Kína gazdaságának jövője mégis bizonytalan?

Most volt hír, hogy 2016-ban Kína leelőzi Amerikát. Ezt én nem is tagadom, csak az furcsa, hogy Kína jövőbeli dominanciáját mindenki axiómaként kezeli.

Első probléma az, hogy Kína exportorientált, és az egyik legnagyobb importőr az USA. Mindenki azzal jön, hogy Kína a legnagyobb hitelező, de nem áll érdekében "játszadozni" Amerikával, mert ha nekik nincs pénzük megvenni a sok madeinchina cuccot, akkor cseszhetik. A válság alatt kevesebbet fogyasztottak, ami meg is látszott Kína számain.

A másik, hogy mesterségesen alacsonyan tartják a jüan árfolyamát. Sokáig nem reagáltak a kritikákra, de Obama célzást tett arra, hogy Amerika megemeli a kínai áruk adóját, amitől a kínaiak befostak, még ha mérsékelten is. Bár nem oldottak fel minden korlátozást, de "rugalmasabbá" tették a valutát. A jüannal Európának is gondjai vannak, ráadásul sokáig amúgy sem tartható a helyzet. Az árfolyam egyébként azért probléma, mert így lényegében a nyugat kárára fejlődik Kína. A jelenlegi status quo pedig az, hogy hosszútávon csak akkor jó Kínának, ha jó a nyugatnak.

A harmadik, talán a legismeretlenebb, hogy a kínaiak orrba-szájba adnak hitelt. Most nem a többi országnak adott hitelre gondolok, hanem a belföldi lakáshitelekre. Aki kér, az általában kap. Ez igen furcsa, mivel épp Amerika a példája annak, hogy a hitelek bedőlése elég huncut dolgokat eredményezhet.

Nem is beszélve arról, hogy Kínába elég sok kisebbség él, de nem túl jól. A közeledő etnikai konfliktusnak már vannak jelei.

India pedig olyan, mint Kína 2. Egyesek szerint most ugyanabban a fázisban van, mint Kína, mielőtt beindult a nagy növekedés. Ez azért jó Amerikának, mert így a termelés "kettészakad". Más szavakkal a két ázsiai ország beletaszítja egymást az "oszd meg és uralkodj" helyzetbe.

Egy időben elég sok helyen(főleg külföldön) lehetett arról olvasni, hogy Kína egy hatalmas lufi, de Magyarországon nem ez a "hivatalos álláspont"