezzel foglalkoznod.

07:05

"A kerozin az közönséges petróleum aminek nincs oktánszáma ezért nem használható dugattyús motorokban, csak turbinásban."

"A kerozin a lepárlási folyamat során a benzin és a gázolaj között helyezkedik el (ez a 180–270 °C forrásponthatárok közötti párlat)."

[link]

A repülőbenzint a dugattyús (vagy légcsavaros) repülőgépekben alkalmazzák, a petróleumot pedig a torlósugárhajtóművesekben.

07:08

"Kovácsnak már ne menj Pedro, mert ehhez túl tudatlan vagy."

Nem megyek, mérnökként inkább azzal foglalkozom, amihez értek.

"A lágyulás nem azonos az olvadással."

Nem is állítottam, sőt, ha jól emlékszem, mintha erre éppen én hívtam volna fel a figyelmet.

"Acélt lágyítani 700-800 fokon szoktunk, ez a cseresznyepiros állapota."

Nahát! Talán csaknem azért,mert 727 fokon lágyul??? :-D

"Tartósan ezen a hőmérsékleten tartva megváltozik a szénszerkezete és kilágyul."

Nos ERRE voltam bátor célozgatni, köszönöm hogy EGYETÉRTESZ velem.

07:15

"Ja és ehhez még annyit fűznék hozzá, hogy ezek a gépek kerozinnal (petróleum) üzemeltek."

Ismét mondom, PETRÓLEUM... Nem kerozin. (lásd feljebb...)

(Véletlenül elküldtem.)

Helytelen a szóhasználat, régen ezt a szót használták a vízmentes repülő benzinre. (Igen, valóban azért, mert "nincs oktánszáma" :-) azaz sok hosszú láncú szénhidrogént tartalmaz.) Ma már mást jelent a benzin (rövid szénhidrogén láncok), és a kerozin. Se a torlósugárhajtóművekbe csak petróleumot használnak, abba ugyanis a hosszabb láncú szénhidrogének jobbak. A hagyományos értelemben vett kerozin sajnos nem jó bele.

"És itt repülőbenzint szóba sem kell hozni, mert nem volt jelen az akcióban."

És ezt vajon ki is állította?

Pedro