Az ókori egyiptomi civilizáció és kultúra, hogyan tudott fennmaradni négy évezredig?

"Nem érdekel, hogy mit írt a Rubikon, mert az egy harmadosztályú ismeretterjesztő folyóirat, nem pedig tudományos szakirodalom."

Olyanok által szerkesztett szakfolyóirat, mint Romsincs Ignác, Rainer M. János, Gyarmati György, Hermann Róbert, Hahner Péter. Akik cikkeznek benne, mind elismert kutatói az adott területnek, gyakran akadémikusok, az említett esetben például Kóthay Katalin Anna egyiptológus írt.

"Ebben az értelemben Kína sem volt birodalom, mert más államalakulatokra jellemzően, kivételektől eltekintve az sem terjesztette ki a fennhatóságát."

A kínai császárság eleve több királyságból jött létre, ahogyan a Német Császárság. Csin Shi Huang-ti hat különböző szomszédos királyságot igázott le, és csatolt a sajátjához, amivel a mai Kína alapját fektette le.

A más politikai államalakulat nem jelent más etnikumot is (hozzáteszem, a kínai nyelvjárások olyannyira különbözőek lehetnek - főleg a múltban -, hogy - mint a német példánál maradva - akár a kölcsönös érthetőség sem teljesen állt fenn.)

"Róma ugyanis egyáltalán nem anyagi megfontolásokból és nem is tudatos döntéssel építette le a reguláris, nagy harcértékű legióit. A római hadsereg a birodalom hanyatlása miatt épült le, barbarizálódott és alakult át."

A hanyatlása éppen a pénzhiányból fakadt. Nem egyfajta erkölcsi romlás okán.

Minek köszönhető egyébként ez az agresszív és indulatos hozzáállás?

---------

"Az is lehet a hosszú ideig fennmaradás szempontja egy kultúrának, hogy nem terjeszkedi rommá magát. Lásd Egyiptom, Kína"

Egyiptomnál a szándék megvolt erre, a képesség nem. A Kínai Császárság kapcsán elmondható, hogy már eleve terjeszkedéssel jött létre, de minden szomszédját is bekebelezte magakörül (Tibet, Ujgurisztán, Belső-Mongólia).

# 32

Kóthay Katalin Anna pont tanított 2010-2011-ben az egyetemen, megvannak a jegyzeteim, Egyiptomot ő maga akkor ókori birodalomként írta le.

IDÉZLEK: "A kínai császárság eleve több királyságból jött létre, ahogyan a Német Császárság. Csin Shi Huang-ti hat különböző szomszédos királyságot igázott le, és csatolt a sajátjához, amivel a mai Kína alapját fektette le."

Csakhogy Egyiptom esetében több kisebb állam előbb kettő (Alsó- és Felső-Egyiptom) országgá egyesült, majd ezekből jött létre az Óbirodalom.

A Német Császárság rossz példa, mert az 1871-ben föderális államszövetségként jött létre, a Poroszországon kívüli tagállamok, Bajorország, Württemberg, Baden, Szászország pedig amellett, hogy külön uralkodókkal rendelkeztek, óriási belügyi, pénzügyi és hadügyi önállósággal rendelkeztek. Például békeidőben a bajor, a szász és a württembergi hadsereg fölött a német császár gyakorlatilag nem rendelkezhetett.

"Kóthay Katalin Anna pont tanított 2010-2011-ben az egyetemen, megvannak a jegyzeteim, Egyiptomot ő maga akkor ókori birodalomként írta le."

Én mit írtam korábban? Hogy az óbirodalom, középbirodalom, újbirodalom megnevezéssel történő korfelosztás egy megöröklött szokásgyakorlat (egyébiránt angol nyelvben például a kingdom kifejezés él rá), de technikailag Egyiptom nem tekinthető birodalomnak. Pont ezt fejtegeti a cikk. Amint módom lesz rá, lefényképezem az egész írást is.

"Csakhogy Egyiptom esetében több kisebb állam előbb kettő (Alsó- és Felső-Egyiptom) országgá egyesült"

Alsó- és Felső-Egyiptom egybeolvadása még a nagyon korai időben, valahol az újkőkor és a bronzkor határán történt, ekkoriban még csak formálódó, kezdeti kultúrákról beszélhetünk, birodalmak még nem is léteztek. Majdnem háromezer évvel járunk időben az említett első kínai császárhoz képest.

"A Német Császárság rossz példa, mert az 1871-ben föderális államszövetségként jött létre"

Az egyes királyok jogi értelemben a német császár alattvalóiként léteztek, és bizonyos fokú egyéni mozgásterük mellett gyakorlatilag is, ettől volt német császár a német császár.

# 34

Érdekes módon valahogy a modern angol nyelvű szakirodalom telis-tele tele az "empire" kifejezéssel az ókori Egyiptom kapcsán.

# 36

Modern angol nyelvű szakirodalomban következetesen és tendenciózusan a "birodalom" - "empire" kifejezést használják Egyiptomra nézve.

A Mezopotámia és térsége (Hettita Birodalom, Asszíria, Babilon) angol nyelvű szakirodalmában szintén rendszeresen birodalomnak nevezik Egyiptomot.

#38

"A Földközi tenger keleti medencéjét határoló terület nem volt sivatag. Termékeny félhold, édenkert."

Valóban nem, mint ki is tértem erre korábban:

*Marad tehát kelet, ami akkoriban még nem volt sivatagos, mint ahogyan Egyiptomtól nyugatra, és ahonnan pedig bármikor is érkezett hódító had (asszír, perzsa, görög, stb), mindig leverte a fáraó uralmát.*

# 39

IDÉZLEK: "Marad tehát kelet, ami akkoriban még nem volt sivatagos, mint ahogyan Egyiptomtól nyugatra, és ahonnan pedig bármikor is érkezett hódító had (asszír, perzsa, görög, stb), mindig leverte a fáraó uralmát."

Ez megint tévedés és leegyszerűsítés a részedről.

1.) A görögök soha nem verték le a fáraó uralmát, mert a Nagy Sándor-féle hódításkor Egyiptom már perzsa tartomány volt.

2.) Az asszír és perzsa hódítás kísérletek nem voltak mindig sikeresek. Mellesleg ekkor már a későkorban vagyunk, jóval az Újbirodalom után, amikorra Egyiptom már elveszítette nagyhatalmi állását és hanyatló pályára került. Például a Kr.e. 373-as nagy perzsa inváziót az egyiptomiak a pelusimui csatában visszaverték.