Csak a népességtől függ, hogy melyik nyugat-európai ország az EU gazdasági motorja?

Nem csak a népességtől függ, de valóban benne van a pakliban egy ország mérete és népességének száma is.

Fontos még a kultúra, egy átlagember világnézete, az életmód, a technológiai és egy népnek a szervezettsége is.

Nem.

Előnyös, ha nagy a népességszám, de önmagában semmit nem jelent. 10 millió ember egy termékeny, bányakincsekben gazdag területen sokkal többre megy, mint 100 millió ember egy sivatagban.

Előző hozzászólásomat kiegészíteném néhány konkrétabb dologgal.

Jelen szituációban sem csak a népesség számít, bár, mivel a földrajzi adottságok hasonlóak, nem annyira szélsőségesek a különbségek, mint az általános példám.

Viszont Németország előnye nem csak a nagyobb népességben van, hanem a hosszabb múltra visszatekintő ipari hagyományban és a több bányakincsben is. Olaszország pl. eleve hátrányban van vele szemben, mivel a déli országrész jóval elmaradottabb, mint az északi. Az olasz egység megteremtése idején még kora ókori körülmények között éltek a vidéki területein és ma is sok tekintetben inkább hasonlít egy harmadik világbeli országra, mint egy ipari nagyhatalom perifériális területére. Vagyis Olaszországnak kb. az északi területein kéne azt a teljesítményt hoznia, amit Németország az egész területén, amellett, hogy a déli országrészt is ellátja. Ez pedig sokkal több befektetett energiát igényel. (Többek között ezért is akar észak Padania néven elszakadni, hogy a déli országrész ne húzza vissza.)

Franciaországnak ennél már kicsit jobb a helyzete, de az ipari hagyomány ott sem olyan jelentős, mint Németországban, illetve Franciaország hiába volt nyertes mindkét világháborúban, Németországgal ellentétben, gazdaságilag az egészet mégis az utóbbi heverte ki gyorsabban és eredményesebben. Más szóval a német gazdaságnak a "regenerációs képességei" is jobbak.

Azon kívül számítanak a külföldi kapcsolatok is. Németország lényegében kézben tartja az egész Kelet-Közép-Európai gazdaságot. Lengyelországtól Görögországig mindenhol ott vannak és mindegyik térségbeli országgal jelentős gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat ápolnak, ami szélesebb bázist ad a saját gazdaságuknak. Olaszországról és Franciaországról viszont ez nem mondható el. A franciák egy időben Észak-Afrikára támaszkodtak, azt viszont Chirac elnöksége után nagyrészt elvesztették, Sarkozy azért is nyomatja annyira a líbiai háborút, hogy ezt a befolyást visszaszerezzék. Eddig, véleményem szerint, kevés sikerrel. Olaszországnak pedig még ennyi "befolyási zónája" sincs.

Tehát a népesség számít(hat), de ha a többi tényező nem klappol, akkor édeskevés.

Illetve említetted még az Egyesült Királyságot és Spanyolországot.

Spanyolország hátránya kb. ugyanaz, mint Franciaországé. Viharosabb történelem és hiányzó ipari hagyomány. Plusz nincs olyan gazdasági-kereskedelmi "klientúrája", mint Németországnak és a természetföldrajzi adottságai is kedvezőtlenek. (Pl. Madrid környéke gyakorlatilag egy sivatag, plusz Európa perifériáján van, míg Németország a kellős közepén, ami kereskedelmi kapcsolatok területén előnyösebb.)

Az Egyesült Királyság ezen mutatók tekintetében még jóval kisebb népességgel is lekörözhetné Németországot, de ott viszont más dolgok zavarnak be.

Te arra vagy kíváncsi, hogy az EU-ban ki gyakorolhat nagyobb hatást. Az Egyesült Királyság érdeklődése viszont mindig is sokkal inkább fordult az Európán kívüli világ felé, mint az öreg kontinensre. Németország Európa közepén van. Sok szál fűzi gyakorlatilag minden európai országhoz. Az Egyesült Királyság viszont természetföldrajzilag egy perifériális szigetország. Emiatt számára mindig is sokkal előnyösebb volt a gyarmatosítás és, csúnya szóval, a fejletlenebb területek kiszipolyozása. Így ma is, hiába EU-tag, sokkal szorosabb kapcsolatot ápol a Nemzetközösség tagjaival és Latin-Amerikával, mint Európával. Ez a világgazdaságban betöltött szerepét erősíti, az EU-gazdaságra viszont kevés hatással van. Ezen pedig az sem változtatna, ha tízszer akkora lakossága lenne, mint Németországnak.

Nem.

Pont ezt magyarázom, hogy a népesség csak egy tényező.

Legalább annyit számít az ipari hagyomány, a természetföldrajzi környezet, a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok és még sok minden más. És ezek mind-mind Németország javára dolgoznak.

Németország elhelyezkedése jobb. Európa közepén van, emiatt a transzeurópai kereskedelemben jelentősebb szerepet játszik, mint a perifériális Franciaország. Jelentősebb az ipari hagyománya és több a bányakincse. Ezen kívül kézben tartja a Kelet-Közép-Európai országok gazdaságát. Franciaországnak viszont ilyen klientúrája (jelenleg nincsen).

Ha az általad említett demográfiai változások mellett Franciaország helyre tudja állítani a befolyását Észak-Afrikában és el tudja érni, hogy például az olajat rajta keresztül szállítsák az arabok Európába, akkor lehet esélye a vezető szerep átvételére. Egyébként pusztán azzal, hogy 5%-kal nagyobb a népességük, semmit nem érnek el.

Érdekes módon mindenki kihagyja a legfontosabbat, az emberi tényezőt. Tudom, hogy politikailag nem ildomos hangoztatni, hiszen manapság a határtalan kétszínűség számít szalonképesnek. Viszont a döntéshozók még mindig machiavellista elvek szerint lavíroznak (mármint a sikeresek).

Tehát az emberi tényező: nem mindegy, hogy valaki reggel 6-kor felkel és elmegy dolgozni délutánig - vagy felkel 8 kor és lézeng egy darabig, gitározik egy kicsit, majd dolgozik 4-5 órát.

Ezeket a durva számokat szorozd be 50 millióval (lakosság) és újabb 500 évvel, máris megmutatkozik a különbség eredete.

Nem vagyok rasszista, de különbség van a latin és germán munkamorál között.