Mi alapján akarja a szerb kormányfőhelyettes ketté osztani Koszovót? Milyen megfontolásból? Milyen határ mentén? Mi lenne az egyik és mi a másik féllel?

Koszovó lakosságának nagyjából 90 százaléka albán, 5 százaléka szerb, a többi egyéb. A szerbek többsége Koszovó északi, Szerbiával határos csücskében él. A kormányfőhelyettes nyilván úgy képzeli, hogy ezt a területet Szerbiához csatolnák. A határt feltehetően a szerb és az albán többségű területek között húznák meg. Koszovó fennmaradó része minden valószínűség szerint megmaradna Koszovónak. Nem vagyok szakértő a témában, de nem hinném, hogy felmerülne, vagy felmerült volna korábban Koszovó és Albánia egyesülése.

A probléma a nemzetközi jog egyik alapelve: a területi integritás elve. Eszerint történelmi területegységeket, amilyen Koszovó is, nem szabad szétszabdalni. Ezt az elvet az első világháború utáni rendezés utáni békediktátumokban nem vették figyelembe, így került sor Magyarország túlzott megcsonkítására.

A területi integritás elvét azonban a második világháború után sokkal következetesebben figyelembe veszik a nemzetközi viták rendezésénél. Az elv arra való, hogy kordában tartsa a szecesszionista mozgalmakat.

A területi integritás elve nagyon gyakran szembemegy a nemzetközi jog egyik másik alapelvével, a népek önrendelkezési jogával. Gondoljunk például Csecsenföldre.

A válasz írója 62%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: tegnap 23:15

Volnál szíves magyarul írni ide?

A 00:13-as válaszoló vagyok.

Nem a saját normatív álláspontomat írtam le, csak tényeket, és azt, hogy szerintem a szerb kormányfő-helyettes hogyan képzeli el Koszovó szétosztását.

"Akkor felmerül a kérdés, hogy mi nevezhető történelmi területegységnek."

Ez így van. És igazad van, ha arra célzol, hogy a területi integritás elve nem túl kézzelfogható, sokszor vitatható. Jugoszlávia esetében például világos volt, hogy a területi integritás elvének és a népek önrendelkezési jogának megfelelően hol kell meghúzni az új országhatárokat: a volt tagköztársaságokból jöttek létre az új államok.

A területi integritás elvéből adódó dilemmák nagyon összetettek, és szerintem még egy nemzetközi jogász sem tudna olyan megoldást találni rájuk, amely legitimitását sok más nemzetközi jogász ne vitatná.

Mindenesetre én Koszovó kapcsán azt tanultam, hogy a területi integritás elvének szempontjából egységes történelmi tájegységnek számít, ezért ellenzik egyesek a szétszabdalását.

A másik fontos érv Koszovó felosztása ellen, hogy az be nem látható folyamatokat indíthatna el. A területi integritás elve a mai államok területi integritásának, vagyis a nemzetközi rendszer stabilitásának védelme.

Ugyanakkor érdemes belegondolni Belgium helyzetébe is. A közelmúltban az elhúzódó politikai válságok következtében többször felmerült az ország kettéosztása, és hogy ebben az esetben Flandria Hollandiához, Vallónia pedig Franciaországhoz csatlakozna. Érdekes elgondolás, de nem alaptalan. Ugyanakkor látni kell, hogy Belgium esetében a felek egyetértésével történne gyakorlatilag az NDK-éhoz hasonló "államöngyilkosság", addig, Koszovó esetében csak egy apró csücsköt szeretne Szerbia.

Az Albániával történő egyesülés elleni és melletti érveket nemigen látom át, mint mondtam, nem sokat foglalkoztam a témával.

20:04-nek

Szerintem a szerbek egy Koszovó azon területét akarják, amelyiken a többség szerb. A maradék, albán többségű (nagyobb rész) megmaradna Koszovónak.