Svájc maga a földi paradicsom?

Vagy inkább maga a pokol.

Svájc egy patyomkinország. Minden a látszat, semmi a tartalom.

"Tényleg ekkora jólét van ott?"

Minden nap jár Budapestről vonat Svájcba, ahogy repülőjárat is van több is. Aprópénzért kimehetsz megnézni.

A sok hegy miért jó? Az Alpok egy teljesen terméketlen szikla - magasan még fenyőerdő sem él meg rajta, nem hogy növényt, állatot vagy bármi értékest lehessen tartani. Ez a te esztétikai világodnak tetsző környezet egy biológiai pusztaság. Víztározót lehet rá építeni meg sípályát, amik azért meglehetősen korlátos értékek.

Svájc a természeti erőforrások hiánya miatt a legszegényebb német ajkú vidék volt évszázadokig amely abból élt, hogy befogadta a vallási kisebbségeket minden szomszédos országból. Aztán jött a banki aranykorszaka, de mára ki lehet jelenteni, hogy annak is vége, nem jár különösebb előnyökkel a svájci bankszámla. Ma már főleg az árupiaci hasznot felezi le a világkereskedelmen - ha mondjuk Dél-Amerikai bányavállalat elad 100 tonna nikkelt Indiának azt Svájcon keresztül könyvelik el. De a világ gabona, olaj, pamut, nemesfém, szén, kakaó, stb. kereskedelmének is a nagy része svájci bejegyzésű cégeken keresztül zajlik, még ha a nyersanyag soha nem is lép svájci földre.

#5:

Azért az alpok sem teljesen terméketlen terület, a magyashegységeknek csak nagyon kis része kopár szikla. Svájcban a "tree line" domborzattól függően 2000-2200 méter között van és az országnak csak nagyon kis területe esik 2200 méter fölé.

A sok magas hegy Svájc esetén rendkívül előnyös, mert egyrészt természetes gátja néhány rovarnak másfelől magas csapadékkihullást eredményez. Svájcban évente átlagban háromszor annyi csapadék hullik, mint Magyarországon. A magas hegység másik előnye, hogy a csapadék egy része szilárd formában hullik és elraktározódik, majd a nyári szezonban elolvadva jut le az alacsonyabb területekre: a folyók folyamatosan bővizüek.

Láttál már svájci kukoricaföldet? A rengeteg eső miatt messze nem úgy néz ki, mint egy magyar és a terméshozam is a duplája a miénknek.

A magasabban fekvő nehezen művelhető területek pedig kitűnő legelők ( az alacsonyabban fekvő sípályák is ilyenek ) ahol virágzik az állattartás.

A téli sport és a viztározó meglehetősen nem korlátos értékek. A magashegység jelenti a legjobb alapot a vízenergiatermelés számára. A svájcit lusta vagyok kikeresni, de az osztrákot épp tudom, ott 16 000+MW beépített vízenergiatermelő kapacitás van a rendszerben. A csúcs magyar rendszerterhelés anno 7300MW körül volt, ennek az osztrákok több mint dupláját állítják elő vízenergiából. Valami hasonló van Svájcban is, annyi különbséggel hogy nekik rengeteg tározós vízerőművűk van kiválóan alkalmas a napi fogyasztási és fotovoltaikaus termélsi ingadozások kiegyenlítésére. Azt meg nem kell magyaráznom, hogy a modern társadalom és ipar alapja jó 150 éve az elektromos energia. Ahogy írtad, Svájc ásványkincsekben vagy inkább fosszilis energiahordozókban szegény emiatt hamar rászorultak a hegyek adta előnyökre. Azok a tározós erőművek amikre alapvetően nagy szükségük volt már 100 éve, mi még mindig ott tartunk hogy arról álmodozunk hogy ezekről egyáltalán beszélni kellene.

A magashegységeknek gazdaságilag és társadalmilag nagyon sok előnyük van, azon túl hogy szépek.

Svájc bankszektora és kereskedelmi közvetítő szerepe a hidegháború vége óta túlértékelt. Az innovatív ipar sokkal jelentősebb Svájcban és sokkal több közvetlen hasznot termel, mint a bankszektor.

Csak kíváncsiságból:

A válaszolók közül hányan élnek vagy éltek Svájcban?

Ha már pont az kapott 0%-ot aki történetesen tényleg Svájcban él.