Az ukrán népnek mennyire érdeke a háború folytatása?

# 131

IDÉZLEK: "Az 1897-es Cári Orosz népszámláláson hol a fészkes francban volt ukrán ?"

VOLT, KÉPZELD EL.

A hivatalos orosz cári birodalmi statisztikákban, így az 1897-es népszámláláson is "kisorosz" (Малорусский) néven szerepeltek.

[link]

Az ukrán = kisorosz: "In the official view, dominant also in Russian historiography, the Ukrainians were a subdivision, or “tribe,” of Russians—“Little Russians”."

[link]

Kürasszír

Zongorázzam végig a Krímet ?

A Krímben eredetileg sokféle, de gyűjtőnéven szkíta néptörzsek éltek. Kr.e. 5. században a görögök kolóniákat hoztak létre.

A rómaiak is eljutottak a Krímbe.

Utánuk az újabb sztyeppei nomád népekjöttek. Idővel megtörtént a mongol hódítási kísérlet, és maga a tatárjárás.

A tatárok egy része letelepedett a Krímben. Ők török uralom alá kerültek.

És lett végül orosz, úgy, hogy a Török Szultánság félholdja leáldozóban volt, meg nekik sem kellett a terület, adásvétellel szignózták.

1783-ban 500 000 tatár élt ott, az alkotta a lakosság 98 %-át.

1897-re már "csak" 190 000 körülien voltak, a Krím lakosságának a harmadát jelentették, a Krími háború nyomán tömeges kivándorlási hullám történt.

1939-re lassú növekedésre álltak, voltak 220 000-en, de jött a II. világháború. Elsőnek a németek rendeztek népirtást a tatárok ellen, a német fajelmélet szerint fajilag alsórendű ázsiaiaknak / mongoloknak minősültek, és akiket lehetett, Ostarbeiter-ként hurcoltak el rabszolgamunkára, és másokat meg kiírtottak, 130 000 Krími tatár lett a nácizmus áldozata.

A németek után meg a Berija - Sztálin páros rendezett népirtást, azt megint a Krími tatárok ellen követték el, nyíltan kijelölve őket.

Tehát leegyszerűsítve a Krímet a tatárokkal azonosítja a közember, nem pedig az ukránokkal.

Napjainkban ukrán hadügyminiszternek szimbolikusan a krími tatár származású Rusztem Umerovot nevezték ki, nem pedig egy snassz ukrán vagy orosz ürgét.

# 142

Relatív ukrán többség élt a Krímet is magában foglaló Tauridai Kormányzóságban, az Orosz Birodalmon belül, vagy nem 1914 előtt?

42,21% volt ukrán és csak 27,94% orosz, tehát az ukrán nacionalistáknak erős jogalapjuk volt a területre 1918-ben.

# Kürasszír

A kérdés továbbra is az az, hogy a Kisorosz az mitől lesz Ukrán ?

# 144

Az ukrán önelnevezés, kisorosznak pedig mások, az oroszok nevezik őket.

Kürasszír

Ukrajnában nem csak ukrán, meg orosz van, hanem a szurzsik is. Mennyire ismerik el a szurzsikot ? És az minek tekinthető ?

# Kürasszír

Az Eurovíziós Dalfesztivál hivatalosan szigorúan politikamentes rendezvény, nem engedik indulni, aki politikai - történelmi - nemzetiségi sérelmekről kíván énekelni. Azonban a gyakorlatban nem mindig tartják be ezt a szabályt, sőt az ellenkezője érvényesül: Elő lehet adni pont ilyen témájú dalt, és a szavazás nem az előadás művészeti értékéről / tetszéséről szól, hanem az országok közötti politikai viszonyokról.

Ennek szellemében amikor egy krími tatár hölgy indult, és pont ilyen témájú dalt adott elő, őt hozták ki győztesnek.

A krími tatárok elleni népirtásért próbálják az oroszokat felelőssé tenni, átirányítani őrájuk a felelősséget, nem pedig objektív alapon újra nekiállni a kérdésnek, és belátni, hogy ennek is Sztálin az értelmi szerzője, egynéhány kiskirályával.

# 147

Sztálin nagyorosz nacionalista volt, ezt diszkréten elfelejted.

Nálunk Kossuth, vagy Petőfi sem magyar származású, mégis magyar nacionalisták voltak.

kürasszír : "Nem gondolnám, hogy Lázár János hazudik, amikor a KSH adatai is ékesen alátámasztják"

Jól van kürasszír, köszönjük a fidesz propagandát, jár a fűszál.

Kürasszír

A moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyház felrobbantása is az orosz nacionalizmus jegyében történt ?

[link]

[link]

A bolsevikoknál fordított volt a helyzet: az építést használták ki pusztításra. Ők békeidőben is találtak „gyakorlati okot” arra, miért is kell az 1883-ban felszentelt ortodox székesegyházat felrobbantani. Lenin halála után méltóképpen akartak megemlékezni az államalapítóról és ünnepelni a proletárdiktatúrát, ezért a világ legnagyobb épületét kívántak megépíteni Moszkva közepére. Sztálin, aki mindent elkövetett azért, hogy Lenin közvetlen örökösének és inkarnációjának tekintsék, saját hatalma szempontjából is fontosnak tekintette a jelállítást. A hatalmas épület, amely tetején egy áldást osztó Lenin-szoborkolosszust helyeztek volna el, az októberi forradalom vezetőjének emléke mellett egyben Sztálin hatalmát is hirdette volna.

A bolsevik rezsim ateizmusa cinikusan gyakorlatias volt: semmi szükség más, ósdi vallásra, a nép ópiumára, amikor maga a bolsevizmus az egy igaz, egyben legkorszerűbb hit is.

- írja a Magyar Helsinki Bizottság