Ha a németek és a szovjetek kölcsönösen kivéreztetik egymást a keleti fronton, hol húzódott volna a világháború után a szovjet határ, valamint sor kerül-e a hidegháborúra?

Ha úgymond döntetlen lett volna a "meccs", valószínűleg a németek lettek volna fölényben a modernségük miatt és politikai szinten megakadályozták volna a Szovjetunió megalakulását. Hidegháború így valószínűleg a németek és az USA közt lett volna.

Én legalábbis így képzelem el.

A kérdés eléggé rossz, mert bármit lehet azon érteni, hogy "kivéreztetik egymást".

A háború során voltak konkrét időpontok, amikor elképzelhető lett volna egy békekötés, és vannak olyan időpontok is, amelyekből adatunk van arról, hogy milyen háború utáni világot képzeltek el a szovjetek.

Amikor elindult a német támadás, akkor az első súlyos vereségek után a SZU-ban komolyan felmerült, hogy fegyverszünetet kérnek Németo.-tól. Ez lényegében egy "új Breszt-Litovszk" lett volna, tehát Ukrajna és a Baltikum átadása. A moszkvai csata idején pedig németek vetették fel a status quo alapján kötött német-szovjet béke lehetőségét, de nem tettek ajánlatot a szovjeteknek.

Ezek az opciók kb. 1942-ig reálisak voltak, 1943-ban már nem, a németek eljátszották a lehetőséget. Kurszk után a szovjetek már egyértelműen a teljes győzelemre játszottak.

Egy érdekes kordokumentum az 1944-es Majszkij-feljegyzés, ami egyfajta elképzelés a háború utáni időkről. Majszkij úgy képzelte a jövőt, hogy a világon erőegyensúly lesz, egyik oldalon az USA-val, a másik oldalon a SZU és Anglia együttműködésével. Európa országai lehetőleg semlegesek maradtak volna. Semleges, demokratikus, egységes Németországot képzelt el. Magyarország elvesztette volna a felvidéken visszacsatolt területeket, de megtarthatta volna Erdély egy részét, és semleges állam lett volna, Románia és Finnország pedig szovjet befolyás alatt álló ország. Majszkij elgondolásában nincs szó hidegháborúról.

A németek az urálig akarták elfoglalni.

Sztem később közeledtek volna egymáshoz az álláspontok és nem lett volna hidegháború.

"politikai szinten megakadályozták volna a Szovjetunió megalakulását."

AZ már '17-ben megalakult.

ma 20:51

Igazából nem volt fordulópont. Egyrészt amikor kitört a háború, akkor minden józan számítás szerint Németország vereségre volt ítélve, mert kisebb volt a lakossága és a gazdasága, mint az angol és a francia együttvéve.

Az ellenség sok hibájával, sok mázlival és az előzetes felkészülés erejénél fogva sikerült legyőzni Franciao.-t és beállt mellé Olaszország. Ekkor a lakosság terén nagyjából egyenlítettek és gazdaságilag Németo. enyhe fölénybe került. De mihelyt az USA Anglia mellé állt (gyakorlatilag 1941 közepétől), a papírforma az volt, hogy a németek vesztenek.

Amikor Németo. megtámadta a SZU-t, a papírforma az volt, hogy veszít. Ugyanis Anglia + SZU együtt nagyobb lakossággal és gazdasággal rendelkezett. A szovjetek létszámfölénnyel, de technikai hátrányban (és gyakorlottsági hátrányban) kezdték a háborút és sok vereséget szenvedtek. De valójában az 1941-es hadjárat a SZU ellen a németek számára vereséggel zárult, mert nem érte el a célkitűzéseit. Tehát minden látszat ellenére a németek végig vesztésre álltak.

Az Atlanti-óceáni csatában 1942 tavasza kritikus időszak, ekkor Angliát majdnem sikerült térdre kényszeríteni, de nyárra ez a csata eldőlt Anglia javára. Közben Japán megtámadta az USA-t, szintén esélytelenül, és kezdeti taktikai eredmények után nyárra ő is vereséget szenvedett.

Sztálingrád egy nagyon fontos csata volt, de nem nevezném fordulópontnak. Az lett volna fordulópont, ha a németek megnyerik a csatát és ki tudják használni a győzelmüket (nehéz elképzelni, pontosan ez hogyan történt volna). Az, hogy Sztálingrádban a németek kikaptak, nem fordulat volt, hanem pont az, hogy nem tudtak fordulatot elérni, azaz a papírforma érvényesült továbbra is.

1942 válságos év volt a szovjeteknek, mert éhezett a lakosságuk és majdnem összeroppant a gazdaságuk, de kibekkelték, pl. amerikai segítséggel.

Kurszk már nem volt fordulópont, egyes történészek vitatják is, hogy a németeknek komoly terveik voltak Kurszknál. Sokak szerint Kurszk egy megelőző támadás volt német részről, amivel lekötni/gyengíteni akarták a szovjeteket, hogy ne kezdjenek átfogó támadásba. Hogy még ez is visszafelé sült el, az jól mutatja, hogy ekkor már mennyire gyengék voltak a németek.

Tehát az én értelmezésem az, hogy nem volt fordulópont, inkább az történt, hogy az eleve esélytelen németek néhány nagy mázlival és bravúros taktikai húzással ismételten el tudták odázni a logikus végkifejletet. Főleg a franciaországi hadjárat volt alkalmas arra, hogy meghosszabbítsák a háborút.

22:26

Szerintem ott rontották el, amikor a Szu-t megtámadták. Inkább szövetségesnek kellett volna megnyerni és kijátszani az US ellen. Sztálin biztosan kapható lett volna a témára, mert -rendszeréből adódóan is- utálta a pénzzsidókat is meg az amcsikat is. A Franciákat simán megszállták a tervek szerint villámháborúval. Az angolokkal meg nem számolt Hitler hogy megtámadják velük többször is próbált békét kötni. Persze az adósságai miatt könnyen zsarolható Churcill nem ment bele a dologba. Ha az US nem lép be, vagy a Szu lefoglalja a japcsikkal együtt, akkor a németek simán megverték volna Angliát is.

ma 22:48

Sztálin a maga részéről benne lett volna egy tartós szovjet-német együttműködésben Angliával és az USA-val szemben (semmi pénzzsidózás, Sztálin reálpolitikus volt), ahogy egy angol-szovjet vezetésű új világrendben is benne lett volna 1944-ben. Őt az ideológia nem érdekelte különösebben, ha külpolitikáról volt szó.

Hitlernek viszont volt egy élettér-elmélete, ami elkerülhetetlenné tette a SZU elleni támadást.

"Hitlernek viszont volt egy élettér-elmélete, ami elkerülhetetlenné tette a SZU elleni támadást."

Igen de miért nem volt neki elég az az "élettér" amit a fél Lengyelországgal, Csehekkel, Franciákkal megnyert? Ott bőven "elfért" volna. Akkor kellett volna megállni, és béketárgyalásokat kezdeményezni. Asszem volt is valami ilyesmi,csak nem jött össze mert mindkét fél olyan feltételeket szabott (pl Hitler azt hogy az Eu-ban nem lehet zsidó érdekeltségű cég) amik a másik oldal számára elfogadhatatlanok voltak.